1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A törvények szelleméről

Szerző
Szerkesztő
Fordító

Kiadó: Osiris Kiadó-Attraktor Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 1.049 oldal
Sorozatcím: Sapientia Humana
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-379-635-0
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A francia felvilágosodás egyik legkiemelkedőbb képviselőjének könyve a politikai gondolkodás legjelentősebb és legnagyobb hatású alkotásai közé tartozik. A modern liberalizmus előfutára e klasszikus művében fejtette ki a hatalom megosztásának, a politikai szabadság legfontosabb biztosítékának elméletét azzal, hogy elsőként fogalmazta meg a törvényhozói, a bírói és a végrehajtói hatalom szétválasztásának követelményeit és módozatait. Montesquieu a francia forradalom és a más államokban, így Magyarországon is példaképül szolgáló francia köztársaság történetének megértéséhez is alapvető forrás. A magyarul 1962-ben először és utoljára megjelent mű kiadása ezért is igen nagy jelentőségű a modern európai társadalmi berendezkedést elemző szakemberek és a politika iránt érdeklődő nagyközönség számára.

Tartalom

Tájékoztató a magyar fordításhoz33
A törvények szelleméről
Előszó39
Az olvasóhoz43
Első rész
A törvényekről általában47
A különböző lényekre vonatkozó törvényekről47
A természet törvényeiről50
A tételes törvényekről51
Azokról a törvényekről, amelyek közvetlenül a kormányzat természetéből következnek56
A három különböző kormányzat természetéről56
A köztársasági kormányzatról és a demokráciára vonatkozó törvényekről56
Az arisztokrácia természetére vonatkozó törvényekről61
A monarchikus kormányzat természetével kapcsolatos törvényekről64
Az önkényuralmi állam természetével kapcsolatos törvényekről67
A háromféle kormányzat vezérelvéről71
Különbség a kormányzat természete és vezérelve között71
A különböző kormányzatok vezérelvéről71
A demokrácia vezérelvéről72
Az arisztokrácia vezérelvéről74
Az erény egyáltalán nem vezérelve a monarchikus kormányzatnak75
Mi pótolja az erényt a monarchikus kormányzatban77
A monarchia vezérelvéről77
Az önkényuralmi államnak egyáltalán nem a becsület a vezérelve78
Az önkényuralmi kormányzat vezérelvéről79
Az engedelmesség különbözősége a mérsékelt kormányzatokban és az önkényuralmi kormányzatokban80
Megjegyzés mindezekhez82
A nevelés törvényeinek összhangban kell lenniük a kormányzat vezérelvével84
A nevelés törvényei84
A nevelés a monarchiában84
A nevelés az önkényuralmi kormányzatban88
Különbség a nevelés eredményei között a régieknél és minálunk89
A nevelés a köztársasági kormányzatban90
A görögök egyes intézményeiről91
Milyen esetben lehetnek jók ezek a különleges intézmények93
Megmagyarázzuk a régieknek egy paradoxonát, amely az erkölcsökkel kapcsolatos94
A törvényhozó által adott törvényeknek össze kell függniük a kormányzat vezérelvével100
E könyv alapgondolata100
Mi az erény lényege a politikai államban100
Mit jelent a köztársaság szeretete a demokráciában101
Hogyan lehet szeretetet kelteni az egyenlőség és a mértékletesség iránt102
Hogyan alapozzák meg a törvények a demokráciában az egyenlőséget103
Hogyan kell a demokráciában a törvényeknek fenntartaniuk a mértékletességet106
Egyéb eszközök, amelyek a demokrácia vezérelvének kedveznek108
Hogyan kell az arisztokráciában a törvényeknek összhangban lenniük a kormányzat vezérelvével111
Hogyan felelnek meg a törvények vezérelvüknek a monarchiában115
A végrehajtás gyorsaságáról a monarchiában116
A monarchikus kormányzat kiválóságáról117
Ugyanennek a tárgynak folytatása119
Az önkényuralom eszméje119
Hogyan felelnek meg a törvények az önkényuralmi kormányzat vezérelvének120
Ugyanennek a tárgynak folytatása119
A hatalom átviteléről127
Az ajándékokról129
Az uralkodó által adott jutalmakról130
Újabb következtetések a három kormányzat vezérelveiből131
A különböző kormányzatok vezérelvének következményei a polgári és büntetőtörvények egyszerűsége, a bíráskodás formája és a büntetések megállapítása tekintetében140
A polgári törvények egyszerűségéről a különböző kormányzatokban140
A büntetőtörvények egyszerűsége a különöző kormányzatokban143
