Munkáért, kenyérért, szabadságért! I-II.

Az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók mozgalmának válogatott dokumentumai

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Palotás Imre: Munkáért, kenyérért, szabadságért! I-II. ' összes példány

Kiadó:	Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1965
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	699 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Honnan indultak el, hová nyúlnak vissza azok a legendás harcok, melyek a rendi társadalom, majd a szabadversenyen alapuló kapitalizmus kemény törvényei, megtorló intézkedései ellenére is egyre gyakrabban és egyre erőteljesebben fellángoltak? És milyen volt az út, amelyen az építő-, fa- és építőanyagipari munkásság a hazai és nemzetközi proletariátussal mindenkor összeforrva, a szocializmus tanításait követve, átküzdötte magát ezer nehézségen, kiépítette osztályszerveit, vívta támadó és védekező harcait az életért, a szabadságért? Ezt akarja megmutatni dokumentációs gyűjteményünk, amelynek a Tanácsköztársaság megdöntéséig szóló részét nyújtjuk át most az olvasóknak.
Az építő-, fa- és építőanyagipari munkásság mozgalmának megindulása és kifejlődése általában egybeesik a többi iparágak munkásmozgalmának a kialakulásával. Ez nálunk az 1867-es kiegyezés utáni időkben következett be. A haladó európai államokban ebben az időben már fejlett iparosodást, erős szakszervezeteket és szocialista pártokat látunk. Hazánk Ausztriától függő állapota az ipari fejlődésre bénítólag hatott. Ennek megfelelően a munkásosztály kialakulása, szervezkedése is késett. Voltak ugyan már szórványosan szövetkezésszerű megmozdulások, mint például - építőmunkás viszonylatban - a dokumentumok között is szereplő debreceni ácslegények siralmas véget ért bérkövetelése 1823-ban. Ezeknek azonban spontán jellegük volt. Szervezeti formát a szabadságharc előtt és az azt követő elnyomás nehéz éveiben csupán a különböző - legtöbbször a céhmesterek által létrehozott és vezetett - önsegélyző egyletek és művelődési körök alkottak. Ilyen, bizonyíthatólag legrégibb építőmunkásegylet az 1819-ben megalakult Pesti Kőműveslegények Segélyező Egylete volt. Vissza

Tartalom

I. KÖTET
Bevezető	3
Az építő-, fa- és építőanyagipari munkások mozgalmai a századforduló előtt
Debrecenben az ácslegények a céhmesterektől nagyobb bért követelnek. A mozgalom vezetőit bírói úton kegyetlenül megbüntetik	13
A császári kormány intézkedései a szocializmus magyarországi elterjedésének megakadályozására, Bach belügyminiszternek Geringer császári biztoshoz intézett iratai	14
A Svájcból kiutasított osztrák és magyar munkások ellenőrzéséről	14
A középítkezéseknél dolgozó munkások figyeltetéséről	15
A pesti kőműveslegények egyletének megrendszabályozása (1857-1858)	16
Téglagyári sztrájk 1863-ban	18
A belügyminiszter megtiltja az asztalos szakegylet megalakítását	18
Budapesti szakmai gyűlések	18
Nyilvános kőművesgyűlés	18
Asztalosgyűlés a Beleznay-kertben	20
Első nagyobb bérmozgalmak	21
A budapesti asztalossegédek munkafelhagyása	21
A budapesti kőfaragók sztrájkja	25
Budapesti kőművesmozgalom	25
Az aradi asztalosok árszabály-mozgalma	31
A budapesti ácssegédek követelései	33
A budapesti szobafestő-segédek követelései	34
A kőfaragóegylet átalakulása országos szakegyletté	35
A Mátyás-templom építkezésén	37
Készülődés az első május 1. megünneplésére	38
A budapesti május 1-i munkásünnep	39
Hatalmi és munkaadói terror a sztrájkoló munkásokkal szemben	40
Sztrájk	40
"Unikum"	41
Egy munkaadói körlevél	42
