Műfordítás és líraszemlélet

Előszó

Baudelaire magyarországi fogadtatása költészetünk és irodalomkritikai gondolkodásunk történetének alapkérdéseihez kapcsolódik. Lírája és lírafelfogása, világképe és esztétikája, költői tárgyai és nyelve egyaránt olyan viszonyítási pontokat kínálnak a hazai fejlődés vizsgálata számára, amelyekből az analógiák és különbségek, átértelmezések és inspirációk egymásutánjában a rendszerezés lehetséges vezérfonalainak egyike rajzolódhat elő. Ez pedig - amennyiben nem normának, hanem az összehasonlítások ismét csak egyik, lehetséges alapjának tesszük meg Baudelaire-t, tehát nem abszolút mércének, hanem meghatározó jelentőségű kezdeményezőnek tekintjük őt, s folyvást figyelemmel leszünk a két eltérő irodalmi fejlődés különböző közegére is - többszörös érdekű következtetések levonására adhat lehetőséget.
Mindenekelőtt műfordítás és líraszemlélet, műfordítás és líratörténet összefüggéseinek szempontjából. A Baudelaire-hez való viszony jellegének és fejlődéstörténeti funkciójának elemzése magára az eredeti életműre s annak kisugárzó erejére nézve is tanulságos lehet; e viszony következményei pedig a műfordítók ízlésére és felfogására, sőt gyakran saját költői gyakorlatára, továbbá a kritikai normarendszerek egyes alapelveire vethetnek fényt. A magyar-francia kapcsolatok, valamint műfordítástörténetünk tágabb keretei között vizsgálódva is központi jelentőségűnek bizonyul Baudelaire-értelmezéseink hosszú sora. Vissza