Milyen kormányzatokban és milyen esetekben kell a törvény pontos szövege szerint ítélkezni144
Az ítéletek szerkesztésének módjáról145
Melyik kormányzatban lehet a fejedelem bíró146
A monarchiában a minisztereknek nem szabad bíráskodniuk149
Az egyszemélyes hatóságról150
A vádemelésről a különböző kormányzatokban150
A büntetések szigorúságáról a különböző kormányzatokban151
A régi francia törvényekről153
Ha a nép erényes, kevés büntetésre van szükség153
A büntetések hatóerejéről154
A japán törvények eredménytelenségéről156
A római szenátus szelleméről158
A rómaiak törvényei a büntetések szempontjából159
A bűn és a büntetés igazságos arányáról161
A bűntettesek ellen alkalmazott kínvallatásról162
A pénzbüntetésekről és a testi büntetésekről163
A talio törvényéről163
Az apa megbüntetése gyermekei miatt164
A fejedelem kegyelméről164
A három kormányzat különböző vezérelveinek következménye a pazarlásra vonatkozó törvényekkel, a fényűzéssel és az asszonyok helyzetével kapcsolatban170
A fényűzésről170
A pazarlás elleni törvényekről a demokráciában172
A pazarlás elleni törvényekről az arisztokráciában173
A pazarlás elleni törvényekről a monarchiákban173
Mikor hasznosak a pazarlás elleni törvények a monarchiában175
A kínai fényűzésről176
A kínai fényűzés végzetes következményei177
A társadalom önmegtartóztatásáról178
A nők helyzetéről a különböző kormányrendszerekben179
A rómaiak házi bíróságai180
Miként változtak meg az intézmények Rómában a kormányformával együtt181
A nők feletti gyámság a rómaiaknál182
A császárok által a nők feslettsége ellen megállapított büntetésekről182
A pazarlás elleni törvények a rómaiaknál184
A hozományok és a házassággal kapcsolatos vagyoni előnyök az egyes alkotmányokban184
A samnisek szép szokásáról185
A nők által gyakorolt igazgatásról186
A háromféle kormányforma alapelveinek megromlásáról190
E könyv alapgondolata190
A demokrácia elvének megromlásáról190
A szertelen egyenlőség szelleméről193
A nép romlásának különös oka193
Az arisztokrácia vezérelvének megromlásáról194
A monarchia vezérelvének megromlásáról195
Az előbbi tárgy folytatása196
A monarchikus kormányzati elv megromlásának veszélye197
Mennyire hajlandó a nemesség a trón megvédésére197
Az önkényuralom elvének megromlásáról198
A vezérelvek helyességének és megromlásának természetes hatásai198
Az előbbi tárgy folytatása200
Az eskü hatása egy erényes népnél201
Hogyan vonja maga után az alkotmányon eszközölt legcsekélyebb változtatás is az elvek romlását202
A három vezérelv megőrzésére szolgáló igen hatékony eszközök202
A köztársaság megkülönböztető sajátosságai203
A monarchia megkülönböztető sajátosságai204
A spanyolországi monarchia különös helyzetéről205
Az önkényuralom megkülönböztető sajátosságai205
Az előző fejezetekből adódó következmények206
A kínai birodalom206
Második rész
Milyen viszonyban állanak a törvények a védelmi erővel215
Hogyan gondoskodnak védelmükről a köztársaságok215
A szövetségi államnak azonos természetű államokból, főleg pedig köztársaságokból kell állania216
A szövetségi köztársaság egyéb kellékei217
Hogyan gondoskodnak biztonságukról az önkényuralmi államok218
Miképpen gondoskodik biztonságáról a monarchia219
Az államok védelmi erejéről általában219
Gondolatok221
Arról az esetről, amikor az állam védelmi ereje kisebb támadóerejénél221
Az államok viszonylagos erejéről222
A szomszédos államok gyengeségéről222
Milyen viszonyban állanak a törvények a támadóerővel225
A támadóerőről225
A háborúról225
A hódítás jogáról226
A meghódított nép által élvezett bizonyos előnyök229
Gelón szirakuzai király230
A hódító köztársaságról230
Az előbbi tárgy folytatása232
Arról a monarchiáról, amely határai körül hódít233
Mikor valamely monarchia egy másik monarchiát foglal el234
A legyőzött nép szokásairól234
Kürosz egyik törvényéről234
XII. Károly235
Nagy Sándor237
Újabb eszközök a hódítás megtartására240
Az önkényuralmi állam hódításairól241
Az előbbi tárgy folytatása241
A politikai szabadságot létrehozó törvényeknek az alkotmányhoz való viszonyáról245
E könyv alapgondolata245
A szabadság szónak tulajdonított különböző értelmekről245
Mi a szabadság246
Az előbbi tárgy folytatása247
A különböző államok célja247