A budapesti építőmesterek feljelentése a belügyminiszterhez a kőfaragósegédek szakegylete ellen	43
A belügyminiszter Budapest polgármesteréhez intézett átiratában elrendeli az asztalosmunkások ellenállási pénztárának felülvizsgálását	47
A belügyminiszter rendelete Budapest polgármesteréhez az asztalos szakegylet szakmai, agitációs és ellenállási pénztárának feloszlatásáról, és az egylet ellen indítandó vizsgálatról	48
A belügyminiszter az asztalosok szakegylete működési körének korlátozására utasítja Budapest alpolgármesterét	49
A budapesti kőművessegédek otthont alapítanak	51
Első kísérlet általános építőipari szaklap, az "Építőmunkás" megjelenésére	52
A fővárosi téglagyári munkások általános sztrájkja	53
Tudósítás a téglagyári munkások sztrájkjának kitöréséről	53
Tudósítás a lengyel, szlovák és magyar téglagyári munkások gyűléséről	54
Rendőrségi jelentés a sztrájkoló téglagyári munkások követeléséről	56
Tudósítás a Budapest-környéki téglagyárak jövedelméről	58
Tudósítás a téglagyári munkások sztrjákjának befejezéséről	59
A budapesti kőművessztrájk	60
A budapesti kőművesmunkások helyzetéről	60
A rendőrség jelentése a sztrájkról	61
Az ácsok bérmozgalmai	63
A budapesti ácssegédek követelése	63
Közlemény a debreceni ácssegédek sikeres bérharcáról	66
Az első építőmunkás-kongresszus Magyarországon	67
Az országos famunkás-kongresszus határozata az országos famunkás-szakegylet alakításáról	72
Az asztalos-kongresszus	72
A famunkás-kongresszus	73
Megalakul az építőmunkás-dalárda	75
Perczel Dezső belügyminiszter rendelete a szakszervezetek fokozottabb ellenőrzésére	76
Újabb merénylet	76
A pécsi építőmunkás-egylet feloszlatása	77
Tudósítás a budapesti asztalossegédek sztrájkjáról	78
Harc az emberi szabadságjogokért, a szervezkedési jogért, a nagyobb kenyérért
Harc az országos szakszervezet megalakításáért, emberségesebb élet- és munkakörülményekért	83
Országos építőmunkás-kongresszus	83
Famunkás-kongresszus	93
Ínség, munkanélküliség és sztrájkok a századforduló után	97
Tudósítások a székesfehérvári kőművessztrájkról	97
A budapesti rendőrfőkapitány jelentése a belügyminiszternek a fővárosban és környékén uralkodó ínségről és munkanélküliségről	98
A pécsi általános sztrájk kitöréséről	99
A pécsi általános sztrájk győzelméről	100
Tudósítások a debreceni munkások sztrájkharcáról	101
A budapesti kőfaragók sztrájkja	103
A kőfaragómunkások követelései	103
Tudósítás a sztrájk kitöréséről	103
A budapesti kőfaragók sztrájkjának győzelme	104
Budapesti ácssegédek sztrájkja	104
Az ungvári bútorgyári munkások sztrájkjáról	106
A fa- és építőipari munkások által kezdeményezett, győzelmes debreceni, általános sztrájk	110
A debreceni kefegyári munkások követelései	110
A debreceni kefegyári munkások röplapban kérik dolgozó társaik segítségét	111
A debreceni munkások feliratban jelentik be csatlakozásukat a kefegyári munkások sztrájkjához	112
Tudósítás az általános sztrájk kitöréséről	113
A sztrájkoló debreceni munkások győzelme	114
A famunkások harca a rövidebb munkaidőért s a magasabb munkabérekért	116
Thék Endre küldöttséget vezet	118
Kivonat az asztalosmesterek és -cégek munkássztrájkok letörésére kötött szerződésből	119
A békési kiskirályok a szervezkedő és harcoló építőmunkásság ellen	121
Az alispán a gyulai egylet felosztását javasolja felettesének	123
A gyulai kőműves- és ácssegédek szakegyletének működését felfüggesztik	124
A MÉMOSZ megalakul	124
A Magyarországi Építőmunkások Országos Szakegylete küldött közgyűlése	126
A famunkások nehéz élete és harcai a századforduló első éveiben	130
Kőműves-kizárás Budapesten	132
