Ludas Matyi

Előszó

Részlet a könyvből:

ELSŐ FELVONÁS
Stilizált díszlet. Kissé bábjátékszerű. Idill. a természet ölén. A falu vége. Domboldal emelkedik jobbra is, balra is. Báloldalon, lenn a domb alatt picike kis ház, amely háttal áll a színre s mögötte kis vesszőkapun át lehet bemenni az udvarára, az Éviék háza. E mögött a domb aljába van bevágva a Ludas Matyiék háza. Földház, pincelakás, felette szép zölden emelkedik a domboldal. Távolabb ugyanezen az oldalon látszik a templom és alatta balra a falu néhány háza. Hegyalja. Az erdő behajlik a színre. Az Éviék háza is igen szomorú állapotban van, két parányi ablaka pislog ki a színpadra, oly picik, mint egy zsebkendő, kémény nincs a házon, a gólyafészek is lecsúszott féloldalt az ormon. A ház fala azonban rendes. Frissen tapasztva, a szemközti házvégből ami látszik, szép fehérre meszelve, a ház hátát különben egészen felverte s benőtte a liceum, amely egész nagy fává nőtt s vékony ágai sátorformán hajlanak ki. Jobbra kis domb, amelynek a tetején hatalmas vadkörtefa áll, ez alatt karikában hasalnak a suhancok. Innen ellátni az országútra messzire. A távolban szép, csillogó tavaszi tájkép, bálról dimbes-dombos vidék, jobbról már egészen sík lapály. Nem szántóföldnek látszik, hanem rétek, legelők, nagy messze csorda, ménes. A magasabb hegyek lombján csillog a napfény. A láthatár alján kék hegyek látszanak alacsonyan. Vissza