Anglia alkotmánya248
Az általunk ismert monarchiákról261
Miért nem volt a régieknek elég világos elképzelésük a monarchiáról261
Arisztotelész nézetei263
Más politikusok nézetei263
A hősi idők görög királyai264
Róma királyainak kormányrendszeréről és arról, hogy milyen volt Rómában a három hatalom megosztása265
Általános megjegyzések Róma állapotáról a királyok elűzése után267
Miként kezdett megváltozni a három hatalom megoszlása a királyok elűzetése után268
Hogyan történt, hogy a köztársaság virágzásának idején Róma egyszerre csak elvesztette szabadságát270
A törvényhozó hatalom a római köztársaság idején271
A végrehajtó hatalom ugyanebben a köztársaságban273
A bírói hatalom a római kormányrendszerben274
A római provinciák kormányzásáról280
E könyv befejezése282
Milyen viszonyban állanak a politikai szabadságot létrehozó törvények az állampolgárokkal292
E könyv alapgondolata292
Az állampolgár szabadságáról293
Az előbbi tárgy folytatása294
A büntetések természete és arányossága elősegítheti a szabadságot294
Bizonyos vádak emeléséről, amelyek tekintetében különös mérsékletre és óvatosságra van szükség297
A természet elleni bűnről299
A felségsértés bűncselekményéről300
A szentségtörés és a felségsértés elnevezésének helytelen használatáról301
Az előbbi tárgy folytatása302
Az előbbi tárgy folytatása303
A gondolatokról303
A fecsegésről304
Az írásokról305
A szemérem megsértése egyes bűncselekmények büntetésénél306
A rabszolgáknak uruk vádolhatása végett történő felszabadításáról307
A felségsértéssel való rágalmazás308
Az összeesküvések felfedéséről308
Milyen veszélyekkel jár, ha a köztársaságokban a felségsértés bűncselekményét túl szigorúan büntetik309
Hogyan függesztik fel a szabadság élvezetét a köztársaságban310
Az állampolgárok szabadságára kedvező törvények a köztársaságban311
Az adósok elleni kegyetlen törvények a köztársaságban311
Mi veszélyezteti a szabadságot a monarchiákban313
A kémekről a monarchiában314
A kormányzás módja a monarchiában315
A monarchiában a fejedelemnek hozzáférhetőnek kell lennie316
Az uralkodó erkölcseiről316
Milyen magatartást kell tanúsítaniuk az uralkodóknak alattvalóikkal szemben317
Azokról a polgári törvényekről, amelyek alkalmasak arra, hogy az önkényuralmi kormányzatba némi szabadságot vigyenek318
Az előbbi tárgy folytatása319
Milyen viszonyban áll a szabadsággal az adószedés és az állami jövedelmek nagysága327
Az állam jövedelmeiről327
Helytelen úgy gondolkodni, hogy a magas adó önmagában véve helyes dolog328
Az adók azokban az országokban, ahol a nép egy része röghöz kötött jobbágy329
A hasonló helyzetben levő köztársaságról329
A hasonló helyzetben levő monarchiáról329
A hasonló helyzetben levő önkényuralmi államról330
Az adókról azokban az országokban, ahol nincsen földhöz kötött jobbágyság330
Hogyan lehet megőrizni az illúziókat332
Egy rossz adóról333
Az adók nagysága a kormányzat természetétől függ334
Az adózással kapcsolatos büntetésekről334
Hogyan viszonylik az adók nagysága a szabadsághoz335
Milyen kormányzat mellett lehet emelni az adókat336
Az adók természete a kormányrendszertől függ336
Visszaélés a szabadsággal337
A mohamedánok hódításairól338
A hadseregek növeléséről339
Az adók elengedéséről340
Mi előnyösebb a fejedelemnek és a népnek: az adók bérbeadása vagy saját kézben tartása341
Az adóbérlőkről342
Harmadik rész
Milyen viszonyban állanak a törvények az éghajlat természetével349
Alapgondolat349
Mennyiben különböznek egymástól a különféle éghajlatok alatt élő emberek349
Ellentmondások egyes délvidéki népek jellemében353
A vallás, az erkölcs, a szokások és a törvények állandóságának oka a keleti országokban354
A rossz törvényhozók kedveznek az éghajlatból eredő hibáknak, a jó törvényhozók viszont szembehelyezkednek azokkal354
A meleg éghajlatok alatt folytatott földművelésről355
A szerzetességről355
Egy jó kínai szokásról356
A szorgalom előmozdításának eszközei357
A népek mértékletességére vonatkozó törvényekről357
Az éghajlatból származó betegségekre vonatkozó törvényekről359
Az öngyilkosság elleni törvényekről361
Anglia éghajlatából adódó hatások361
Az éghajlat egyéb hatásai363
A törvények az éghajlathoz képest több vagy kevesebb bizalommal vannak a nép iránt364
Milyen viszonyban állanak a rabszolgaságra vonatkozó törvények az éghajlat természetével368
A rabszolgaságról368
A rabszolgaság eredete a római jogtudósok szerint369
A rabszolgaság másik forrása371
A rabszolgaság egy további forrása371
A négerek rabszolgaságáról372
A rabszolgaság valódi forrása373
A rabszolgaság egy további forrásáról374
A rabszolgaság hasztalansága minálunk375
Azokról a nemzetekről, amelyeknél a polgári szabadság általánosan érvényesül376
A rabszolgaság különböző fajai376
Mit kell tenniük a törvényeknek a rabszolgaság vonatkozásában377
A rabszolgasággal való visszaélés377
A rabszolgák sokaságának veszélyei379
A felfegyverzett rabszolgákról380
Az előbbi tárgy folytatása380
A mérsékelt kormányrendszerben foganatosítandó óvatossági rendszabályok381
Az úr és rabszolga közötti viszony szabályozása383
A felszabadításról384
A felszabadított rabszolgákról és eunuchokról386
Milyen viszonyban állanak a házi rabszolgaságra vonatkozó törvények az éghajlat természetével391
A házi szolgaságról391
A déli országokban a két nem között természetes egyenlőtlenség áll fenn391
A többnejűség nagyban függ a nők eltartásának lehetőségétől393
A többnejűségről és annak különböző fajairól393
Egy malabári törvény indoka394
A többnejűségről általában394
Az egyenlő elbánás többnejűség esetén395
A nőknek a férfiaktól való elkülönítéséről396
A házi hatalom összefüggése a politikával396
Kelet erkölcsi alapelve397
A többnejűségtől független házi szolgaságról399
A természetes szeméremérzésről399
A féltékenységről400
A ház kormányzása Keleten401
A válásról és a házastárs eltaszításáról401
A házasság egyoldalú felbontása és a válás a rómaiaknál402
Milyen viszonyban állanak a politikai szolgaság törvényei az éghajlat természetével409
A politikai szolgaságról409
A népeknek a bátorság szempontjából való különbözősége409
Ázsia klímájáról410
A fentiek következményei412
Mikor Észak-Ázsia és Észak-Európa népei hódítottak, hódításaiknak nem voltak egyforma kihatásaik413
Az ázsiai szolgaságnak és az európai szabadságnak további fizikai oka415
Afrikáról és Amerikáról415
A birodalom fővárosáról416
Milyen viszonyban állanak a törvények a föld jellegével418
Miként hat a föld jellege a törvényekre418
Az előbbi tárgy folytatása419
Melyek a legjobban megművelt országok419
Az ország termékenységének és terméketlenségének további kihatásai421
A szigetlakó népekről421
Az emberek szorgalma által teremtett országokról421
Az ember alkotta művekről422
A törvények általános kapcsolatai423
Amerika földjéről423
Milyen kapcsolatban áll az emberek száma azzal a móddal, ahogyan élelmüket szerzik424
A vad népekről és a barbár népekről424
Milyen a nemzetközi jog azoknál a népeknél, amelyek nem művelik a földet425
A polgári jogi törvények azoknál a népeknél, amelyek nem művelik a földet425
A földet nem művelő népek politikai helyzete426
A pénz használatát ismerő népekről426
A pénz használatát nem ismerő népek polgári jogi törvényeiről427
A babona ereje428
Az arabok szabadságáról és a tatárok szolgai állapotáról429
A tatárok nemzetközi jogáról430
A tatárok polgári jogáról430
Egy germán polgári jogi törvényről431
A frank királyok hosszú hajviseletéről436
A frank királyok házasságairól437
Childerich437
A frank királyok nagykorúságáról437
Az előbbi tárgy folytatása439
Az örökbefogadás a germánoknál440
A frank királyok vérengző természete440
A nemzetgyűlések a frankoknál441
A papság tekintélye a Merovingok alatt441
Milyen viszonyban állanak a törvények azokkal az elvekkel, amelyek a nemzetek erkölcseinek és szokásainak általános szellemét kialakítják447
E könyv tárgyáról447
A legjobb törvényeknél is mennyire fontos az, hogy a lelkek elő legyenek készítve azok befogadására447
A zsarnokságról448
Mi az általános nemzeti szellem449
Mennyire ügyelni kell arra, hogy senki se változtassa meg az általános nemzeti szellemet449
Arról, hogy nem kell mindent megjavítani450
Az athéniakról és a spártaiakról450
A társas érintkezésre való készség következményei451
A nemzetek hiúságáról és kevélységéről451
A spanyolok és a kínaiak jelleméről452
Megjegyzés453
Az önkényuralmi államban uralkodó szokásokról és az erkölcsökről454