A szakszervezeti Értesítő a Kormány sztrájkrendeleteiről	136
Magyarország ácsmunkásaihoz!	136
A sztrájkkérdés a mérnökegyesületben	137
A győri építőmunkások háromhónapos mozgalma	141
Élet a sztrájktanyán	144
Az építőmunkások kizárása	145
A budapesti kőműves-Krimitschau	146
A szolnoki gőzfűrész-telepek munkásainak sztrájkja	150
A Gőzfűrész-telepi munkások és a munkáltatók között megkötött egyezség	152
Ázsiából	153
Különös indoklás	154
Az üvegesek köréből	155
A visszavezettetés	157
A "hazafiaskodó" keresztény-szocialisták körlevele	158
A sztrájkoló munkások soron kívüli elzárása	159
Az orosz forradalom	159
Csurgón is megindult a szervezkedés	160
Osztálytörvény-osztályítélet	161
Őfelsége a király nevében	162
Általános sztrájk Miskolcon	164
Tetőfedők sztrájkja	167
Az igazgató úr sztrájktörő lett	169
A süttői kőfaragók és kőbányászok bérmozgalma	170
A kőfaragók csatlakoznak a szövetséghez	172
Építési és egyéb vállalkozók szolidaritása a munkásság sztrájkjainak letörésére	173
A vasbeton-munkások győzelmes sztrájkharca	175
Nagytőkés intelmek tőkés társaknak	176
Cigányok diadala	177
A honhazafiaskodó építőmesterek gaztette	178
A budapesti ácsmunkások kizárása	181
Röpiratszórás Lengyeltótin	185
Hajsza a szervezetek ellen	186
Az 1906-1907-es nagy kőműveskizárás és sztrájkharc története	187
A csatasíkon	187
Merénylet a budapesti kőműves-szakcsoport ellen	192
A megláncolt kutya	198
"Az építőmunkásság ügye az összmunkásság ügyévé vált!"	200
Nemzetközi szolidaritás	201
Sztrájktörvényt!	202
Az országos intéző bizottság további harcra hívja az építőmunkásságot	203
A munkáltatók terrorizmusa	204
Kapkodnak az uszítók	208
Az építési vállalkozók vad gyűlöletükben a szakegyletek feloszlatását követelik a kormánytól	211
A kőműves-szakosztályt feloszlaták!	212
A munkásszolidaritás ragyogó példája	214
Hajsza a munkásszervezetek ellen	215
Nyílt levél a belügyminiszterhez!	217
Válasz a fekete grófnak	218
A hatóságok tudomásul vették a kőművesek helyi csoportjának a megalakulását	219
A feloszlatott kőműves-szakosztály utójátéka	220
Az építő-, fa- és építőanyagipari munkásság harca a szakszervezet erősítéséért, a békéért, a forradalomért
Az építőmunkás-szövetség megerősíti a szabad szakszervezeti mozgalmat	225
A famunkás-szövetség körlevele a szabadszerkezet működéséről	227
A hatalom a szabadszervezetek ellen	228
A fekete gróf intézkedett!	229
Hát ez sem terrorizmus?	231
"Azonnal zár alá"	232
A váci fiók-csahosok tövényt ültek	234
Fegyházi munkarend	234
Kutyaszövetségi terror, hatósági segélettel	235
Igazságot követelünk!	237
A kutyaszövetség garázdálkodása	238
Üvegcsiszolók és műüvegezők	238
A kövezőmunkások felveszik a harcot a jezsuiták befolyása ellen	240
A téglagyári munkások országos értekezlete	241
Munkában a kozákok	243
Az újpest-rákospalotai szobafestő- és mázolómunkások, valamit a munkaadók által közösen megállapított munkarend és bérszabályzat	244
A budapesti asztalossegédek bérmozgalma	247
Szék- és bérházunk alapköve	250
A MÉMOSZ emlékirata Budapest Székesfőváros Tanácsához a lakásépítési akcióval kapcsolatban	252
A nagyiparosok elnyomják a kisiparosokat	254
Kollektív szerződés Békéscsabán	255
A budapesti szobafestők és mázolók	257
A magyarországi szervezett építőmunkások segítik harcban álló német testvéreiket	258
A német építőmunkásokat kizárták	260
A munkáltatók hazafiságáról	260
Véres krónika	261
A 25 éves kőfaragó-mozgalom	264
A kutyaszövetség körlevele	265
Az építővállalkozók merényletet terveznek az építőmunkásság ellen	266
A budapesti kőfaragók háromhónapos, elkeseredett bérharca	269
