Az iparos mestervizsga kérdésekben és feleletekben

Előszó

Az iparos mestervizsgák első négy évében sok ezer mestervizsgán szerzett közvetlen tapasztalataim alapján érlelődött meg bennem az az elhatározás, hogy a mestervizsgára való készülést olyan népszerűen, kiskátészerűen megírt kézikönyvvel könnyítsem meg, amelyben a vizsgára készülő megtalálja mindazt, ami a vizsga harmadik, ú. n. általános szakismereti részének anyagja. Az Ipari Szakkönyvtár első köteténél ugyanis a tanonciskolák és a szaktanfolyamok igényeire is tekintettel kellett lenni s ezért a földolgozott anyag talán nagyobb terjedelmű is, mint amekkorára a négy év tapasztalatai szerint az iparos mestervizsgákon gyakorlatilag tényleg szükség van.
A mestervizsgáknak országosan kialakult helyes rendje és módja az, hogy azokon mellőzni kell mindent, aminek nincs a kisiparos szempontjából gyakorlati értéke; ellenben meg kell kívánni azoknak az ipargazda sági és iparrendészeti (iparközigazgatási) tudnivalóknak ismeretét, amelyek ma már a kézműves iparos mindennapi életében is nélkülözhetetlenek és amelyek tudása nélkül lépten-nyomon akaratlanul is kihágásokat követ el és ezek miatt büntetések érik, vagy pedig saját anyagi és erkölcsi kárára mulasztásokba és hibákba esik. Ezért a lehetőségig mellőztem, vagy leegyszerűsítettem mindazt, ami nincs közvetlen kapcsolatban az iparos mesterségével és üzletvitelével, úgyhogy azt az anyagot, amit az Ipari Szakkönyvtár első két kötete ölei föl, sikerült ebbe a kis füzetbe összefoglalni a nélkül, hogy az önálló iparűzés keretében valóban szükséges ismereteket elmellőztem volna. Vissza