Az illem szerepe a kínaiaknál455
Melyek a nemzeti erkölcsök és szokások megváltoztatásának természetes eszközei455
A házi kormányzat befolyása a politikára457
Miként zavarták össze egyes törvényhozók az embereket irányító elveket457
A kínai kormányzat különös jellege458
Az előző fejezetben foglaltak következményei459
Hogyan alakult ki a vallás, a jog, az erkölcs és az illem egysége a kínaiaknál460
Egy kínaiakra vonatkozó paradoxon magyarázata461
Milyen kapcsolatban kell állniuk a törvényeknek az erkölcsökkel és a szokásokkal462
Az előbbi tárgy folytatása463
Miként alkalmazkodnak a törvények az erkölcsökhöz463
Az előbbi tárgy folytatása464
Az előbbi tárgy folytatása465
Az előbbi tárgy folytatása465
Miként tudnak a törvények hozzájárulni valamely nemzet erkölcseinek, szokásainak és jellemének kialakításához466
Negyedik rész
Milyen viszonyban állanak a törvények a kereskedelemmel, annak természetét és különböző nemeit tekintve483
A Múzsák segítségül hívása483
A kereskedelemről484
A kereskedői szellemről484
A szegény népekről486
A különböző kormányzatok alatt folytatott kereskedelemről486
A gazdasági kereskedést folytató népekről488
A tengeri hajózás egyes kihatásairól488
Anglia kereskedői szelleme489
Hogyan akadályozták olykor a gazdasági kereskedelmet490
A kereskedelemből való kizárásról491
A gazdasági kereskedelem sajátos intézményei491
Ugyanazon tárgy folytatása492
A kereskedelem szabadságáról493
Mi rombolja le a kereskedelem szabadságát493
Az áruk elkobzását lehetővé tevő kereskedelmi törvényekről494
Az adósfogságról494
Szép törvény495
Rhodoszi törvény495
A kereskedelmi bíráskodásról496
A fejedelemnek nem szabad kereskednie496
Ugyanazon tárgy folytatása497
A nemesség kereskedése a monarchiákban497
Külön meggondolások498
Mely nemzetek számára hátrányos a kereskedés499
Milyen viszonyban állanak a törvények a kereskedelemmel, figyelemmel annak változásaira az egész világon504
Néhány általános megjegyzés504
Az afrikai népekről505
A délvidéki népek szükségletei mások, mint az északi népekéi505
A régiek és a maiak kereskedése közötti fő különbség506
Egyéb különbségek506
Az ókori kereskedelemről507
A görög kereskedelemről512
Nagy Sándorról és hódításairól515
Kereskedelem a Nagy Sándor utáni görög királyok alatt518
Afrika körülhajózása523
Karthágó és Marseille525
Délosz szigete - Mithridatész530
A rómaiak nézetei a tengeri hadviselésről531
A rómaiak nézetei a kereskedésről532
A rómaiak kereskedése a barbárokkal533
A rómaiaknak Arábiával és Indiával folytatott kereskedelméről534
A nyugatrómai birodalom bukása után kialakult kereskedelemről537
Egy sajátos rendelkezés538
A kereskedelem a keletrómai birodalom hanyatlása óta538
Hogyan tört magának utat a kereskedelem Európában a barbárságon keresztül539
Két új világ felfedezése - Európa állapota ebben a helyzetben541
Milyen kincseket szerzett Spanyolország Amerikából545
Probléma549
Ötödik rész
Milyen viszonyban állanak a törvények a pénz használatával563
A pénz használatának oka563
A pénz természetéről564
A névleges pénzekről566
Az arany és az ezüst mennyiségéről567
Az előbbi tárgy folytatása567
Miért csökkent felére a kamat Nyugat-India felfedezése után568
Hogyan állapodik meg a dolgok értéke a jelképes értékek változása mellett569
Az előbbi tárgy folytatása570
Az arany és az ezüst viszonylagos ritkaságáról571
A váltóárfolyamról571
Azokról a műveletekről, amelyeket a rómaiak végeztek a pénzzel581
A pénzzel folytatott műveletek a császárok korában584
Miképpen feszélyezi a váltóárfolyam az önkényuralmi államokat585
Egyes itáliai államok szokásai586
Milyen segítséget kaphat az állam a bankároktól586
Az államadósságokról587
Az államadósságok visszafizetéséről588
A kamatra adott kölcsönről590
A hajókölcsönök utáni uzsorakamatról591
A szerződéses kölcsön és a kamat a rómaiak korában591
Ugyanennek a tárgynak a folytatása592
Milyen viszonyban állanak a törvények a lakosság számával601
Az emberek és az állatok termékenységéről601
A házasságokról602
A gyermekek jogállásáról603
A családokról603
A különböző rangú törvényes feleségekről604
A törvénytelen gyermekek helyzete a különböző kormányzati rendszerekben605