Kizárták a budapesti kőfaragókat	269
Hazai és nemzetközi szolidaritás	270
Megszűnt a budapesti kőfaragómunkások kizárása	272
A kecskeméti földrengés. Az építőmunkásság áldozatkészsége. A vállalkozók lelketlensége	272
A városi tanács egyezséget kötött a MÉMOSZ-szal	272
Még egyszer a kecskeméti földrengés	275
Az életünkre törnek!	276
Tilos a sztrájkolók visszavezettetése	279
Harc vagy béke?	280
Sorozatos győzelmek	282
Vérvörös csütörtök	284
Gaz rágalmak	287
A téglakartell	287
A puhafa-kartell	292
Tiltakozunk a háború ellen!	298
Az "Építőmunkás" felhívása a háború ellen tüntető naggyűlésre	299
Bokányi Dezső beszéde a Tattersallban	299
Gazdasági harcaink eredményei	301
Gyermekmunka az építőiparban	301
Gyermekmunka az üveggyárakban	302
A munkásság küzdelme a munkanélküliség ellen	303
Rendkívüli szakszervezeti kongresszus a munkanélküliség ügyében	304
A munkaadók elsikkasztják a munkások betegbiztosítási járulékait	306
Olvasóinkhoz!	307
Tisza István, a kutyaszövetség és a sztrájkjog	308
Egy közmunkáról és a vállakozói morálról	308
Az építőipar válsága és a háború	310
A háború és a kizsákmányolás	312
Az építőipar helyzetéről	316
Az orosz forradalom	320
A nagy orosz szocialista forradalom üdvözlete	321
Részletek a Szocializmus című folyóiratnak az építőmunkások helyzetéről szóló cikkéből	325
Az ácsmunkások beolvadása a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségébe	328
Szervezkednek a kőbányák munkásai	330
A Famunkások Szaklapja a munkanélküliség valódi okairól	331
A szegedi famunkások szakszervezetének rendkívüli közgyűlése elutasítja a kommunisták kizárásáról hozott határozatot	332
A dicső első magyar tanácsköztársaság
Proletárdiktatúra	337
Az első szabad május elseje hazánkban	339
A szegedi építőmunkás-csoport az ellenforradalom elleni akcióra hívja fel az építőmunkásokat	340
A Tanácsköztársaság védi a proletárok egészségét	341
Az Építési Direktórium irányítja az építőipari termelést	342
A Népszava tudósítása a fővárosi lakásépítkezésekről	344
A forradalom célja	345
Az építőmunkások és a Vörös Hadsereg	346
Emlékezés a MÉMOSZ Vörös Zászlóalj haditetteire	348
A MÉMOSZ budapesti titkársága táviratban üdvözli az északi hadjáratban részt vevő MÉMOSZ-zászlóaljat	352
Halász János üzemi tanácselnök és Bőhm hadseregfőparancsnok táviratváltása	354
Függelék	355
II. KÖTET
Bevezető	3
Az ellenforradalmi rendszer első évtizede (1919. augusztus - 1929. június)
Fehérterroristák bevonulása Pápára 1919. augusztus 8-án, délelőtt 10 órakor és ezek cselekedetének története (1919. augusztus)	11
A munkaadók általános támadása a munkásság életszínvonala ellen (1920)	16
A Kutyaszövetség megtagadja az építőmunkásság Tanácsköztársaság alatt elért eredményeit (1920)	16
Leszállították a faipari munkabéreket (1921)	18
...És az élet mégis megindul (1921)	19
A győri szaktársak kívánságlistája	19
A budapesti építőmunkások tiltakozása a munkabérek leszállítása és a munkaidő erőszakos meghosszabbítása ellen (1921. május)	20
A békéscsabai képviselőtestület határozata a helyi munkanélküliség tárgyában (1921)	22
A Weiss Manfréd gyár munkásai magasabb órabért követelnek (1922. augusztus)	23
Bosszúhadjárat vidéki csoportjaink ellen a Tanácsköztársaság megdöntése után (1922)	24
Idézetek Baticz Gyulának - a MÉMOSZ főtitkárhelyettesének - elnökségi jelentéséből	24
A pápai rendőrkapitányság önkényeskedése (1922)	28
A ceglédi alispán nem veszi tudomásul (1922)	30
MÉMOSZ keretében megalakul az első építőipari munkássport klub (1922. október 1.)	31
Suhog az éhség korbácsa (1922)	32
A GYOSZ faipari szakosztálya maximál	32
A Kutyaszövetség bérdiktatúrája (1922)	34
Beszéljenek az akták	34
A kenyér és a profit harca	38
A GYOSZ kizárta a kötelékébe tartozó famunkásokat (1923)	38
Vége a kizárásnak (1923)	40
A téglabárók támadása a téglagyári munkások ellen (1923)	41
A munkásság bérkövetelésére a gyárosok kizárással feleltek	41
Véget ért a téglagyári munkások kizárása (1923)	43
Közérdekű építőgildek (1923)	44
Magánérdekű építőüzemek	45
Közérdekű építőüzemek	46
Az első baloldali ellenzéki csoport kizárása a MÉMOSZ-ből a Tanácsköztársaság bukása után (1923)	47
A belügyminiszter bizalmas utasítása a szakszervezetek gyűléseinek fokozottabb ellenőrzésére (1923)	47
A budapesti építőmunkások nagygyűlése (1923. június)	49
Budapest ácsmunkássága sztrájkba lépett (1923. augusztus-szeptember)	51
Ölbe tették kezüket a budapesti ácsok	51
A budapesti ácsmunkások harca	52
A győri munkaadók aljas önkényeskedése (1924)	53
A tanoncok nehéz sorsa az újpesti asztalosüzemekben	54
A budapesti kőfaragók három és félhónapos harca a nagyobb kenyérért (1924. május-augusztus)	57
Tovább harcolunk	58
A harcnak vége!	59
Kizárták a kárpitosmunkásokat	60
Harc után	62
Egy harc epilógusa	63
Flórián vitéz ügye (1924)	63
A jászberényi famunkások harca a helyi csoport megalakulásáért	66
A megfagyott kőműves	67
A munkanélküliség áldozata	67
Szövetségi tagok, vigyázzatok! (1925)	68
A MÉMOSZ-ból újabb ellenzéki munkáscsoportot zártak ki (1925. január)	70
Peyerék harci riadója a kommunista és baloldali szocialista munkások ellen (1925. március)	71
Az osztályharcos építőmunkások válasza a sorozatos kizárásokra	71
A famunkás szövetség vezetői is megfogadták Peyer intelmét	74
Baticz szaktárs interpellációja az épületszerencsétlenségek megakadályozása ügyében (1926. november)	75
A gazdasági válság és a faipar (1925)	77
Otthonavatás Miskolcon (1926. január)	78
A tizedik vidéki építőmunkásotthon ünnepélyes megnyitása	78
A pécsi építőmunkások emlékirata a polgármesterhez a munkanélküliség tárgyában (1926. március)	79
Válasz az emlékiratra	82
Itt a bizonyíték (1926. augusztus)	82
Az építőmunkások VII. nemzetközi kongresszusa (1926. szeptember)	84
A Sasokról (1928)	86
A budapesti asztalosok és fagépmunkások harca a béremelésért (1928. április-augusztus)	87
A GYOSZ-ban tömörült munkáltatók megtagadták a megígért béremelést - A Lingel-gyárban harcra került a sor	87
Harc az életért a győzelemig	87
A közvélemény felvilágosítása	93
Az elöljáróságok sztrájktörőket toboroznak	94
Megegyezéssel ért véget a bérmozgalom	94
A munkásszolidaritás virágoskertjéből	95
Éhség, nyomor velünk (1929-1935)
A budapesti építőmunkások nagy megmozdulása a munkanélküliség ellen (1929. május)	101
Félórás tüntetősztrájk a budapesti építkezéseken a közmunkák kiadásáért és az építőipari munkanélküliség ellen	101
Rendőri fölvonulás a munkanélküliek fölvonulásának megakadályozására	103
Kizárták az építőipari kapitalisták az összes burkoló szaktársakat (1929)	104
A burkolómunkások kizárása véget ért (1929. június)	105
Az építőmunkás szövetség központi vezetősége országos akciót kezdeményez a kollektív szerződésekért, az irányórabérek bevezetéséért és más követelésekért (1929. június)	105
Nyíregyházán száz és száz ipari munkás várja tétlenül a helyzet javulását (1929. július)	108
Az építőmunkások 70 százaléka nem dolgozik, és a laktanya építésénél idegen munkásokat alkalmaznak	108
Papság, hatóság az egri építőmunkás csoport ellen (1930)	111
A miniszterelnök a szakszervezetek vezetőivel tárgyal a munkanélküliség problémáiról (1930. február)	112
