Munkáért, kenyérért, szabadságért! II.

Az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók mozgalmának válogatott dokumentumai (1920-1945)

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Palotás Imre: Munkáért, kenyérért, szabadságért! II. ' összes példány

Kiadó:	Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1965
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	336 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezető	3
Az ellenforradalmi rendszer első évtizede (1919. augusztus - 1929. június)
Fehérterroristák bevonulása Pápára 1919. augusztus 8-án, délelőtt 10 órakor és ezek cselekedetének története (1919. augusztus)	11
A munkaadók általános támadása a munkásság életszínvonala ellen (1920)	16
A Kutyaszövetség megtagadja az építőmunkásság Tanácsköztársaság alatt elért eredményeit (1920)	16
Leszállították a faipari munkabéreket (1921)	18
...És az élet mégis megindul (1921)	19
A győri szaktársak kívánságlistája	19
A budapesti építőmunkások tiltakozása a munkabérek leszállítása és a munkaidő erőszakos meghosszabbítrása ellen (1921. május)	20
A békéscsabai képviselőtestület határozata a helyi munkanélküliség tárgyában (1921)	22
A Weiss Manfréd gyár munkásai magasabb órabért követelnek (1922. augusztus)	23
Bosszúhadjárat vidéki csoportjaink ellen a Tanácsköztársaság megdöntése után (1922)	24
Idézetek Baticz Gyulának - a MÉMOSZ főtitkárhelyettesének - elnökségi jelentéséből	24
A pápai rendőrkapitányság önkényeskedése (1922)	28
A ceglédi alispán nem veszi tudomásul (1922)	30
MÉMOSZ keretében megalakul az első építőipari munkássport klub (1922. október 1.)	31
Suhog az éhség korbácsa (1922)	32
A GYOSZ faipari szakosztálya maximál	32
A Kutyaszövetség bérdiktatúrája (1922)	34
Beszéljenek az akták	34
A kenyér és a profit harca	38
A GYOSZ kizárta a kötelékébe tartozó famunkásokat (1923)	38
Vége a kizárásnak (1923)	40
A téglabárók támadása a téglagyári munkások ellen (1923)	41
A munkásság bérkövetelésére a gyárosok kizárással feleltek	41
Véget ért a téglagyári munkások kizárása (1923)	43
Közérdekű építőgildek (1923)	44
Magánérdekű építőüzemek	45
Közérdekű építőüzemek	46
Az első baloldali ellenzéki csoport kizárása a MÉMOSZ-ből a Tanácsköztársaság bukása után (1923)	47
A belügyminiszter bizalmas utasítása a szakszervezetek gyűléseinek fokozottabb ellenőrzésére (1923)	47
A budapesti építőmunkások nagygyűlése (1923. június)	49
Budapest ácsmunkássága sztrájkba lépett (1923. augusztus-szeptember)	51
Ölbe tették kezüket a budapesti ácsok	51
A budapesti ácsmunkások harca	52
A győri munkaadók aljas önkényeskedése (1924)	53
A tanoncok nehéz sorsa az újpesti asztalosüzemekben	54
A budapesti kőfaragók három és félhónapos harca a nagyobb kenyérért (1924. május-augusztus)	57
Tovább harcolunk	58
A harcnak vége!	59
Kizárták a kárpitosmunkásokat	60
Harc után	62
Egy harc epilógusa	63
Flórián vitéz ügye (1924)	63
A jászberényi famunkások harca a helyi csoport megalakulásáért	66
A megfagyott kőműves	67
A munkanélküliség áldozata	67
Szövetségi tagok, vigyázzatok! (1925)	68
A MÉMOSZ-ból újabb ellenzéki munkáscsoportot zártak ki (1925. január)	70
Peyerék harci riadója a kommunista és baloldali szocialista munkások ellen (1925. március)	71
Az osztályharcos építőmunkások válasza a sorozatos kizárásokra	71
A famunkás szövetség vezetői is megfogadták Peyer intelmét	74
Baticz szaktárs interpellációja az épületszerencsétlenségek megakadályozása ügyében (1926. november)	75
A gazdasági válság és a faipar (1925)	77
Otthonavatás Miskolcon (1926. január)	78
A tizedik vidéki építőmunkásotthon ünnepélyes megnyitása	78
A pécsi építőmunkások emlékirata a polgármesterhez a munkanélküliség tárgyában (1926. március)	79
Válasz az emlékiratra	82
Itt a bizonyíték (1926. augusztus)	82
Az építőmunkások VII. nemzetközi kongresszusa (1926. szeptember)	84
A Sasokról (1928)	86
A budapesti asztalosok és fagépmunkások harca a béremelésért (1928. április-augusztus)	87