A házasságkötéshez szükséges atyai beleegyezésről606
Az előbbi tárgy folytatása607
A leányokról607
Mi indítja az embert a házasságra608
A kormányzat keménységéről608
A leány- és fiúgyermekek számáról a különböző országokban609
A kikötővárosokról609
A több vagy kevesebb embert igénylő mezőgazdasági termelésről610
A lakosság száma az iparral kapcsolatban611
A törvényhozói nézetek az emberi nem szaporításáról612
Görögországról és lakosainak számáról612
A népek állapotáról a rómaiak ideje előtt614
A világ elnéptelenedése614
A rómaiaknak szükségük volt arra, hogy törvényeket hozzanak a népszaporodás előmozdítására615
A népszaporodás előmozdítására szolgáló római törvényekről616
A gyermekek kitételéről625
A világ állapota a rómaiak pusztulása után626
A lakosság számának változása Európában627
Az előbbi tárgy folytatása628
Következmények628
A népszaporodás előmozdítását célzó francia törvényről628
Hogyan lehet segíteni az elnéptelenedésen629
A menhelyekről630
Milyen viszonyban állanak a törvények az egyes államokban meghonosodott vallással, gyakorlásának módját, valamint lényegét tekintve639
A vallásokról általában639
A Bayle-féle paradoxon640
A mérsékelt kormányzat inkább a keresztény vallásnak, a zsarnoki uralom pedig inkább a mohamedán vallásnak felel meg641
A keresztény vallás és a mohamedán vallás jellegéből adódó következmények642
A katolikus vallás inkább megfelel a monarchiának, a protestantizmus pedig jobban megfér a köztársasággal643
Egy másik Bayle-féle paradoxon644
A tökéletességre törekvés törvényei a vallásban645
Az erkölcsi és a vallási törvények összhangjáról645
Az esszénusokról646
A sztoikusok szektájáról646
A tétlen szemlélődésről647
A vezeklésről648
A jóvátehetetlen bűnökről648
Miként hat a vallás ereje a világi törvények erejére649
A világi törvények miképp igazítják néha helyre a hamis vallásokat651
Miként igazíthatják helyre a vallási törvények az alkotmánytörvények helytelenségét651
Az előbbi tárgy folytatása652
Hogyan hathatnak a vallási törvények világi törvények módjára653
A hittételeket nem annyira igazságuk vagy hamisságuk teszi hasznossá vagy ártalmassá a világi állapotban élő emberek számára, mint inkább az, hogy miképpen élnek vagy élnek vissza azokkal653
Az előbbi tárgy folytatása654
A lélekvándorlásról655
Milyen veszélyekkel jár, ha a vallás közömbös dolgok iránt idegenkedést kelt655
Az ünnepekről656
A helyhez kötött vallási törvényekről657
Helytelen egy vallást egyik országból a másikba átültetni658
Az előbbi tárgy folytatása658
Milyen viszonyban állanak a törvények a vallásoknak egyes országokban való bevezetésével és a vallás külső szabályozásával663
A vallásos érzületről663
A különböző vallásokhoz való ragaszkodás okairól663
A templomokról665
A vallás szolgáiról667
Miképpen kell a törvénynek a papság gazdagságát korlátoznia668
A kolostorokról670
A babonából eredő fényűzésről670
A főpapi méltóságról671
A vallási türelmességről672
Az előbbi tárgy folytatása673
A vallásváltoztatásról673
A büntetőtörvényekről674
Igen alázatos előterjesztés a spanyol és portugál inkvizítorokhoz675
Miért gyűlölik annyira a keresztény vallást Japánban677
A vallás terjesztéséről678
Milyen viszonyban kell lenniük a törvényeknek az általuk szabályozott dolgok rendjével681
E könyv alapgondolata681
Az isteni és az emberi törvényekről682
A természetjoggal ellenkező polgári törvényekről683
Az előbbi tárgy folytatása684
Azokról az esetekről, amelyeket a természetjog elveinek módosításával a polgári jog elvei szerint lehet elbírálni685
Az öröklés rendjének közjogi vagy polgári jogi elvektől kell függnie, nem pedig a természetjog elveitől686
Nem szabad vallási parancsok szerint dönteni ott, ahol a természetjog parancsairól van szó688
Nem szabad az úgynevezet kánonjog elvei szerint rendezni a világi jog elvei szerint elrendezett ügyeket688
A polgári jog elvei szerint rendezendő kérdéseket csak ritkán lehet a vallási törvények rendelkezései szerint szabályozni689
Milyen esetekben kell inkább a megengedő polgári törvényt, mint a tiltó vallási törvényt követni691
A világi bíróságokat nem szabad olyan elvek szerint megszervezni, mint a túlvilági élettel foglalkozó bíróságokat692