Az építkezések megindítását, gyorssegélyt, munkahiány esetére szóló biztosítást és a 8 órás munkanap törvénybeiktatását követelték országszerte az építőmunkás gyűlések (1930. május)	114
Kommunista szervezkedés Szegeden és környékén (1930)	116
Tömeges letartóztatások	116
Szövetségünk szegedi csoportját a rendőrség bezárta (1930)	116
Hogyan "küzdenek" a keresztényszociálisok a kőbányászokért (1930. augusztus)	119
A dunabogdányi kőmunkások helyzete	119
Az 1930. szeptember 1-i tüntetésből az építőmunkásság is kivette a részét	120
Megmutattuk magunkat	120
Ahogyan a baloldali munkások látták	121
Az Andrássy úton folyik a tüntetés	121
Egy építőmunkás visszaemlékezése 1930. szeptember 1-re	123
A pusztuló építőipar számai (1930. december)	125
Dolgoznak a kommunisták	127
Jelentés a téglagyári munkások kirándulásáról (július 5.)	127
Szervezeti jelentés	128
Az építő frakció-repülőbizottság jelentése	129
Rabszolga állapotok Pétfürdőn (1931)	130
Fényképfölvétel két állami építkezésről (1931. szeptember)	132
Pétfürdőn állami műtrágya- és salétromgyár épül	132
Hogyan dolgozik az "erős kéz" a hódmezővásárhelyi kaszárnyaépítkezésen	133
A kormány segélyt ad a munkanélküli szakszervezeti tagoknak (1931. december)	134
A csendőrség a baloldali munkásság ellen (1931)	136
Az Új Építőmunkás című lap megjelenése (1931. szeptember)	136
Távbeszélgetési jegyzék	136
"A pécsi norma", avagy hogyan enyhítik Pécsett a munkanélküliek nyomorát (1932)	137
Bakonyi csendélet - "keresztény nemzeti" alapon (1932)	139
Munkában a rendőrkard (1932)	140
Küzdelem az építőipari munkanélküliség ellen (1933. május 14.)	141
Rendőrségi jelentések a baloldal erősödéséről a faipari dolgozók szakszervezetében és az építőknél (1933. január)	144
A kommunisták előretörnek a MÉMOSZ-ban (1933)	145
Az 1933. októberi nagy építőmunkássztrájk a nagyobb darab kenyérért, az emberibb életért	147
A sztrájk előkészítése	147
Az emlékirat	149
Általános sztrájk	150
Harc a győzelemért	151
A munkaadók döntése a sztrájk ügyében	153
Építősztrájk és revízió	154
Kényszeregyezség	155
Véget ért a sztrájk. A munkások megállapodtak a munkaadókkal	157
A festőiparban létrejött a kollektív szerződés	159
Az Új Építőmunkás az asszonyok szerepéről az építősztrájkban	159
Az Új Építőmunkás üdvözlete a bebörtönzött szaktársakhoz	160
A Kommunista az építősztrájk tanulságairól	161
A baloldali ellenzéki munkásság a MÉMOSZ-ért (1933)	163
Az ellenzék felhívása az építőmunkásokhoz	163
Az Új Építőmunkás Peyerék bérpolitikájáról	164
Használjuk ki a tömegszimpátiát a bérharcok támogatására	165
A zalaegerszegi építőmunkások sztrájkja (1934. március)	166
A fasizmus gyilkos harca az osztrák proletárok ellen (1934. március-április)	167
Mártírok véréből sarjad ki a szocialista jövő	167
Újpest harcban (1934)	169
A hatóság a sztrájkoló munkások ellen	169
Az Újpestről kiindult harc átterjedt Rákospalotára és Pesterzsébetre	170
A MÉMOSZ festő szakosztályának ellenzéki érzelmű vezetősége egységfront mozgalmat indít (1934. augusztus)	171
A gubacsi téglagyári munkások sztrájkba lépnek (1934)	175
Sztrájkolók felhívása a dolgozókhoz!	176
Általános munkaadói támadás a munkásság életszínvonala ellen (1934. július-november)	177
A Kutyaszövetség	177
Harcra sorakozzatok!	178
A faipari és építőipari nemzetközi szervezetek egyesülése (1934)	179
Építők, fások, vasasok együttes nagygyűlése az építkezések azonnali megindítását követelte (1935. május)	180
A kőbányák dolgozói harcra készülődnek (1935. január)	182
A festő szakosztály harcos állásfoglalása a szakszervezetek államosítása ellen (1935. április)	183
Ismét megmozdultak az újpesti famunkások (1935. április-július)	185
