Multimédia

Előszó

"A műveltségi területek közös követelményei" fejezetében "A kommunikációs kultúra" cím alatt a NAT a következőket tartalmazza:
"A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együtt működést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Összetevői a szimbolikus (verbális, matematikai) jelek útján történő, a képi, valamint a mozgásban, a tevékenységben, a magatartásban megnyilvánuló kommunikációs képességei. Beletartozik ebbe a metakommunikáció (a tekintet, a gesztusok, a testtartás, a hanghordozás, a mozgástér) alkalmazásának ismerete is.
A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezések, az egyéni és a közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják."

Budapest Tudományos Ismeretterjesztő Társulatá-nak Kossuth Klubja az Országos Közoktatási Szolgáltató Irodával közösen az 1995/96. tanévben - többek között - magyar nyelvből tanári továbbképzési sorozatot szervezett. A programot az egyes műveltségi területek szakértői a Nemzeti Alapterv szellemében úgy állították össze, hogy a résztvevők egyaránt megismerkedhessenek az adott témára vonatkozó szaktudományok legújabb eredményeivel, valamint megismerkedhessenek néhány, a tanítás-tanulás folyamatában a tanulói kreativitás képességének kialakítását elősegítő gyakorlattal is. Vissza