Móradomb és környéke

Előszó

Munkámban Szeged város tanyavilágának egy kisebb területéről (kb. 10 km2) lesz szó. Nem külön táj ez, hiszen a Duna-Tisza közének természetes tájegységéhez tartozik, mégis földrajzi szempontokból vizsgálva fontosnak tartom a kisebb terület-egységeknek a pontos ismeretét, a tájnál kisebb területek kölcsönhatásainak alapos vizsgálatát. Mennyivel tökéletesebben, biztosabban, a földrajzi szempontoknak inkább megfelelően állíthatom össze egy tájegység földrajzát, ha annak a tájnak apróbb-nagyobb töredékeit, azok kölcsönhatásait teljesen tisztán látom.
A kisebb területek megismerésének fontossága talán legelsősorban a magyar tanyavilág földrajzára vonatkozhat, amely nagy részben még ismeretlen. Ez a munka is ezt a célt kivánja szolgálni, amelynek eredményei, noha csak kis területre vonatkoznak, gondos adatgyűjtésen alapulnak.
Bevallom, kezdetben magam sem gondoltam arra, hogy mennyi probléma merülhet fel egy olyan kis területen, mint amennyi kb. 10 négyzetkilóméter, később azonban a rendszeres tanyalátogatások során, mialatt több mint 160 tanya sorsával, életkörülményeivel megismerkedtem, már láttam, hogy fáradozásom nem lesz hiábavaló.
Dolgozatomban az ember lesz előtérben, összetett cselekvéseinek átalakító hatásával, cselekvéseit befolyásoló vagy irányító jelenségek sorozatával, azonban a tisztán természeti jelenségek (a talaj, éghajlat, növényzet) behatóbb tárgyalást nem nyernek. Ezekről csak olyan mértékben történik említés, amennyiben döntő jelentőségük lehetett a településre és az emberek életére. A mai gazdasági helyzet, a több és minőségi termelés gondolatának állandó hangoztatása, a kialakuló okszerű tájgazdálkodás különböző szempontjai kötelességemmé teszik, hogy részletesen foglalkozzam a tanya gazdasági életével, mint olyan jelenséggel, amely hazánk boldogulásának és jólétének egyik kútforrása lehet. Ez a célja az agrárpolitikának is, ez pedig helyesen csak földrajzi ismeretek alapján folytatható. Vissza