Fegyverszünet az újpesti asztalosiparban	186
Rendelet a 48 órás munkahétről és a bérminimumról	187
Ahonnan a lavina elindult	188
A rendőrség előtt gyanús az I. sz. kőműves szakosztály (1935)	190
Rendőri készültség Sallai és Fürst elvtársak kivégzésének évfordulóján (1935)	191
Diadalmas sztrájk! (1935. július-augusztus)	192
Sztrájkra készülnek az építőmunkások	192
A budapesti kőművesek szervezőbizottságának harcra buzdító felhívása (1935)	193
Az építőmunkások bizalmi testülete a sztrájk mellett döntött (1935. július)	194
A sztrájkoló szakmák szervezőbizottsága kitartásra serkenti a munkásságot (1935)	195
Budapest dolgozó társadalmához! (1935)	197
Felhívás a lakókhoz! (1935)	198
Drákói rendelkezéseket a sztrájkoló munkásokkal szemben (1935)	198
Az egyesült szakszervezeti ellenzék felhívása Magyarország dolgozóihoz a sztrájk támogatására (1935. augusztus)	199
A szakszervezet jobboldali vezetőinek nyomatékos figyelmeztetése a sztrájkolókhoz (1935)	201
Az újlipótvárosi véres összeütközés (1935)	202
Az Ellenzéki Építő tiltakozik az építőmunkássztrájk egységfrontjának bomlasztása ellen (1935. augusztus)	203
Az építőmunkás szövetség titkársága jelentést tesz a Szakszervezeti Tanácsnak a sztrájk befejezéséről (1935. augusztus 21.)	205
Friss István cikke a Sarló és Kalapácsban az építőipari sztrájk eredményeiről és tanulságairól (1935)	206
Az általános sztrájk halottjának temetése Kispesten (1935)	207
A Fás Ellenzék háborúellenes tüntetésre hívja fel a dolgozókat (1935. július)	208
Az egyesült szakszervezeti ellenzék központi tanácsa egységfront akciót szervez az érdekképviseleti rendszer bevezetése ellen (1935. szeptember)	208
Hatósági bérmegállapítás (1935. november-december)	211
Az asztalos, faipari gépmunkások legkisebb munkabére	211
Az iparügyi miniszter jóváhagyta a budapesti és környéki építőipari bérrendezést	215
A bérmegállapító bizottság határozata vidéki építőmunkások legkisebb órabérének tárgyában (1936. június)	217
Index	218
A munkaadók nem tartják be a legkisebb munkabéreket (1935)	220
A nagyobb kenyérért, a 8 órás munkaidőért (1936-1938)
Az építőipari ankét feltárta az építőipari munkásság borzalmas helyzetét és programot dolgozott ki (1936. március)	225
Munkaadói fogás bérmegállapítás előtt	226
A szervezőbizottság május 1-i felhívása	227
Vidéki bérmozgalmak esztendeje (1936)	229
Építőmunkás bérmozgalmak és sztrájkok országszerte	229
Székesfehérvár építőmunkásságának hősies küzdelme (1936)	230
Miskolc építőmunkásságának győzelmes sztrájkja (1936)	231
A hatóság az építőmunkás megmozdulásokról (1936. június)	232
A salgótarjáni üveggyár üvegcsiszoló munkásainak részleges sztrájkja	232
A soproni építőmunkások sztrájkmozgalma	233
Munkaközvetítés - fasiszta módra (1937)	234
Új mozgalom jobb bérekért (1937. február - június)	235
Másolat az 5463/1937. VII. res. BM. sz. iktatmányból	235
Lehetséges-e népfront Magyarországon?	236
Új bérmegállapítást! (1937)	238
A budapesti építőmunkások nagygyűlése a bérmozgalom megindítása mellett döntött	238
Építőmunkások küldöttsége az iparügyi miniszternél (1937)	239
Háromhetes nehéz küzdelmet vívtak a festőipari munkások (1937. április 1-23.)	240
A budapesti és környéki kövezőmunkások győzelmes sztrájkja (1935. április 5-19.)	242
Két hétig tartott a sztrájk, és a kollektív szerződés megkötésével végződött	242
Egynapos általános kőművessztrájk Budapesten (1937. június)	243
Június 18-án, pénteken lejöttek az állványról Budapest kőművesei	247
Rendőrségi jelentések a pécsi munkások megmozdulásáról (1937. június)	248
Az építőmunkás szövetség dunántúli kongresszusának javaslatai az építőipari állapotok javítására (1937. június)	248
Az építőmunkás szövetség országos akciót készít elő a 8 órás munkanap bevezetése érdekében (1937. szeptember)	251
Magyarország építőmunkásságának 24 órás tüntetősztrájkja a 8 órás munkanapért (1937. szeptember 16.)	255
Az építőipari szakmák együttes bizalmi férfi testületének határozata	255
A rendőrség igazolja Szeged, Pécs városok építőmunkásainak részvételét a harcban (1937. szeptember)	257
Egy kommunista építőmunkás levele a 24 órás sztrájkról	260
A faipari munkásság győzelmes megmozdulásai	261
Harc a győri Cardo-gyárban	261
Sikeres bérharc a kárpitosiparban	263
Ötnapos kőfaragó sztrájk Budapesten (1937. október)	264
Hogyan élnek a kőbányák dolgozói (1938)	266
A debreceni építőmunkások több mint négyhetes sztrájkja győzelmesen befejeződött (1938. március-április)	270
Egy építőmunkás levele	271
A pécsi téglagyári munkások újból megmozdultak (1938. május-június)	272
Bérmegállapítás a tégla- és cserépgyártó iparban (1938. május-június)	273
A kőfaragóiparban is megállapították a legkisebb munkabéreket (1938. július)	276
Bérmegállapítás a kövezőiparban	278
Harc a nyílt fasiszta törekvések ellen, harc az imperialista háború ellen, a szabadságért (1938-1945)
Becstelen és gyáva orvtámadások a munkásotthonok ellen (1938. november)	283
A MÉMOSZ-ban is megszerveződik a munkásság önvédelme	283
Peyer elszabotálja az építőmunkásság érdekeit szolgáló akciókat és a Szaktanács kötelékéből való kizárással fenyegeti a MÉMOSZ-t (Építők levele) (1938. augusztus)	284
A veszedelmes MÉMOSZ (1938. szeptember)	286
Sztrájk a tokodi üveggyárban (1939. június)	287
Ismét a pécsi téglagyáriak (1939. július)	288
A festő szakosztály tiltakozó javaslata a munkáskamarák felállítása ellen; javasolja a népfront megteremtését és a MÉMOSZ ügyvitelének egyszerűsítését (1939)	290
Az 1940. évi tavaszi általános építőmunkássztrájk (1940. április)	292
Az építőmunkások a hadiüzemekben sem hagyják magukat (1940)	293
A fasiszták a MÉMOSZ feloszlatását követelik (1940)	295
Sztrájk a Macskalyuki kőfejtőben (1941)	296
A MÉMOSZ festő szakosztály a szakszervezetek fasizálása ellen (1941. január)	297
Fasiszta háborús rendelet és a munkásmozgalom melletti helytállás (1941)	298
Ipartestületi intelem a munkaadókhoz (1941)	301
Fasiszta bandák támadják a MÉMOSZ-t (1941)	302
A munkaadók és a Nemzeti Munkaközpont megegyezése (1942. június)	303
A MÉMOSZ központi vezetősége a felszabadulás utáni nagy feladatokra figyelmezteti és szervezi a munkásokat (1944)	304
Pusztuljanak a német megszállók (1944. április)	306
Építőmunkások internálása (1944)	309
Német Sándor ceglédi lakos internálása (1944)	309
A szövetség vezetői fasiszta internálótáborokban (1944. augusztus)	312
Földes László partizánparancsnok jelentése az újpesti partizánok tevékenységéről	314
Kötelességünk a hűség és a munka! (1944)	315
A Magyar Kommunista Párt első felhívása a felszabadult Budapest népéhez	317
"A pusztuláson túl vagyunk... az építés a kötelességünk..." (1945)	318
Függelék
Országos szakszervezetek (szövetségek) alakulása	323
Csatlakozás az Építőmunkás Szövetséghez	323
Csatlakozás a Famunkás Szövetséghez	324
Az építőmunkások küldöttközgyűlései	324
Famunkások küldöttközgyűlései	325
Szaklapok	326
Források	327

Témakörök

Szociológia > Szervezetszociológia > Szakszervezetek
Műszaki > Ipar > Könnyűipar > Fa- és papíripar
Műszaki > Ipar > Építőipar > Egyéb
Történelem > Politika > Pártok, szervezetek
Műszaki

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem