MTA

Előszó

A biológiai tudományok eredményeit az ember a maga javára már régóta felhasználja. Elsősorban a saját életének törvényeit megértve, a gyógyítás, a betegségek megelőzése miatt fordít az ember figyelmet a biológiára. Érzelmileg nem olyan érdekes, de a gyakorlatban fontos a biológia a termesztett növények és a tenyésztett állatok hozamának növelésében.
A második világháború után a biológia tudománya és alkalmazása váratlan fordulatot vett. Az ember háziállatai közé bevonultak a mikroszkopikus gombák és a baktériumok, amelyekből rövidesen olyan kiváló tenyésztörzseket sikerült kiválogatni, hogy a penicillin, sztreptomicin, C-vitamin, citromsav, levesízesítő és más anyagok előállítására ma már csak ilyen biológiai ipari módszerek szolgálnak. Ez a rohamosan fejlődő új ipar új alapkutatásokat igényelt és rövid néhány év alatt sikerült a biológia egyik alapkérdését megoldani, az átöröklés anyagi alapján megismerni.
A biológiai iparok hajtóereje, valamint a fizika és a kémia legszebb eredményeinek a biológiában való alkalmazása egyenlőtlen fejlődést okozott a biológiai tudományokban: ugrásszerűen nőtt a biofizika, a biokémia és a genetika jelentősége. Míg régebben a biológiai intézetek lényegét a múzeumi üvegszekrények és a mikroszkópok jellemezték, az új biológiai intézetekben hatalmas elektromikroszkópok, mindennél nagyobb teljesítményű ultracentrifugák, röntgenkészülékek, izotóplaboratóriumok, szobákat betöltő elektronikus műszerek és computerek találhatók. A kísérleti anyag nem annyira a béka és a nyúl, inkább a gombák és baktériumok az alapkutatás "kísérleti nyulai". Az így nyert eredményeket alkalmazzák a nagyüzemi csirketenyészetekben, a hibridvetőmag üzemekben, a kórházi laboratóriumokban, a gyógyszer- és vegyszergyárakban.
Ez a robbanásszerű fejlődés világszerte nehéz helyzetbe hozta az egyetemek biológiai kutatómunkáját, ahol az ilyen fajta kutatások folynak. Ezek az intézmények sem kutatóerő, sem kutatóeszköz kapacitásukkal nem tudnak megfelelően fejlődni és a szükséges interdiszciplináris kutatást megvalósítani.
Az MTA elnöksége ezért 1963-ban úgy határozott, hogy erejét a Szegeden létesítendő intézményre koncentrálja, amely kifejezetten ilyen komplex kutatásra a lehetőséget megadja. A szegedi és más egyetemekkel együtt, az alkalmazott kutatásokkal is kapcsolatot tartva lehetőséget ad a korszerű biológiai kutatásokra.
Az alább ismertetett komplexumban a fotoszintézis, a biológiai folyamatok szabályozásának mechanizmusa, a bonyolultabb élőlények átöröklésének módja és még néhány más téma köré csoportosulnak a most meginduló kutatások. A szegedi biológiai kutatóközpontnak ugyanakkor alapvető feladata lesz, hogy a fiatalabb kutatók kiképzésével az említett gyakorlati területek számára biztosítsa a jövő szakembereit. A biológia világszert rohamosan fejlődik, nekünk be kell kapcsolódnunk a nemzetközi kutatásba, hogy a leghatékonyabban tudjuk megoldani azokat a problémákat, amelyekből nekünk a legnagyobb hasznunk lehet. Vissza