Műanyagadalékok zsebkönyve

Szerző

Fordító

Langerné Szilágyi Zsuzsa

Dr. Lévai Gyula

Lektor

Dr. Orbán Sylvia

Budapest

'R. Gächter: Műanyagadalékok zsebkönyve ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1989
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	711 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-10-7253-3
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	19
Előszó a 2. német kiadáshoz	21
Előszó az 1. német kiadáshoz	22
Antioxidánsok	25
Bevezetés	25
Az antioxidánsok gazdasági jelentősége	26
Autooxidáció és az antioxidánsok hatásmechanizmusa	28
Neminhibiált autooxidáció	28
Inhibiált autooxidáció	30
Vegyületcsoportok	31
Az antioxidánsokkal szembeni követelmények	37
Kémiai tulajdonságok	38
Fizikai tulajdonságok	39
Az antioxidánsok vizsgálata	40
Modellrendszerek vizsgálata	40
Gyakorlati vizsgálati módszerek	41
Az antioxidánsok analitikája	43
Néhány műanyag stabilizálása a gyakorlatban	43
Polipropilén (PP)	44
Nagy sűrűségű polietilén (HDPE)	51
Kis sűrűségű polietilén (LDPE)	56
Térhálósított polietilén	57
Poliolefinalapú, hőre lágyuló elasztomerek	58
Polisztirol (PS)	59
Sztirol-akrilnitril kopolimerek (SAN)	60
Ütésálló polisztrirol (SB)	61
Akrilnitril-butadién-sztirol kopolimerek (ABS)	63
Sztirolalapú, hőre lágyuló elasztomerek	68
Poliamid 6 és poliamid 66	71
Poliamid 11 és poliamid 12	74
Poli(metilén-tereftalát)ok (PETP és PBTP)	74
Poliészteralapú, hőre lágyuló elasztomerek	74
Hőre lágyulú poliuretán elasztomerek	77
Poliacetálok (POM)	78
Polikarbonátok (PC)	80
Az antioxidánsok kereskedelmi elnevezései és gyártói	81
Irodalomjegyzék	84
Fémdezaktivátorok	87
Bevezetés	87
A fémdezaktivátorok hatásmechanizmusa	88
A fémdezaktivátorokkal szembeni követelmények	89
Anyagcsoportok	90
A fémdezaktivátorok vizsgálata	93
A rézzel érintkező poliolefinek stabilizálásának gyakorlata	94
Polietilén	95
Polipropilén és kopolimerek	99
Fémdezaktivátorok mint kostabilizátorok töltött és erősített poliolefinekben	100
A fémdezaktivátorok kereskedelmi elnevezései és gyártói	103
Irodalomjegyzék	103
Hőre lágyuló műanyagok fénystabilizátorai	105
Bevezetés	105
A műanyagok fotodegradációja	106
A napsugárzás ultraibolya-tartománya	107
A műanyagok bomlási mechanizmusai	109
A fénystabilizátorok hatásmechanizmusa	132
UV-abszorberek	133
Kvencserek	139
Hidroperoxidbontó stabilizátorok	142
Gyökfogók	143
A fotostabilizátorok vizsgálata	147
Öregítés laboratóriumi készülékekben (gyorsított időjárásállóság-mérés)	148
Öregítés szabadban (időjárásállóság-mérés természetes körülmények között)	149
A színezés hatása a fénystabilizátorok vizsgálatában	151
Fénystabilizálás a gyakorlatban	153
Polipropilén	154
Polietilén	161
Sztirolpolimerek	169
Poli(vinil-klorid)	171
Poliakrilátok	175
Poliuretánok	175
Polikarbonát	180
Poliacetál	181
Poliamidok	183
Poliészterek	186
A fénystabilizátorok kereskedelmi elnevezései és gyártói	186
Irodalomjegyzék	187
PVC-stabilizátorok	194
A PVC-stabilizátorok gazdasági és ipari jelentősége	194
A PVC hőkárosodása és hőstabilizálása	195
Hőkárosodás	195
A hőstabilizálás hatásmechanizmusa	199
A különféle termékek és ezek különleges, kémiai és feldolgozástechnikai tulajdonságai	204
Szerves ónstabilizátorok	204
Bárium/kadmium-stabilizátorok	210
Bárium/cink- és kalcium/cink-stabilizátorok	215
Ólomalapú stabilizátorok	217
Fémmentes stabilizátorok	224
Egyéb stabilizátorok	224
Kostabilizátorok	229
Alkalmazástechnikai irányelvek	229
Vizsgálati módszerek	229
További kilátások és technológiai fejlődési irányok	235
A PVC-stabilizátorok kereskedelmi elnevezései és gyártói	237
Irodalomjegyzék	237
Lágyítók	251
Történeti áttekintés	251
Fogalommeghatározások	252
Minőségi követelmények	253
A lágyítók piaci helyzete	255
Bedolgozási módszerek	257
A lágyítók technológiai feladata	258
Oldó- és zselizálóhatás	259
A lágyítók hatása a keménységre	261
A lágyítók hatása a húzószilárdságra és a nyúlásra	262
A lágyítók hatása a hidegállóságra	264
A lágyítók hatása az elektromos tulajdonságokra	265
A lágyítóválaszték	268
Ftálsav-észterek	269
Foszforsav-észterek	269
Az adipin-, az azelain- és a szebacinsav észterei	278
Zsírsav-észterek	278
Epoxidált zsírsav-észterek	279
Citromsav-észterek	279
Az ecetsav, a propionsav és a vajsav észterei	280
Az etil-vajsav és az etil-hexánsav észterei	280
Glikolsav-észterek	280
Poliészterek (polimer lágyítók)	280
Klórozott szénhidrogének (klórparaffinok)	281
Szénhidrogének	281
Benzoesav-észterek	282
Trimellitsav-észterek	282
Szulfonsav-észterek és szulfamiok	282
Alkoholok, éterek, ketonok	283
Abietinsav-észterek	283
A lágyítók rövidítése a DIN 7723 szerint	283
A lágyítók kereskedelmi elnevezései és gyártói	292
Irodalomjegyzék	292
A hőre lágyuló műanyagok csúsztatói és hasonló segédanyagai	293
Bevezetés	293
A csúsztatók és alkalmazásuk a műanyag-feldolgozásban	293
A csúsztatók műszaki-gazdasági jelentősége	294
A csúsztató szerkezete és hatásossága	296
A csúsztatóhatás mechanizmusa	297
Anyagcsoportok és összetétel	303
A csúsztató és a műanyag	305
A csúsztatók vizsgálata	315
A csúsztatók anyagjellemzőinek vizsgálata	316
A csúsztatóhatás vizsgálata műanyagokban	316
A hőre lágyuló műanyagok hasonló segédanyagai	326
Formaleválasztók	326
Tapadást gátló (slip), tapadást elősegítő (antislip) és összetapadást gátló (antiblock) segédanyagok	327
További kilátások és technológiai fejlődési irányok	328
A csúsztatók és a hasonló feldolgozási segédanyagok elnevezései és gyártói	329
Irodalomjegyzék	331
Nagymolekulájú PVC-feldolgozási segédanyagok	332
A PVC-keverékre vonatkozó alapismeretek	332
Általános tudnivalók	332
A PVC-feldolgozáshoz felhasználható nagymolekulájú segédanyagok történeti fejlődése	332
Leírás	333
Meghatározás	333
Hatásmód	333
Fiziológiai szempontok	341
Jellemzés	342
Termékcsoportok	342
Alkalmazás	344
Általános tudnivalók	344
Feldolgozási eljárások	345
Előkészítés	348
További kilátások és technológiai fejlődési irányok	348
A PVC-feldolgozási segédanyagok elnevezései és gyártói	349
Irodalomjegyzék	349
Hőre lágyuló műanyagok ütésállóságának javítása nagymolekulájú adalékokkal	350
Bevezetés	350
Ütésállóság-javítók (Szívósságnövelők) - szerkezeti és elméleti kérdések	352
Ütésálló poli(vinil-klorid)	353
A PVC ütésállóság-javító adaléanyagai	354
Az ütésálló PVC morfológiája	354
A PVC módosítása poliakrilátokkal	360
A PCV módosítása akrilkaucsukokkal	363
A PVC módosítása klórozott polietilénnel	364
A víztiszta PVC-termékek módosító anyagai	365
Átlátszó és áttetsző ütésálló polisztirol	370
Az opálos, ill. áttetsző PVC-termékek módosító anyagai	371
Az ütésálló PVC felhasználási területei	371
Polisztirol és sztirolkopolimerek	372
Ütésálló polisztirol (S/B) és rokon hőre lágyuló műanyagok	372
Átlásztó és áttetsző ütésálló polisztirol	372
ABS polimerek	372
Időjárásálló, elasztomerrel módosított SAN kopolimerek	374
AES polimerek	375
ACS polimerek	375
Az ütésálló polisztirol és az ABS alkalmazási területei	375
Elasztomerekkel módosított polipropilén	376
Az EPDM-mel módosított PP alkalmazási területei	378
Ütésálló poliamidok	378
Az ütésálló PA alkalmazási területei	380
Összefoglalás	380
Irodalomjegyzék	382
Töltő- és erősítőanyagok	383
Bevezetés	383
A töltő- és erősítőanyagok hatásának elmélete	383
A töltött, ill. erősített műanyagok tulajdonságai	384
A töltőanyagok alkalmazásának feltételei hőre lágyuló műanyagokban	386
A töltő- és erősítőanyagok gazdasági jelentősége	386
A töltő- és erősítőanyagok ismertetése	391
Kalcium-karbonát	391
Szilikátok	394
Szilikátok	407
Bárium-szulfát - súlypát	407
Egyéb ásványi töltőanyagok	408
Fémek és fém-oxidok	408
Szén	409
Pehely formájú töltő- és erősítőanyagok	410
Újonnan kifejlesztett szervetlen rövid szálak	410
Szerves töltő- és erősítőanyagok	411
Szintetikus erősítőszálak	412
Nagy szilárdságú és hőállóságú szálak	415
Töltő- és erősítőanyagok alkalmazása hőre lágyuló műanyagokban	415
Polietilén	421
Polipropilén (PP)	423
Polibutén	423
Poliizobutilén	423
Etilén - vinil-acetát kopolimerek	424
Poli(vinil-klorid) (PVC)	424
Fluortartalmú polimerek	427
Poliacetál	431
Polisztirol (PS)	434
Poliamidok (PA)	435
Poli(etilén-tereftalát) és poli(butilén-tereftalát) (PETP és PBTP)	439
Polikarbonát (PC)	441
Poli(fenilén-oxid)	443
Poli(fenilén-szulfid)	444
Poliszulfonok, poli(éter-szulfon)-ok	444
Poli(metil-metakrilát) (PMMA)	444
Cellulóz-észter	445
Összefoglalás	445
A töltő- és erősítőanyagok kereskedelmi elnevezései és gyártói	445
Irodalomjegyzék	450
A hőre lágyuló műanyagok színezőanyagai	451
Pigmentek és színezékek	451
Fizikai-kémiai alapok	451
Színezőanyagok	459
Szervetlen színes pigmentek	461
Szerves színes pigmentek	464
Szervezési technológia	484
Bevezetés	484
A kiválasztás szempontjai	484
Diszpergálás	484
Kiszerelési formák, pigmentkészítmények	488
Színezési eljárások	490
A PVC színezése	494
A poliolefinek színezése	497
A sztirolpolimerek színezése	500
Poliamidok, polikarbonát	503
Poliuretán	503
Műszaki műanyagok	503
Általános tudnivalók	503
További kilátások és technológiai fejlődési irányok	503
A pigmentek gyártói Nyugat-Európában	503
Irodalomjegyzék	506
A hőre lágyuló műanyagok égésgátlása	508
Általános tudnivalók	508
Az égésgátlók gazdasági jelentősége	509
Az égésgátlás elmélete	510
A halogénvegyületek hatásmechanizmusa	511
A foszforvegyületek hatásmechanizmusa	512
Halogén - antimon szinergizmus	512
Vizsgálati módszerek	512
Műszakilag fontos égésgátlók	513
Klórtartalmú vegyületek	517
Brómtartalmú vegyületek	517
Foszfortartalmú vegyületek	518
Szinergetikus anyagok	521
Füstcsökkentő adalékok	522
Az égésgátló hőre lágyuló műanyagok alkalmazási területei	522
Példák égésgátolt hőre lágyuló műanyagok összetételére	523
Nagy sűrűségű polietilén (HDPE)	524
Kissűrűségű polietilén (LDPE)	525
Polipropilén	526
Lágy PVC	527
Polisztirol	527
ABS	529
Poliamidok	529
Telített poliészterek	531
Polikarbonátok	534
További kilátások és technológiai fejlődési irányok	534
Az égésgátlók kereskedelmi elnevezései és gyártói	535
Irodalomjegyzék	536
Antisztatikumok	536
A statikus feltöltődés	536
Megjelenési formák	537
A statikus feltöltődés megakadályozása	538
Antisztatikumok kémiai felépítése	538
Belső antisztatikumok	538
Külső antisztatikumok	540
Az antisztatikumok hatásmechanizmusa	540
A felületi vezetés növelése	543
A térfogati vezetés növelése	544
Alkalmazási kérdések	544
A műanyagba való bedolgozás	546
Felhordás a felületre	546
Az antisztatizáló hatás mérése	547
A feltöltődés mérése	547
A felületi ellenállás mérése	547
A felezési idő és a felületi ellenállás összefüggése	548
Felhasználási terület	549
További kilátások és technológiai fejlődési irányok	550
Az antisztatikumok kereskedelmi elnevezései és gyártói	550
Irodalomjegyzék	551
Optikai fehérítők	552
Bevezetés	552
Az optikai fehérítő fogalmának meghatározása	552
Követelmények	554
Anyagcsoportok	556
Bedolgozás és alkalmazási formák	556
Kiválasztás	557
Alkalmazási példák	558
Poli(vinil-klorid)	559
Polisztirol, sztirolkopolimerek	559
Polikarbonát	560
Poliuretán	560
Poliolefinek	561
Az optikai fehérítők vizsgálata	561
A fehérítőhatás	561
Fényállóság	563
Migráció, kivirágzás	563
Az optikai fehérítők kereskedelmi elnevezései és gyártói	564
Irodalomjegyzék	564
Biostabilizátorok	565
A műanyagok biológiai lebomlása	565
Alapismeretek	566
A biológiai lebomlás megjelenési formái	567
A biostabilizátorok alkalmazási területei	568
Biostabilizátorok	568
Fogalommeghatározás	568
Követelmények	569
Anyagcsoportok	570
A biostabilizátorok kiválasztása és vizsgálata	571
Toxicitás	577
A biostabilizátorok toxicitása	577
A biostabilizátort tartalmazó termékek toxicitása	577
További kilátások és technológiai fejlődési irányok	578
Új biostabilizátorok	578
A biostabilizált termékek mennyiségi növekedése	578
Vizsgálati előírások	578
A biostabilizátorok kereskedelmi elnevezései és gyártói	579
Irodalomjegyzék	579
Kémiai hajtóanyagok	581
Műszaki és gazdasági helyezet	581
Bevezetés	581
A kémiai hajtóanyag	581
Termékcsoportok és hatásmechanizmusok	584
Azovegyületek	584
Hidrazilszármazékok	589
Szemikarbazidok	592
Tetrazolok	594
Benzoxazinok	594
Az alkalmazott kémiai hajtóanyagok jellemzői	594
A kémiai hajtóanyagok vizsgálata	595
További kilátások és technológiai fejlődési irányok	596
A kémiai hajtóanyagok kereskedelmi elnevezései és gyártói	596
Irodalomjegyzék	598
Szerves peroxid térhálósítók	600
Bevezetés	600
Követelmények	601
Alkalmazási területek	601
A peroxidok felosztása	603
Hidroperoxidok	603
Alkil-peroxidok	603
Perészterek	604
Diacil-peroxidok	605
Peroxiketálok	605
A peroxidok jellemzői	606
Aktívoxigén-tartalom	606
A felezési idő meghatározása	606
A peroxidok kiválasztása	608
A peroxidok és a műanyagok gyökös reakciói	609
A peroxidbomlás gyökös mechanizmusa	610
A képződött polimer gyökök lehetséges reakciói	611
A térhálósítási reakció inhibiálása a levegő oxigénjével	617
A keverék alkotóelemeinek hatása a térhálósítási reakcióra	618
Töltőanyagok	618
Lágyítók, extenderolajok	618
Antioxidánsok	618
Hajtóanyagok	618
Koagensek	619
Tapadásjavító peroxidok	619
A peroxiddal térhálósított polietilének és etilén - vinil-acetát kopolimerek fejlődési iránya	620
Biztonsági szempontok	620
Stabilizálás	620
Termikus stabilitás	621
Gyúlékonyság és éghetőségi tulajdonságok	622
A szennyeződések hatása	622
Fiziológiai tulajdonságok	623
A szerves peroxidok kereskedelmi elnevezései és gyártói	623
Irodalomjegyzék	623
A kristályos polimerek gócképzői	628
Apolimerek kristályosodása	628
A gócképzővel szembeni követelmények, anyagcsoportok	630
A gócképzők hatékonyságának jellemzése	630
A gócképzők hatása a műanyagok tulajdonságaira	632
A poli(etilén-tereftalát) (PET) gócképzői	632
A poliamidok gócképzői	633
A polipropilén (PP) gócképzői	635
A polietilén (PE) gócképzői	638
A polibitulén (PB) gócképzői	638
Irodalomjegyzék	638
A műanyagadalékok üzemegészségügyi és élelmiszer-higiéniai szempontjai	639
Bevezetés	639
Üzemegészségügy	640
A feladat megfogalmazása	640
Az akut toxicitás vizsgálata	641
A krónikus toxicitás vizsgálata	643
A használati cikkek adalékai	645
Bevezetés	645
A műanyag élelmiszer-csomagolás adalékanyagaival kapcsolatos alapvető problémák	646
Az adalékok migrációja	646
Toxikológiai vizsgálatok	652
Az élelmiszer-csomagolásra alkalmazható műanyagokkal kapcsolatos számítások	655
Az élelmiszer-csomagoló anyagok adalékaira vonatkozó engedélyek fajtái	658
Az engedélyezési eljárás az egyes országokban	661
Költségek	662
A leggyakoribb toxikológiai fogalmak meghatározása	664
Irodalomjegyzék	665
Keverékek készítése (kompaundálás) és a hőre lágyuló műanyagok előkészítése a feldolgozásra	666
Keverékek készítése	666
Bevezetés	666
Az adalékok csoportosítása	666
Keverékkészítés (kompaundálás)	668
A feldolgozási folyamatok rendszerelemzése)	669
A PVC mofrológiájának hatása a keverékkészítés során	674
Adalékokat tartalmazó hőre lágyuló műanyagok előkészítése a feldolgozásra	680
Bevezetés	680
Az adalékok bedolgozásának lehetőségei	680
Hibalehetőségek az előkészítés során	688
Távlati kilátások és a műszaki fejlődés irányai	690
Irodalomjegyzék	691
Az európai KGST-országokban és Jugoszláviában előállított műanyagadalékok	692
A Magyarországon előállított műanyagadalékok	692
A Csehszlovákiában előállított műanyagadalékok	693
A Lengyelországban előállított műanyagadalékok	695
A Német Demokratikus Köztársaságban előállított műanyagadalékok	696
A Romániában előállított műanyagadalékok	698
A Szovjetunióban előállított műanyagadalékok	698
A Jugoszláviában előállított műanyagadalékok	700
A könyvben idézett külföldi és nemzetközi szabványok magyar megfelelői	701

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem