A XIX. század második felének aránylag csendes és nyugodt fejlődése után a XX. század első és második negyedében magasra csaptak a világtörténet viharos hullámai. Már az 1914-18. évi nagy háború...
Tovább
Előszó
A XIX. század második felének aránylag csendes és nyugodt fejlődése után a XX. század első és második negyedében magasra csaptak a világtörténet viharos hullámai. Már az 1914-18. évi nagy háború nyomában hatalmas politikai és szociális változások következtek be. Az 1939-45. évi világháborút követő átalakulások még gyökeresebbeknek ígérkeznek. A világtörténet üteme, úgy látszik, meggyorsult. Sőt nem volna talán túlzás, ha azt mondanánk, hogy a világtörténet, mint az emberiség életének egységes folyama, válójában csak most indult meg. A nemrégen elcsendesedett gigantikus mérkőzés mutatta meg először, hogy a világ népeinek sorsa szorosan összekapcsolódik, hogy „egységes és oszthatatlan a világ".
Amint a „nap-éj-egyenlőségi viharok" az időjárás gyökeres megváltozását idézik elő s élesen elválasztják a tegnaptól a holnapot, akként sodorta el a gyors ütemben egymás után következő két világháború orkánja az ismerős múltat s terelte még ismeretlen új utakra a jövőt.
Ha a világtörténet jelenlegi napéjegyenlőségi viharának okát, az új világot kialakító áramlat rúgóját keressük, a gondolatok és eszmék világába érkezünk. Az emberiség életformáinak változásait, az időbeli történést, időtlen gondolatrendszerek irányítják. A tegnapból holnapba forduló mának múló jelenségei ekként kapcsolódnak bele az örökkévalóságba. A zűrzavaros jelen rohanó eseményeit megérteni nem egyéb, mint belehelyezni őket az időtlen elvek távlatába: sub specie aeternitatis.
Ebből a szemszögből tekintve elméleti érdeklődésre tarthat számot az időszerű kérdésekkel váló foglalkozás.
Vissza
Fülszöveg
Moór Gyula egyetemi tanárnak, a nagy és európai hírű jogtudósnak átfogó könyve a történelem új "napéjegyenlőségi viharának" okát, az új világot kialakító áramlat rugóit keresi a gondolatok és eszmék világában. Az emberiség életformáinak változásait, az időbeli történést időtlen gondolatrendszerek irányítják. A tegnapból holnapba forduló mának múló jelenségei ekként kapcsolódnak az örökkévalóságba. Ez a könyv a zűrzavaros jelen rohanó eseményeit úgy akarja megérteni, hogy belehelyezi őket az időtlen elvek távlatába, és úgy foglalkozik korunk időszerű kérdéseivel, hogy a tegnapból holnapba forduló mának iránytmutató vezérelveit keresi. A kereszténységet és szocializmust, a demokrácia örvényeit, a fasizmus és nemzetiszocializmus bírálatát, a Szovjetúnió alkotmányát, az Egyesült Nemzetek szervezetének jelentőségét, a népbíróságot és esküdtszéket, a magyar értelmiség hivatását, a jog szerepét a társadalomban és a jogpolitika módszertanát vizsgálják az egyes fejezetek, és a holnapot...
Tovább
Fülszöveg
Moór Gyula egyetemi tanárnak, a nagy és európai hírű jogtudósnak átfogó könyve a történelem új "napéjegyenlőségi viharának" okát, az új világot kialakító áramlat rugóit keresi a gondolatok és eszmék világában. Az emberiség életformáinak változásait, az időbeli történést időtlen gondolatrendszerek irányítják. A tegnapból holnapba forduló mának múló jelenségei ekként kapcsolódnak az örökkévalóságba. Ez a könyv a zűrzavaros jelen rohanó eseményeit úgy akarja megérteni, hogy belehelyezi őket az időtlen elvek távlatába, és úgy foglalkozik korunk időszerű kérdéseivel, hogy a tegnapból holnapba forduló mának iránytmutató vezérelveit keresi. A kereszténységet és szocializmust, a demokrácia örvényeit, a fasizmus és nemzetiszocializmus bírálatát, a Szovjetúnió alkotmányát, az Egyesült Nemzetek szervezetének jelentőségét, a népbíróságot és esküdtszéket, a magyar értelmiség hivatását, a jog szerepét a társadalomban és a jogpolitika módszertanát vizsgálják az egyes fejezetek, és a holnapot formáló elvek közül a kereszténység, a szocializmus és a demokrácia gondolatrendszerét emelik ki. „A tegnap és holnap mozgalmas intervallumában készült tanulmányaim felfogása mégis optimista" - mondja Moór Gyula. „Szeretném hinni, hogy az emberi fejlődés felfelé: a szabadság, egyenlőség, testvériség kiteljesülése, az emberiesség gondolatának fokozódó érvényesülése felé halad."
Vissza
Tartalom
Előszó
5
Kereszténység és szocializmus
9
Demokrácia és világnézet
23
A demokrácia örvényei
34
A fasizmus és a nemzeti szocializmus bírálata
44
Az ideológiák katalaunumi csatája
Az ideológiák és a kereszténység
A fasiszta és a nemzetiszocialista imperializmus és az erkölcs
A fasizmus és a nemzeti szocializmus különbsége
A napi politikai befolyása
A negatívumok
A diktatúra
Az egypárt-rendszer; a közösségi és a szociális gondolat
Fasizmus és demokrácia
57
A Szovjetunió alkotmánya
71
Szociáldemokrácia, szindikalizmus és bolsevizmus. A szovjetrendszer keletkezése
Az eredeti szovjetrendszer lényege
Az 1936. évi sztálini alkotmány. A politikai demokrácia
Az egypárt-rendszer
A szovjetalkotmány és a nyugati demokráciák
A szociális demokrácia
A nemzetiségi kérdés
A helyi igazgatás. A főállamügyész
Az alkotmány kritikája
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelentősége
97
Népbíróság és esküdtszék
106
A magyar értelmiség hivatása
118
Béke és jog
125
A jog szerepe a társadalomban
130
Társadalom és történet
135
A XIX. század természettudományos szociológiája
A modern kulturfilozófia
A történelmi materializmus tanítása az ideológiáról
A szociológia mai állapota
Társadalomtudomány és történettudomány
Társadalomtípusok és történeti korszakok
A jogpolitika módszertana
150
A jogpolitika a társadalmi és jogi tudományok rendszerében