| Előszó | 7 |
| SÁTORKŐPUSZTAI NYARAK | 9 |
| A birtok | 9 |
| Szabadulás a Baumgarten-díjtól (1930) | 11 |
| Sátorkőtől Esztergomig -- és vissza (1931) | 14 |
| A Tanú és a ,,minőségszocializmus" születése (1932) | 21 |
| Viták kereszttüzében. Magyarság és Európa. Kapások (1935) | 28 |
| Utoljára Sátorkőpusztán (1939) | 36 |
| AZ ÉLETMŰ EGY FEJEZETE | |
| (Grezsa Ferenc: Németh László Tanú-korszaka | 47 |
| EGY SOKÁIG ELFELEJTETT NÉMETH-INTERJÚ MARGÓJÁRA | 53 |
| ,,FAJ" ÉS ,,ALKAT" | 62 |
| A ,,faj" fogalmának néhány változata | 62 |
| A ,,faj" fogalma Németh Lászlónál | 64 |
| Az ,,alkat" fogalma és szerepe Németh Lászlónál | 67 |
| Alkat és kultúra | 69 |
| A ,,MÉLY MAGYAR" ADY (ÉS A ,,HÍG MAGYAR" PETŐFI) | 72 |
| A NÉMETH-SZEKFŰ VITA UTOLSÓ FEJEZETE | 90 |
| A közvetlen előzmények | 90 |
| ,,Szekfű Gyula: Mi a magyar?" | 96 |
| ,,A száműzött Rákóczi" | 97 |
| ,,A magyar állam életrajza" | 99 |
| ,,Három nemzedék" | 101 |
| ,,Magyar történet" | 103 |
| A ,,Magyar történet" kulcskérdései | 105 |
| Szekfű és a ,,Magyar Szemle" | 108 |
| ,,Trianon óta" | 109 |
| A ,,Szekfű-dráma" | 110 |
| ,,Ki a magyar?" | 112 |
| AZ ,,ÉRTELMISÉGI TÁRSADALOM" UTÓPIÁJA | 115 |
| Az értelmiségi társadalom történelmi utópiája | |
| A ,,Minóség", mint antropologikum | 116 |
| Az értelmiségi társadalom ,,szociológiája" | 120 |
| Az értelmiség, mint szocializáló közeg | 124 |
| És újra: Szárszó | 126 |
| NÉMETH LÁSZLÓ SZOCIÁLDEMOKRATA MEGÍTÉLÉSE A 40-ES ÉVEK ELEJÉN | 128 |
| ,,HIT NÉLKÜL NEM LEHET ÉLNI" | |
| (A Sámsom-dráma értelmezéséhez) | 143 |
| A NÉPMŰVELŐ ÉS NEMZETNEVELŐ | 155 |
| ,,Két sors közt" | 156 |
| ,,Eklézsia-járás" | 160 |
| ,,A tanügy rendezése" | 162 |
| ,,Tapasztalat- és álomátadás" | 165 |
| JELENSÉGEK NÉMETH LÁSZLÓ KÖRÜL | 169 |
| AZ ÖSSZEKÖTŐ | |
| (A balatonfüredi Németh László-emléktábla avatójára, 1990. április 18-án | 176 |
Folytatás Microsoft-tal