| A fordító megjegyzései a könyvhöz | 9 |
| Előszó az 1. kiadáshoz | 11 |
| Előszó a 3. kiadáshoz | 13 |
| Az agyi eredetű mozgássérülés általános problémái | 15 |
| Mit értünk agyi eredetű mozgássérülés alatt? | 15 |
| Hogyan keletkezhet az ilyen károsodás? | 15 |
| A kora gyermekkori agykárosodás sajátosságai | 17 |
| Hogyan lehet elkezdeni a kezelést? | 21 |
| Az agyi eredetű mozgássérülés különböző formái | 22 |
| Mozgássérült gyermek van a családunkban | 25 |
| Az anyának kell megbirkóznia a problémával | 25 |
| Az apát mindig vonja be a gyermek fejlesztésébe! | 28 |
| A fogyatékos gyermek számára a testvérek különösen fontosak | 30 |
| A nagymamának kulcsszerepe lehet | 31 |
| Az egész családnak számolnia kell a megváltozott körülményekkel | 32 |
| Sérült gyermekünk és környezete | 34 |
| Minden fejlődés alapja az ember és a környező világ változó kapcsolata | 34 |
| Hogyan segíthetünk gyermekünknek, hogy megismerje saját testét és a környező világot? | 36 |
| Próbáljuk vele megismertetni a testét! | 36 |
| A gyermeknek birtokba kell vennie az egész házat | 37 |
| Elő kell segítenünk, hogy a gyermek kapcsolatot teremtsen a rokonakkal, barátokkal, ismerősökkel, azaz a szociális környezetével | 38 |
| Ismertessük meg a tágabb világgal is! | 39 |
| Vigyen haza neki egy darabot a természetből! | 41 |
| Gyermekünk fejlesztésére fel kell használni az egész napot | 42 |
| Miért kell erre törekedni? | 43 |
| Hogyan bánjunk sérült gyermekünkkel a mindennapi ellátás során? | 44 |
| Hogyan fekszik a gyermekünk? | 45 |
| Milyen speciális fektetési módok ajánlhatók? | 45 |
| Hogyan emeljük fel és tartsuk ölben a gyermeket? | 49 |
| Segédeszközök a helyes testtartás biztosítására | 51 |
| Gyermekünknek kocsira is szüksége van | 61 |
| A járástanítás segédeszközei | 62 |
| Próbálják meg az aktív helyzetváltoztatás más lehetőségeit is! | 64 |
| Segítse elő gyermeke helyes testhelyzetét játék közben, keressen mozgásjavító játékokat! | 66 |
| Próbáljon meg kitartani az első nehéz hetekben! | 69 |
| A siker kulcsa a rendszeres gyakorlás | 69 |
| Nincs más lehetőség? | 70 |
| Meg fogja tanulni! | 71 |
| Mikor, milyen gyakran és milyen hosszú ideig kell gyakorolni? | 71 |
| Hogyan hat a környezet a gyakorlatok lefolyására? | 72 |
| A gyermeket ösztönözni kell az aktív együttműködésre | 73 |
| Gyakoroljanak játékosan, kerüljék a fárasztó ismétléseket, de legyen következetes | 74 |
| Nem terheljük túl az anyát és a gyermeket? | 75 |
| Gyermekünknek meg kell tanulnia az önellátást | 77 |
| Segítsünk neki, hogy segíthessen magán! | 77 |
| Megtanulni egyedül enni és inni - az első lépések az önellátás irányába | 78 |
| A célszerű ruházat és a megfelelő lábbeli megkönnyíti az öltözködést | 83 |
| Ösztönözze gyermekét, hogy megtanuljon önállóan öltözködni! | 87 |
| Könnyítse meg saját és gyermeke életét azzal, hogy időben ráneveli a szobatisztaságra! | 90 |
| A mosdás és a fürdés problémái | 91 |
| A mozgássérült gyermek számára különösen fontos a rendszeres fogápolás | 94 |
| Gondolja át a személyi higiéné egyéb kérdéseit! | 95 |
| Gyakorolják a mozgást a mindennapi szituációkban | 96 |
| Ne adja fel, maradjon türelmes és következetes! | 97 |
| Játék és foglalkoztatás | 99 |
| Beszédfejlesztés | 107 |
| Harcoljon a fogyatékos gyermek társadalmi egyenlőségéért, ismerje meg a szülők jogait és kötelességeit! | 116 |
| Zárszó | 119 |
| Függelék | 122 |
| Szociálpolitikai kedvezmények Magyarországon a mozgássérülteket nevelő családok számára | 122 |
| A mozgássérültek kezelési lehetőségei Magyarországon | 123 |
| Intézmények a mozgássérült gyermekek képzésére | 124 |
| Egyesületek, klubok a mozgássérültek részére | 124 |