Moszkvai jelentés

Előszó

A kiadó - az olvasóhoz

Amikor Davies könyve megjelent, a németek a Volga mentén Sztalingrádot ostromolták, a moszkvai ünnepélyes bevonulásra készülődtek, s Hitler és Ribbentrop nem győzték bizonygatni, hogy a szovjetállam és a Vörös Hadsereg már voltaképpen megsemmisült. Nagyon sokan kételkedtek akkor abban, hogy a Szovjetúnió elég erős lesz-e helytállani a fasizmus elleni sorsdöntő küzdelemben. E kétkedés forrása elsősorban a tájékozatlanság volt: a szovjetállam és társadalom s általában az orosz állapotok nemismerése... Vissza

Fülszöveg

Ennek a világhírű könyvnek, az USA moszkvai nagykövete hiteles diplomáciai jelentéseinek kiadását sok egyéb mellett az a körülmény is időszerűvé teszi, hogy Truman, az Egyesült Államok elnöke, Daviest különleges megbízatással éppen akkor küldte Churchillhez Londonba, amikor a nagyhatalmak és szövetségeseik a háború győzelmes befejezése után a békét is meg akarják nyerni. Miért választotta Truman erre a döntő jelentőségű küldetésre a sok rendelkezésre álló kiváló politikus és diplomata közül Roosevelt Moszkvai nagykövetét? Az egykori moszkvai nagykövet 1937-től 1939-ig a legnehezebb viszonyok között a legnagyobb sikerrel, szinte világtörténelmi eredményességgel oldotta meg feladatát. Ennek a moszkvai küldetésnek, amely valósággal új utat tört a leghatalmasabb nemzetnek kölcsönös megértésének, irodalmi leszűrődése a Moszkvai jelentés. Davies könyve azért támasztott valósággal forradalmat nemcsak az angolszász világban, hanem mindenütt, ahol a viszonyok lehetővé tették az utóbbi években a könyv megjelenését, mert a szó szoros értelmében felfedezte a Szovjetúniót az európai közvélemény számára. Joseph Davies mint öntudatos amerikai kapitalista és individualista, mint az amerikai vagyonos réteg reprezentánsa, jött Moszkvába - és ennek ellenére tárgyilagos, hű, amellett dramatikusan közvetlen képet adott erről az új világról. Davies könyvének éppen az adja meg különös varázsát, hogy szerzője az igazán tehetséges és bátor amerikaiak frissességével, közvetlenségével szemléli és becsületes, olykor szinte a saját előítéleteivel is vívódó őszinteséggel tárja fel ezt a számára is idegen világot. Vissza