A szöveg vonzásában II.

Tartalom

BEAVATÁS 3
BEVEZETÉS - CÉLOK - ESZKÖZÖK 3
MI AZ A BEAVATÁS - MOTTÓK, IDÉZETEK. VERSEK 5
Szemelvények 7
Kosztolányi Dezső: A KULCS 11
Az elbeszélés olvasása 11
MIT CSINÁLUNK, AMIKOR OLVASUNK? 12
A KULCS értelmezése 12
1. ÉRTELMEZÉS MÁS MŰVEK, IRODALMI KÓDOK, KONVENCIÓKALAPJÁN 13
A megértés és az előismeretek, a hagyomány szerepe a megértésben 13
A KULCS mint beavatástörténet 14
II. ÉRTELMEZÉSI MODELLEK 17
1. Az elbeszélés cselekménye mint problémamegoldási folyamat 18
2. Az elbeszélés mint állapotváltozás 18
3. Az elbeszélés mint átértékelődési folyamat 23
4. Az elbeszélés mint ellentétpárok rendszere 26
Az értelmezési modellek hozadéka 31
Az elbeszélés kritikája 32
Az elbeszélői nézőpont (ki beszél, ki lát és ki értékel?) 33
Ernest Hemingway: INDIÁN TÁBOR 36
Párhuzamok A KULCS és az INDIÁN TÁBOR között 38
Sánta Ferenc: EMBERAVATÁS 38
Az elbeszélés olvasása 40
Az elbeszélés értelmezése 40
Az elbeszélés mint ellentétpárok rendszere 43
Az elbeszélés kritikája 44
KITÉRŐ: MITŐL LESZ VALAMI TÖRTÉNET? 44
Vámos Miklós: AZ EMBER DOLGOZNI KEZD 45
Az elbeszélés olvasása 45
Az elbeszélés értelmezése 46
Az elbeszélés mint ellentétpárok rendszere 47
Beilleszkedés, a csoport alakulása 49
A Vámos-novella kritikája 51
Szocializáció és szerepek 51
Esterházy Péter: PÁPAI VIZEKEN NE KALÓZKODJ! 53
Az elbeszélés olvasása 53
Az elbeszélés értelmezése 54
Az elbeszélés mint ellentétpárok rendszere 55
Az író mint pincér 56
Sylvia Plath: BEAVATÁS 56
Az elbeszélés olvasása 57
Az elbeszélés értelmezése 57
Az elbeszélés kritikája 58
A SZIGET MINT KÍSÉRLETI LABORATÓRIUM 60
A SZIGET VARÁZSA 60
VERNE ÉS GOLDING - GYERMEKTÁRSADALMAK A SZIGETEN 62
Jules Verne: KÉTÉVI VAKÁCIÓ 63
A Chairman-sziget világa 63
A telepesek társadalma 64
Az izgalom forrásai - konfliktusok és késleltetések 65
A regény kritikája 66
KITÉRŐ - R. L. Stevenson: A KINCSES SZIGET 67
William Golding: A LEGYEK URA 70
Egy csapat fiú a szigeten - a regény cselekménye és szerkezete 70
A szereplők és kapcsolataik 74
Ismétlődő motívumok és jelképek 77
A regény különböző értelmezései: társadalmi-politikai, lélektani-erkölcsi és biblikus-vallási példázat 80
Egy lehetséges párhuzam - Ady Endre: Az ELTÉVEDT LOVAS 85
A LEGYEK URA a ti színpadotokon 87
Ti a szigeten 88
William Shakespeare: A VIHAR 89
Néhány szó Shakespeare-ről és világáról 89
A VIHAR olvasása 91
Cselekmény és jellemek - a három cselekményszál és Prospero tervei 92
A darab értelmezése - tükörrendszer és vezérmotívumok 93
Természet és civilizáció - az ember nevelhetősége 95
Látszat és valóság - illúzió és igazság 98
A VIHAR kritikája 100
„ITTHON VAGYOK"
I. Radnóti Miklós: NEM TUDHATOM... 103
II. Vörösmarty Mihály: SZÓZAT 104
Kölcsey Ferenc: ZRÍNYI DALA 107
A SZÓZAT mint szónoklat 108
III. Kölcsey Ferenc: HIMNUSZ 108
A bűntudat és önsajnálat verse 110
Aránybillentő szerkezet 111
A történelmi visszahelyezkedés költeménye 112
Ady Endre: NEKÜNK MOHÁCS KELL 113
KITÉRŐ: ERÉNY A BALSZERENCSÉBEN - A TÚLÉLÉS NÉPE 116
KITÉRŐ: A NEMZETHALÁL GONDOLATA - KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: LENNI VAGY NEM LENNI 117
IV. A KÖLTŐ ÉS HAZÁJA - HÁROM PILLANATKÉP: JANUS PANNONIUS, BALASSI, ADY 117
Janus Pannonius: PANNÓNIA DICSÉRETE, EGY DUNÁNTÚLI MANDULAFÁRA 120
Balassi Bálint: ÓH, ÉN ÉDES HAZÁM..., EGY KATONAÉNEK 120
ÓH, ÉN ÉDES HAZÁM... (VALEDICIT PATRIAE...) 122
EGY KATONAÉNEK - IN LAUDEM CONFINIORUM (A VÉGEK DICSÉRETÉRE) 124
Ady Endre: GÓG ÉS MAGÓG... 124
MÓRICZ ZSIGMOND: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG (Házi olvasmány) 126
NÉHÁNY SZÓ MÓRICZRÓL 128
LÉGY JÓ MINDHALÁLIG 128
Beavatástörténet? - Nevelődési regény 129
A félős kisdiák és a szorongás regénye 130
Elbeszélői nézőpont és látókör (beszédhelyzet) 131
Külső és belső cselekmény 131
A művésszé válás regénye 134
A KÖLTÉSZET NYELVTANA - A NYELVTAN KÖLTÉSZETE 135
1. KÖLTÉSZET ÉS NYELVTAN? 135
2. NYELVTAN ÉS STÍLUS 137
3. VERSEK IGÉK NÉLKÜL 138
József Attila: KLÁRISOK 138
KITÉRŐ: A HIÁNY POÉTIKAI FUNKCIÓJA - József Attila: RINGATÓ 142
Kosztolányi Dezső: OKTÓBERI TÁJ 143
Babits Mihály: MESSZE... MESSZE 146
4. A FŐNÉVI IGENÉV A KÖLTÉSZETBEN 147
Vajda János: A VAÁLI ERDŐBEN 148
Ady Endre: SÍRNI, SÍRNI, SÍRNI 149
5. VERSMONDATTAN 150
Vörösmarty Mihály: A GUTTENBERG-ALBUMBA 151
Verssorok és mondatok - ORSZÁGHÁZA, ESTI KÉRDÉS 153
Babits Mihály: HÚSVÉT ELŐTT 154
Babits Mihály: BALÁZSOLÁS 156
6. AZ ISMÉTLŐDÉS 158
Arany János: A WALESI BÁRDOK 159
Arany János: SZONDI KÉT APRÓDJA 163
7. HOGYAN MŰKÖDIK A VERS? 164
Ady Endre: A TISZA-PARTON 164
(1) Hangzás 165
(2) Ritmus 165
(3) Szófajok és mondatszerkezet 165
(4) Értékek 166
8. VERSELEMZÉSI GYAKORLATOK 168
Arany János: REG ÉS EST 169
Csokonai Vitéz Mihály: A REMÉNYHEZ 171
A HÉTKÖZNAPI ÉS A MŰVÉSZI KOMMUNIKÁCIÓ 172
A KOMMUNIKÁCIÓ 172
A kommunikáció tényezői 172
A jel 174
Miért kommunikálunk? 175
MŰVÉSZET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 175
A művészi kommunikáció sajátosságai 177
KÖLTŐ, HAZUDJ! 178
A KONTEXTUS HATALMA 181
Miről mesél egy villamosjegy? 181
A közlésfolyamat tényezőinek megkettőződése - az irodalmi kommunikáció konvenciói 183
Egy másik villamos 189
Tar Sándor: MÉG CSAK 189
MIRE VALÓ AZ IRODALOM? 192
A lélek balga fényűzése, avagy a nélkülözhetetlen fölösleges 192
Nagy László: HIMNUSZ MINDEN IDŐBEN 194

Témakörök