| A lélek | |
| A mozarti ut az életen tul vezet | |
| A tudatosság problémája | |
| Élmény-egység | |
| Az élmény megvalósulásának története az architektónikus megépülésig | |
| A szonáta, mint a világérzés megformáltsága | |
| A mozarti nyugalom: az adequat forma nyugalma | |
| Élménykomplexum. Itália | |
| A játék lelke. A mozarti játék. Az olasz játék. Játék: eredmény. | |
| A kultura olasz összefoglalása | |
| Az abszolut teremtés kritériuma: feltétlen, végleges és egyszeri | |
| A hangzás determinált elgondolása. Bach absztrahált zenéje, Mozart determinált hangzása. Szinprobléma: teremtési komponens. A hangszerek revelációja. | |
| A 19. század. Harc a hangszerek ellen, a nagy teremtésért. Az összeomlás. Civilizáció. | |
| Formák | |
| A forma mitosza | |
| A forma szintézise | |
| Alkalmazott lélek | |
| Az összetett mozarti lélek, szemben a primitivebb beethovenivel | |
| A szuverén élmény (Ur-erlebnis). A szakadék | |
| A bonyolultabb lélek-struktura bonyolultabb eredménye | |
| Vonalkultusz, metafizikai otthon. Miből ered a 19. század zenéjének litterátussága | |
| A forma születése. A függöny. A mozarti egész, a beethoveni töredék. A mozarti lélek szüntelen krizise | |
| A 18. század zenei élménye és kulturája. Ornamens | |
| A francia élmény. A teremtésben született forma. Hogyan veszett el a szuverén lémény és az amotivális világnézet. | |
| A század szinpada | |
| A két uralkodó életforma: a fuga és a szonáta | |
| Eredetük, világuk, kozmikus lelkük | |
| Harc a szinpadért. A szinpad elutasitja a kontrapunktot és az aszkézist. Gesztusok. | |
| A kulissza. Illusztrativság, álom-motivum, hazugságatmoszféra | |
| Az élményhatárok elmosása. Belső feszültség. A kulissza-gondolat uj világnézet. Ut az áriához | |
| Az élmény stilussá értékelődik. Miért volt szüksége a 19. századnak a milieu hüségére | |
| A század teatrális gondolkodása. Az ária: szinpadi szonáta bonyolult lelki funciója. Hogyan csökkenti ornamenssé a szöveget. Elhatalmasodás, bel canto, megoldhatatlanság | |
| A mozarti szinpad | |
| A szinpad élet-formálása | |
| Két nagy világnézet és szinpad-értékelés: Shakespeare és Monteverdi. Prózadialóg és recitativ nagy ellentéte | |
| Mozart uj szinpada | |
| A kothurnuson járó cselekmény. Az élet és a zenei fennsik | |
| A reflektáló és kimélyitő ária, az aktusthordozó recitativ. Átmeneti formák | |
| A nagy mozarti ária-gondolat | |
| Szövegkérdés. Mozart utja: a fokozódó absztrakció. A szenvedés utja a Varázsfuvoláig | |
| Győzelem az életen és a valóságon. A Varázsfuvola jóságkultusza, egysége, alapproblémája. Egyetemes emberi misztérium. Krisztus-Mozart. A kétféle magány feloldása. ut a meséhez | |
| Monteverdi lélekanalizise, Shakespeare. Az öregkor kontrapunktja. A halál. A vizió mágikus tüze, a varázslat ethosa | |
| A két varázsló: a transzcendens emberi gondolat utja | |
| A szabad zenekar | |
| Egyetemes determináltsága | |
| Az egyik objektiváció elmarad. Expanzivitás. A zenekar öröme. Ösztönök szintézise. Külső és belső determináns | |
| A mozarti lélek és teremtés totalitása | |
| Az absztrakció utja a kamarazenéig | |
| Ut Bachtól Mozarthoz. A 18. század két antigótikus forradalma: Mannheim és Nápoly | |
| Haydn elhelyezkedése; néhány érintkezési pont; merőben különböző világa | |
| Kamarazene és divertimento | |
| A lelki élet kritikus foka, mikor a belső világ véglegesen elnyomja a külsőt. A csak befelé-élet. Pan-absztrakció | |
| Szakitás az anyagi élettel, elszabadulás minden valóságtól | |
| Az expanzivitás redukálódik | |
| A hangszerek individuummá lesznek. Megszünik minden reális reláció | |
| A horizontális világnézet. Alapjai és a mögötte munkáló lélek homofón (monódikus) horizontalitása; ut Mozart homofón (monódikus) horizontalitásáig | |
| A vertikális gondolat diadala Beethovennel. Széttörés | |
| A divertimento | |
| A nagy olasz élmény utolsó sugárzása. A mozarti teremtés csucspontja. Olasz dialektika. A mozarti lélek anyagtalansága | |
| Nyugat zenéje. A nyugati kultura kilobbanása | |