Az előbbi tárgy folytatása692
Milyen esetekben kell a házasságok tekintetében a vallási törvényeket és milyen esetekben a világi törvényeket követni693
A rokonok közötti házasságokkal kapcsolatban mikor kell a természet törvényeihez és mikor a polgári törvényekhez igazodni694
Nem szabad közjogi elvek szerint szabályozni azokat a viszonyokat, amelyek a polgári jog elveinek vannak alávetve698
Nem szabad a polgári jog szabályai szerint dönteni akkor, amikor a közjogi szabályok szerint kell határozni700
Az előbbi tárgy folytatása702
Meg kell vizsgálni, vajon az egymásnak látszólag ellentmondó törvények ugyanabba a jogrendszerbe tartoznak-e702
Nem szabad polgári jogi törvények szerint dönteni olyan kérdésekben, amelyeket a házi jog szerint kell eldönteni703
Nem szabad közjogi törvények által eldönteni azokat a kérdéseket, amelyek a nemzetközi jogra tartoznak704
Nem szabad közjogi törvények által eldönteni azokat a kérdéseket, amelyek a nemzetközi jogra tartoznak704
Atahualpa inka szerencsétlen sorsa705
Ha valamely közjogi törvény bizonyos okból káros az államra, akkor a szerint a köznogi törvény szerint kell dönteni, amely az államot fenntartja, és amely néha nemzetközi joggá válik706
A rendészeti szabályok más természetűek, mint az egyéb polgári törvények707
Nem szabad a polgári jog általános rendelkezéseit követni akkor, ha olyan dolgokról van szó, amelyeket természetükből kifolyólag különleges szabályok által kell rendezni708
Hatodik rész
Egyetlen fejezet. Az öröklésre vonatkozó római törvények keletkezéséről és változásairól715
A polgári törvények keletkezése és változásai Franciaországban730
A germán népek törvényeinek egyes jellegzetességeiről730
A barbár népek törvényei mind személyi törvények voltak732
A száli törvények, valamint a nyugati gótok és a burgundok törvényei közötti alapvető különbség733
Hogyan enyészett el a római jog a frankok uralma alatt levő országokban, és hogyan marad meg a gót és a burgund birodalmakban735
Az előbbi tárgy folytatása738
Miképpen tartotta fenn magát a római jog a longobárdok országában738
Hogyan tűnt el a római jog Spanyolországban739
Egy hamis kapituláré740
Hogyan tűntek el a barbárok törvénykönyvei és a kapitulárék741
Az előbbi tárgy folytatása742
A barbár jogkönyvek, a római jog és a kapitulárék lehanyatlásának egyéb okai743
A helyi szokások - A barbár népek törvényeinek és a római jognak átalakulása744
Miben különbözik a száli törvény, vagyis a száli frankok joga a ripuári frankok és egyéb barbár népek jogától746
Más különbség747
Megjegyzés748
A száli törvény által előírt forróvíz-próba748
Atyáink gondolkodásmódja749
Miként terjedt el a perdöntő párviadal752
További oka annak, hogy a száli törvények, a római jog és a kapitulárék feledésbe merültek756
A becsületbeli dolgok eredete757
További gondolat a becsületbeli kérdésekről a germán népeknél759
A párviadalra vonatkozó szokások760
A perdöntő párviadalok jogi szabályozása761
A perdöntő párviadal terén érvényesülő szabályok762
A perdöntő párviadalok korlátozásairól763
Az egyik peres fél és az egyik tanú közötti perdöntő párviadalról765
A peres fél és a földesúri bíróság egyenrangú bírája közötti párviadalról - A hamis ítélet címén történő fellebbezés767
A jogszolgáltatás megtagadása miatti fellebbezés772
Szent Lajos uralkodásának kora776
Megjegyzés a fellebbezésekről779
Az előbbi tárgy folytatása780
Az előbbi tárgy folytatása780
Az előbbi tárgy folytatása781
Miként vált az eljárás titkossá782
A költségekről783
A közsség képviselőjéről785
Miként ment feledésbe Szent Lajos király Szabályzata787
Az előbbi tárgy folytatása789
Az előbbi tárgy folytatása792
Miként vették át a Dekretáliák bírósági eljárási formáit793
Az egyházi és a világi bíráskodás előretörése és visszahúzódása794
A római jog újjászületése és annak következményei - Változások a bíróságok körül795
Az előbbi tárgy folytatása797
A tanúk által történő bizonyításról798
A francia szokásjog799
A törvényszerkesztés módjáról820
A törvényhozó szelleméről820
Az előbbi tárgy folytatása820
Azok a törvények, amelyek látszólag eltávolodnak a törvényhozó szándékától, sokszor összhangban vannak azzal821
A törvényhozó szándékával összeütközésbe kerülő törvényekről821
Az előbbi tárgy folytatása822
Az azonosnak látszó törvényeknek nem mindig azonos a hatásuk823
Az előbbi tárgy folytatása - A törvények helyes megszerkesztésének szüksége824
Az azonosaknak látszó törvényeknek nem mindig azonosak az indokaik824
A görög és a római törvények egyaránt büntették az öngyilkosságot, anélkül, hogy indokaik azonosak lettek volna825
Néha egymással ellentétesnek látszó törvények ugyanabból a szellemből fakadnak826
Miképpen lehet két egymástól különböző törvényt összehasonlítani827
Néha azonosnak tetsző törvények ténylegesen különböznek egymástól828
A törvényeket nem szabad elválasztani azoktól a körülményektől, amelyek között azokat alkották830
Néha jó az, ha a törvény önmagát igazítja helyre831
Mit kell a törvények szerkesztésénél szem előtt tartani831
Egy helytelen törvényalkotási mód836
Az egyöntetűségre való törekvésről837
A törvényhozókról838
A frankok hűbéri törvényeinek elmélete a monarchia felállításával kapcsolatban842
A hűbéri törvények842
A hűbéri törvények forrásai843
A hűbériség eredete843
Az előbbi tárgy folytatása845
A frank hódításról845
A gótok, a burgundok és a frankok846
A földeken való osztozkodás különböző módjai847
Az előbbi tárgy folytatása847
A földeken való osztozkodásra vonatkozó burgund és nyugati gót törvények igazságos alkalmazása848
A jobbágyságról849
Az előbbi tárgy folytatása850
A barbárok osztozkodásából eredő földek után nem fizettek adót853
Mik voltak a rómaiak és a gallok terhei a frank monarchiában856
Arról, amit cenzusnak neveztek858
Azt, amit cenzusnak neveztek, csak a jobbágyoktól szedték be, a szabad emberektől azonban nem859
A vazallusokról862
A szabad emberek katonai szolgálatáról863
A kettős alávetettségről866
A megegyezésen alapuló váltságdíjak a barbár népeknél868
Mit neveztek később földesúri bíráskodásnak872
Az egyházak területi igazságszolgáltatási jogáról876
A bíróságokat már a Karolingok uralkodásának vége előtt felállították878
A francia monarchiának Galliában történt kialakulásáról szóló Dubos-mű alapgondolata880
Az előbbi tárgy folytatása - Megjegyzések Dubos rendszerének alapjáról881
A francia nemességről885
A frank hűbéri törvények elmélete a frank monarchia fejlődésével kapcsolatban905
A hivatalokban és a hűbéri birtokokban bekövetkezett változások905
Hogyan történt a polgári kormányzat reformja908
Az udvarnagyi méltóság911
Hogyan gondolkodott a nemzet az udvarnagyokról913
Hogyan nyerték el az udvarnagyok a hadseregek feletti parancsnokság jogát914
A Merovingok hanyatlásának második korszaka916
A fő hivatalok és a hűbéri birtokok az udvarnagyok kormányzata alatt917
Hogyan változtak át a szabad birtokok hűbéri birtokokká918
Miként alakították át az egyházi birtokokat hűbéri birtokokká921
A papság gazdagsága922
Európa állapota Martell Károly idejében923
A tized bevezetése926
A püspöki és apáti méltóságok választás útján történő betöltése929
A Martell Károly által adományozott hűbéri birtokok929
Az előbbi tárgy folytatása930
A királyi méltóságnak és az udvarnagyi tisztségnek a Karolingok idejében történt egybeolvadása930
A Karolingok választásánál jelentkező különleges vonás932
Nagy Károly933
Az előbbi tárgy folytatása935
Jámbor Lajos935
Az előbbi tárgy folytatása938
Az előbbi tárgy folytatása939
Az előbbi tárgy folytatása940
A szabad emberek megszerezték azt a képességet, hogy hűbéri birtokokat bírhassanak942
A Karolingok hanyatlásának legfőbb oka - Változások a szabad birtokok terén943
Változások a hűbéri birtokok terén945
A hűbéri birtokok terén bekövetkezett további változás947
A nagy méltóságokban és a nagy hűbérekben beállott változások948
A hűbéri birtokok jellege Kopasz Károly uralkodása után494
Az előbbi tárgy folytatása950
Hogyan szállt át a császárság Nagy Károly családjáról952
Hogyan szállt át a francia korona Capet Hugo családjára953
A hűbéri birtokok örökölhetőségének néhány következménye954
Az előbbi tárgy folytatása958
Magyarázó jegyzetek (Takács József)975
Utószó (Hahner Péter)1035
Irodalom1047

Montesquieu

Montesquieu műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Montesquieu könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv