| Előszó | 5 |
| Első fejezet, amelyben egy kisdiák elveszíti a kalapját s emiatt késő télig hajadonfővel jár szegényke esőben, hóban, míg csak a közömbös világ is észre nem veszi a rendellenes állapotot | 7 |
| Második fejezet, amelyben a kisdiák pakkot kap hazulról, s egyszerre nevezetes ember lesz, megszokja hogy a szemek ránézzenek, aztán nagy veszélybe kerül, és az ösztön vakmerően ügyessé teszi, végre pompás kondiciót kap és pénzt keres | 25 |
| Harmadik fejezet, amelyben a kisdiák szorgalmasan dolgozik, tanul, jelesekre felelget és két barátra tesz szert | 44 |
| Negyedik fejezet, mely az előbbinek folytatása, de valami más történik benne mint amit vártunk, mert az élet olyan, hogy mindig másképp történik minden, mint ahogyan elgondolta előre az ember | 63 |
| Ötödik fejezet, amelyben a kisdiák családok életébe keveredik bele s olyan dolgokról hall és olyanokat lát, amik nem tartoznak a gimnáziumi tananyaghoz, például szerelmes levelet közvetít, ami szintén hiányzik az "államilag jóvá hagyott" tantervből. | 86 |
| Hatodik fejezet, amelyben legnevezetesebb, hogy a kisdiák felfedezi Debrecen egyetlen évszázados történelmi emlékét, amely nem várrom, nem palota, nem márvány és nem érc, hanem egy háromszáz éves gizgaz bokor egy ház ablaka alatt | 107 |
| Hetedik fejezet, amelyben csodálatos, hogy a szenvedő ember körül is minden természetes és vidám: szinte nem érdemes élni, ha az élet ilyen kevéssé vesz részt a szív fájdalmában | 128 |
| Nyolcadik fejezet, amelyben kitűnik, hogy Misi olyan gyerek, aki nem szereti, ha vele foglalkoznak, kivált amikor valami kellemetlenség áll a háta mögött, hagyják békén, jó ilyenkor haza és a nagy gondokra gondolni, jó elfelejteni a nagy mellett a kis bajt | 151 |
| Kilencedik fejezet, amelyben isten tudja csak, mi fog történni, a kisdiák örül hogy szombat van, ez után a nehéz hét után, úgy érzi ma be fog valami fejeződni: hét végére kel, hogy a bajoknak is vége legyen | 172 |
| Tizedik fejezet, amelyben szomorú és nehéz vasárnapra virrad a kisdiák, zúgó fejjel néz a jövőbe, s valami ismeretlen erő hajtja olyan utakra, amerre különben soha el nem indult volna | 196 |
| Tizenegyedik fejezet, amelyben a kisdiák átmegy a felnőttek minden gyötrelmén, gyermekül ismeri meg a kenyérkereső emberek földi szenvedését. | 223 |
| Tizenkettedik fejezet, amelyben kiviláglik, hogy a kis Misi egész életében minden munkáját ugyanolyan csodálatos és rendkívüli zűrzavarok és kétségbeejtő válságok között vitte végbe, mint első kis versének költését. | 249 |
| Móricz Zsigmond (Móricz Virág utószava) | 262 |
