Kerek Ferkó

Előszó

Részlet a könyvből:

Felháborítja az embert, ha idegenek jelennek meg a városban, és tíz perc után pontos és határozott ítéletük van rólunk. Pláne, ha nem kedvező! Miért jöttek ide? Ki hívta őket?
Az egyik sarokban három úr üldögél, akikre már még a falak is haragosan néznek, annyit szidják a várost.
- Pfuj - fejezi be az első úr a beszédét, üres likőröspoharat forgatva. - Por. Piszok! Bűz! Az egész város sima, mint a temető. Ez egy halott hely. Egészen ki van kapcsolva az élet evoluciójából.
- Parasztok - tette hozzá a másik úr, s felhajtotta kis feketéje salakját -, mindenki paraszt, még a bíróságiak, a tanárok, az orvosok is. Hisz a polgármesterük is egy közönséges paraszt.
- Semmi üzlet - legyintett egyszerűen a harmadik úr, s megkopogtatta kriglijével az asztalt.
A falakról lógó tapétafoszlányok szinte nevetve lobogtak meg a cúgban. A plafon tajtékbarna volt a régi füsttől, s körül embermagasságban fényes barna réteg borította a falakat, mert itt falhoz szokás támaszkodni, kivált egy-egy heves kártyakompánia körül, mikor az adóellenőr két-három korona veszteséggel áll fel! A székek fölött pedig nagy kerek foltok voltak a falon. Kövér civis koponyák szoktak odadörgölőzni a hátradöntött székek fölött, jóízű beszélgetés közben. S az egész helyiség telítve van a leböcsmölt kúnváros kövér karakterével. A levegőn érzik, hogy túletetett, túlitatott, mégis józan és éhes temperamentumú nép szokott itt a maga módján mulatni. Vissza

Fülszöveg

Móricz regénye a vidéki kisváros és az azt körülölelő hatalmas földbirtok világát hozza emberi közelségbe. Szürke hétköznapok, cigánymuzsikába és boros tivornyába merülő éjszakák, apró kisvárosi pletykák, télen és esős időben térdig érő, dagasztó sártenger, amely nemcsak a csizmát, hanem az emberi lelket is visszahúzza, a földbirtok elmaradottsága és cselédségének elképesztő szegénysége az, amiből Móricz megformálja regénye miliőjét és hangulatát.
Kerek Ferkó, a hatalmas földbirtok várományosa, tehetséges fiatalember, aki - a fejlett nyugat-európai országokat járva - felismeri a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság elmaradottságát, szeretne segíteni a dolgokon; az aszály megszüntetése érdekében csatornázott mezőgazdaságról álmodozik és jó utakról, hogy a vidék parasztjai és települései ne legyenek elzárva az esős időszakban az ország többi részétől. Az álmok azonban csak álmok maradnak, Kerek Ferkó energiája egyéni hóbortokban, feltűnő botránycsinálásokban és egy szeszélyes házassági győzelemben foszlik szét.
A kisregényben az író keserű szavakkal ostorozza az általa oly jól ismert vidéki elmaradottságot és egyhelyben topogást. Vissza