A Szentendrei Régi Művésztelep hatvan éve

Előszó

Részlet a könyvből:
"Ebben a kis tanulmányban valójában két dologról esik leginkább szó. Az egyik a Szentendrei Régi Művésztelep, a másik a Szentendrei Festők Társasága. Kíséreljük meg először azt tisztázni, mire hivatott egy művésztelep, milyen célt szolgál? Az 1870-es években a festészet gyökeres változáson esett át Franciaországban. A művészek érdeklődése mindinkább a szabad természet, a látvány, a tiszta színek, a hangulat, a valóság megjelenítése felé fordult. Világosan következik ebből, ilyen jellegű képeket nem lehet műteremben festeni, tehát ki a szabadba, a természetbe! Ezért telepedett le Páristól nem messze, a Fontainebleau-i erdő melletti Barbizon falucskában pár francia művész és létrejött a világ első művésztelepe és megszületett a modern tájképfestészet. Itt dolgozott Rousseau, Millet és vagy félszáz különböző nemzetiségű festő, a mi Paál Lászlónk, sőt, persze jóval később Paizs Goebel Jenő is. A századforduló éveiben nálunk is megkezdődött a művésztelepek kialakulása. így Nagybányán (1896), Gödöllőn (1900), Szolnokon (1901), Kecskeméten (1912). Ezeken kívül a Képzőművészeti Főiskola is szervezett különböző városokban, növendékei részére nyári telepeket.
A másik kérdés, milyen indíték hozza létre egy művészegyesület alapítását? Lyka Károly szerint vagy különleges érdekek védelme, néha stíluskérdések ápolása, egyéni becsvágy, vagy egyéb célok. így 1861 és 1926 között 30 egyesület működött nálunk, hogy kapcsolatot hozzon létre művész és közönség között. Nagybányán például számos kisebb-nagyobb gyűjtemény alakult ki, a cukrászda árusította a festményeket és ritkán akadt még az egyszerű házak között is olyan, ahol a falon nem volt festmény. Ezzel szemben Szentendrén, írja Tóth Antal, mindössze két gyűjteményecske jött létre s csak elvétve található kép az albérletadók, vagy a művészekkel barátkozó családok birtokában. Mintha újabban valami javulás történt volna." Vissza