A GYOSZ-ban tömörült munkáltatók megtagadták a megígért béremelést - A Lingel-gyárban harcra került a sor	87
Harc az életért a győzelemig	87
A közvélemény felvilágosítása	93
Az elöljáróságok sztrájktörőket toboroznak	94
Megegyezéssel ért véget a bérmozgalom	94
A munkásszolidaritás virágoskertjéből	95
Éhség, nyomor velünk (1929-1935)
A budapesti építőmunkások nagy megmozdulása a munkanélküliség ellen (1929. május)	101
Félórás tüntetősztrájk a budapesti építkezéseken a közmunkák kiadásáért és az építőipari munkanélküliség ellen	101
Rendőri fölvonulás a munkanélküliek fölvonulásának megakadályozására	103
Kizárták az építőipari kapitalisták az összes burkoló szaktársakat (1929)	104
A burkolómunkások kizárása véget ért (1929. június)	105
Az építőmunkás szövetség központi vezetősége országos akciót kezdeményez a kollektív szerződésekért, az irányórabérek bevezetéséért és más követelésekért (1929. június)	105
Nyíregyházán száz és száz ipari munkás várja tétlenül a helyzet javulását (1929. július)	108
Az építőmunkások 70 százaléka nem dolgozik, és a laktanya építésénél idegen munkásokat alkalmaznak	108
Papság, hatóság az egri építőmunkás csoport ellen (1930)	111
A miniszterelnök a szakszervezetek vezetőivel tárgyal a munkanélküliség problémáiról (1930. február)	112
Az építkezések megindítását, gyorssegélyt, munkahiány esetére szóló biztosítást és a 8 órás munkanap törvénybeiktatását követelték országszerte az építőmunkás gyűlések (1930. május)	114
Kommunista szervezkedés Szegeden és környékén (1930)	116
Tömeges letartóztatások	116
Szövetségünk szegedi csoportját a rendőrség bezárta (1930)	116
Hogyan "küzdenek" a keresztényszociálisok a kőbányászokért (1930. augusztus)	119
A dunabogdányi kőmunkások helyzete	119
Az 1930. szeptember 1-i tüntetésből az építőmunkásság is kivette a részét	120
Megmutattuk magunkat	120
Ahogyan a baloldali munkások látták	121
Az Andrássy úton folyik a tüntetés	121
Egy építőmunkás visszaemlékezése 1930. szeptember 1-re	123
A pusztuló építőipar számai (1930. december)	125
Dolgoznak a kommunisták	127
Jelentés a téglagyári munkások kirándulásáról (július 5.)	127
Szervezeti jelentés	128
Az építő frakció-repülőbizottság jelentése	129
Rabszolga állapotok Pétfürdőn (1931)	130
Fényképfölvétel két állami építkezésről (1931. szeptember)	132
Pétfürdőn állami műtrágya- és salétromgyár épül	132
Hogyan dolgozik az "erős kéz" a hódmezővásárhelyi kaszárnyaépítkezésen	133
A kormány segélyt ad a munkanélküli szakszervezeti tagoknak (1931. december)	134
A csendőrség a baloldali munkásság ellen (1931)	136
Az Új Építőmunkás című lap megjelenése (1931. szeptember)	136
Távbeszélgetési jegyzék	136
"A pécsi norma", avagy hogyan enyhítik Pécsett a munkanélküliek nyomorát (1932)	137
Bakonyi csendélet - "keresztény nemzeti" alapon (1932)	139
Munkában a rendőrkard (1932)	140
Küzdelem az építőipari munkanélküliség ellen (1933. május 14.)	141
Rendőrségi jelentések a baloldal erősödéséről a faipari dolgozók szakszervezetében és az építőknél (1933. január)	144
A kommunisták előretörnek a MÉMOSZ-ban (1933)	145
Az 1933. októberi nagy építőmunkássztrájk a nagyobb darab kenyérért, az emberibb életért	147
A sztrájk előkészítése	147
Az emlékirat	149
Általános sztrájk	150
Harc a győzelemért	151
A munkaadók döntése a sztrájk ügyében	153
Építősztrájk és revízió	154
Kényszeregyezség	155
Véget ért a sztrájk. A munkások megállapodtak a munkaadókkal	157
A festőiparban létrejött a kollektív szerződés	159
Az Új Építőmunkás az asszonyok szerepéről az építősztrájkban	159
Az Új Építőmunkás üdvözlete a bebörtönzött szaktársakhoz	160
A Kommunista az építősztrájk tanulságairól	161
A baloldali ellenzéki munkásság a MÉMOSZ-ért (1933)	163
Az ellenzék felhívása az építőmunkásokhoz	163
Az Új Építőmunkás Peyerék bérpolitikájáról	164
Használjuk ki a tömegszimpátiát a bérharcok támogatására	165
A zalaegerszegi építőmunkások sztrájkja (1934. március)	166
A fasizmus gyilkos harca az osztrák proletárok ellen (1934. március-április)	167
Mártírok véréből sarjad ki a szocialista jövő	167
Újpest harcban (1934)	169
A hatóság a sztrájkoló munkások ellen	169
Az Újpestről kiindult harc átterjedt Rákospalotára és Pesterzsébetre	170
A MÉMOSZ festő szakosztályának ellenzéki érzelmű vezetősége egységfront mozgalmat indít (1934. augusztus)	171
A gubacsi téglagyári munkások sztrájkba lépnek (1934)	175
Sztrájkolók felhívása a dolgozókhoz!	176
Általános munkaadói támadás a munkásság életszínvonala ellen (1934. július-november)	177
A Kutyaszövetség	177
Harcra sorakozzatok!	178
A faipari és építőipari nemzetközi szervezetek egyesülése (1934)	179
Építők, fások, vasasok együttes nagygyűlése az építkezések azonnali megindítását követelte (1935. május)	180
A kőbányák dolgozói harcra készülődnek (1935. január)	182
A festő szakosztály harcos állásfoglalása a szakszervezetek államosítása ellen (1935. április)	183
Ismét megmozdultak az újpesti famunkások (1935. április-július)	185
Fegyverszünet az újpesti asztalosiparban	186
Rendelet a 48 órás munkahétről és a bérminimumról	187
Ahonnan a lavina elindult	188
A rendőrség előtt gyanús az I. sz. kőműves szakosztály (1935)	190
Rendőri készültség Sallai és Fürst elvtársak kivégzésének évfordulóján (1935)	191
Diadalmas sztrájk! (1935. július-augusztus)	192
Sztrájkra készülnek az építőmunkások	192
A budapesti kőművesek szervezőbizottságának harcra buzdító felhívása (1935)	193
Az építőmunkások bizalmi testülete a sztrájk mellett döntött (1935. július)	194
A sztrájkoló szakmák szervezőbizottsága kitartásra serkenti a munkásságot (1935)	195
Budapest dolgozó társadalmához! (1935)	197
Felhívás a lakókhoz! (1935)	198
Drákói rendelkezéseket a sztrájkoló munkásokkal szemben (1935)	198
Az egyesült szakszervezeti ellenzék felhívása Magyarország dolgozóihoz a sztrájk támogatására (1935. augusztus)	199
A szakszervezet jobboldali vezetőinek nyomatékos figyelmeztetése a sztrájkolókhoz (1935)	201
Az újlipótvárosi véres összeütközés (1935)	202
Az Ellenzéki Építő tiltakozik az építőmunkássztrájk egységfrontjának bomlasztása ellen (1935. augusztus)	203
Az építőmunkás szövetség titkársága jelentést tesz a Szakszervezeti Tanácsnak a sztrájk befejezéséről (1935. augusztus 21.)	205
Friss István cikke a Sarló és Kalapácsban az építőipari sztrájk eredményeiről és tanulságairól (1935)	206
Az általános sztrájk halottjának temetése Kispesten (1935)	207
A Fás Ellenzék háborúellenes tüntetésre hívja fel a dolgozókat (1935. július)	208
Az egyesült szakszervezeti ellenzék központi tanácsa egységfront akciót szervez az érdekképviseleti rendszer bevezetése ellen (1935. szeptember)	208
Hatósági bérmegállapítás (1935. november-december)	211
Az asztalos, faipari gépmunkások legkisebb munkabére	211
Az iparügyi miniszter jóváhagyta a budapesti és környéki építőipari bérrendezést	215
A bérmegállapító bizottság határozata vidéki építőmunkások legkisebb órabérének tárgyában (1936. június)	217
Index	218
A munkaadók nem tartják be a legkisebb munkabéreket (1935)	220
A nagyobb kenyérért, a 8 órás munkaidőért (1936-1938)
Az építőipari ankét feltárta az építőipari munkásság borzalmas helyzetét és programot dolgozott ki (1936. március)	225
Munkaadói fogás bérmegállapítás előtt	226
A szervezőbizottság május 1-i felhívása	227
Vidéki bérmozgalmak esztendeje (1936)	229
Építőmunkás bérmozgalmak és sztrájkok országszerte	229
Székesfehérvár építőmunkásságának hősies küzdelme (1936)	230
Miskolc építőmunkásságának győzelmes sztrájkja (1936)	231
A hatóság az építőmunkás megmozdulásokról (1936. június)	232
A salgótarjáni üveggyár üvegcsiszoló munkásainak részleges sztrájkja	232
A soproni építőmunkások sztrájkmozgalma	233
Munkaközvetítés - fasiszta módra (1937)	234
Új mozgalom jobb bérekért (1937. február - június)	235
Másolat az 5463/1937. VII. res. BM. sz. iktatmányból	235
Lehetséges-e népfront Magyarországon?	236
Új bérmegállapítást! (1937)	238
A budapesti építőmunkások nagygyűlése a bérmozgalom megindítása mellett döntött	238
Építőmunkások küldöttsége az iparügyi miniszternél (1937)	239
Háromhetes nehéz küzdelmet vívtak a festőipari munkások (1937. április 1-23.)	240
A budapesti és környéki kövezőmunkások győzelmes sztrájkja (1935. április 5-19.)	242
Két hétig tartott a sztrájk, és a kollektív szerződés megkötésével végződött	242
Egynapos általános kőművessztrájk Budapesten (1937. június)	243
Június 18-án, pénteken lejöttek az állványról Budapest kőművesei	247
Rendőrségi jelentések a pécsi munkások megmozdulásáról (1937. június)	248
Az építőmunkás szövetség dunántúli kongresszusának javaslatai az építőipari állapotok javítására (1937. június)	248
Az építőmunkás szövetség országos akciót készít elő a 8 órás munkanap bevezetése érdekében (1937. szeptember)	251
Magyarország építőmunkásságának 24 órás tüntetősztrájkja a 8 órás munkanapért (1937. szeptember 16.)	255
Az építőipari szakmák együttes bizalmiférfi testületének határozata	255
A rendőrség igazolja Szeged, Pécs városok építőmunkásainak részvételét a harcban (1937. szeptember)	257
Egy kommunista építőmunkás levele a 24 órás sztrájkról	260
A faipari munkásság győzelmes megmozdulásai	261
Harc a győri Cardo-gyárban	261
Sikeres bérharc a kárpitosiparban	263
Ötnapos kőfaragó sztrájk Budapesten (1937. október)	264
Hogyan élnek a kőbányák dolgozói (1938)	266
A debreceni építőmunkások több mint négyhetes sztrájkja győzelmesen befejeződött (1938. március-április)	270
Egy építőmunkás levele	271
A pécsi téglagyári munkások újból megmozdultak (1938. május-június)	272
Bérmegállapítás a tégla- és cserépgyártó iparban (1938. május-június)	273
A kőfaragóiparban is megállapították a legkisebb munkabéreket (1938. július)	276
Bérmegállapítás a kövezőiparban	278
Harc a nyílt fasiszta törekvések ellen, harc az imperialista háború ellen, a szabadságért (1938-1945)
Becstelen és gyáva orvtámadások a munkásotthonok ellen (1938. november)	283
A MÉMOSZ-ban is megszerveződik a munkásság önvédelme	283
Peyer elszabotálja az építőmunkásság érdekeit szolgáló akciókat és a Szaktanács kötelékéből való kizárással fenyegeti a MÉMOSZ-t (Építők levele) (1938. augusztus)	284
A veszedelmes MÉMOSZ (1938. szeptember)	286
Sztrájk a tokodi üveggyárban (1939. június)	287
Ismét a pécsi téglagyáriak (1939. július)	288
A festő szakosztály tiltakozó javaslata a munkáskamarák felállítása ellen; javasolja a népfront megteremtését és a MÉMOSZ ügyvitelének egyszerűsítését (1939)	290
Az 1940. évi tavaszi általános építőmunkássztrájk (1940. április)	292
Az építőmunkások a hadiüzemekben sem hagyják magukat (1940)	293
A fasiszták a MÉMOSZ feloszlatását követelik (1940)	295
Sztrájk a Macskalyuki kőfejtőben (1941)	296
A MÉMOSZ festő szakosztály a szakszervezetek fasizálása ellen (1941. január)	297
Fasiszta háborús rendelet és a munkásmozgalom melletti helytállás (1941)	298
Ipartestületi intelem a munkaadókhoz (1941)	301
Fasiszta bandák támadják a MÉMOSZ-t (1941)	302
A munkaadók és a Nemzeti Munkaközpont megegyezése (1942. június)	303
A MÉMOSZ központi vezetősége a felszabadulás utáni nagy feladatokra figyelmezteti és szervezi a munkásokat (1944)	304
Pusztuljanak a német megszállók (1944. április)	306
Építőmunkások internálása (1944)	309
Német Sándor ceglédi lakos internálása (1944)	309
A szövetség vezetői fasiszta internálótáborokban (1944. augusztus)	312
Földes László partizánparancsnok jelentése az újpesti partizánok tevékenységéről	314
Kötelességünk a hűség és a munka! (1944)	315
A Magyar Kommunista Párt első felhívása a felszabadult Budapest népéhez	317
"A pusztuláson túl vagyunk... az építés a kötelességünk..." (1945)	318
Függelék
Országos szakszervezetek (szövetségek) alakulása	323
Csatlakozás az Építőmunkás Szövetséghez	323
Csatlakozás a Famunkás Szövetséghez	324
Az építőmunkások küldöttközgyűlései	324
Famunkások küldöttközgyűlései	325
Szaklapok	326
Források	327