| Tanulói méréssorozat hosszúság és időmérésre I. | 10 |
| 1. feladat: Hosszúságmérés és tükrös centiméterskálával | 10 |
| 2. feladat: Hosszúságmérés tolómérővel | 10 |
| 3. feladat: Hosszúságmérés cavarmikrométerrel | 10 |
| Tanulói méréssorozat hosszúság és időmérésre II. | 12 |
| 1. feladat: Görbe vonalak hosszúságának mérése | 12 |
| 2. feladat: Kicsiny hosszúságok meghatározása veítéssel | 12 |
| 3. feladat: Időmérés stopper órával | 12 |
| Mérések a sűrűség fogalmának kialakítására | 14 |
| Az erő és mérése, kölcsönhatás törvénye | 16 |
| 1. feladat: Az erő mint fizikai mennyiség | 16 |
| 2. feladat: Az erő mérése | 16 |
| 3. feladat: A kölcsönhatás törvénye | 16 |
| Erők összetevése és felbontása | 20 |
| 1. feladat: Közös hatásvonalú erők összetevése | 20 |
| 2. feladat: Szöget bezáró hatásvonalú síkbeli erők összetevése | 20 |
| 3. feladat: Erők felbontása | 22 |
| Az erő forgató hatása. Párhuzamos hatásvonalú erők összetevése | 24 |
| 1. feladat: Az erő forgató hatása | 24 |
| 2. feladat: Párhuzamos hatásvonalú erők összetevése | 24 |
| 3. feladat: Az erőpár | 26 |
| Testek súlypontja, egyensúlyi helyzeti, állásszilárdsága | 28 |
| 1. feladat: A súlypont fogalma és kísérleti meghatározása | 28 |
| 2. feladat: Testek egyensúlyi helyzetei | 28 |
| 3. feladat: A testek állásszilárdsága | 30 |
| Az egyenesvonalú egyenletes mozgás | 32 |
| 1. feladat: Az elmozdulás vektormennyiség | 32 |
| 2. feladat: Az egyenesvonalú egyenletes mozgás | 32 |
| 3. feladat: Tanulói mérés Mikola-csővel | 32 |
| A testek tehetetlensége. A surlódás | 34 |
| 1. feladat: A testek tehetetlensége | 34 |
| 2. feladat: A surlódás | 34 |
| 3. feladat: Surlódási tényező meghatározása lejtővel | 34 |
| Az egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás | 36 |
| 1. feladat: Az egyenesvonalú egyenletes mozgás út-idő grafikonja | 36 |
| 2. feladat: A pillanatnyi sebesség és a gyorsulás meghatározása | 36 |
| 3. feladat: A gyorsulás meghatározása út- és időméréssel | 36 |
| A szabadesés. A hajítások | 38 |
| 1. feladat: Szabadon eső test mozgásának jellege | 38 |
| 2. feladat: Tanulói kísérletek a nehézségi gyorsulás mérésére | 38 |
| 3. feladat: A hajítások | 38 |
| Az erő gyorsító hatása. A dinamika alaptörvénye | 42 |
| 1. feladat: Az erő és az általa létesített gyorsulás kapcsolata | 42 |
| 2. feladat: A dinamika alaptörvénye | 42 |
| 3. feladat: A testek súlya | 42 |
| A mozgásmennyiség és megmaradása | 44 |
| 1. feladat: Egymásra ható testek mozgásmennyiség-változása | 44 |
| 2. feladat: A mozgásmennyiség megmaradása | 44 |
| 3. feladat: A rakéta működései elve | 44 |
| Szilárd testek rugalmas és rugalmatlan alakváltozásai | 46 |
| 1. feladat: Szilárd test rugalmas alakváltozásainak leírása | 46 |
| 2. feladat: A nyújtás. Rugalmas feszültség. Kooke törvénye | 46 |
| 3. feladat: Szilárd testek maradandó alakváltozása | 46 |
| Az ütközés | 50 |
| 1. feladat: A rugalmas ütközés | 50 |
| 2. feladat: A rugalmatlan ütközés | 50 |
| Folyadékok sztatikája I. | 52 |
| 1. feladat: A folyadék mechanikai modellje. A folyadék szabad felszíne | 52 |
| 2. feladat: A külső nyomás terjedése folyadékokban | 52 |
| 3. feladat: A folyadék súlyából származó nyomás | 52 |
| Folyadékok sztatikája II. | 56 |
| 1. feladat: Felhajtó erő a folyadékban. Arkhimedész törvénye | 56 |
| 2. feladat: Fajsúlymérés Arkhimedész törvénye alapján | 56 |
| 3. feladat: A testek úszása | 58 |
| Molekuláris erők a folyadékban | 60 |
| 1. feladat: Kohézió, adhézió | 60 |
| 2. feladat: Folyadékok felszíni jelenségei a felületi feszültség | 60 |
| 3. feladat: A folyadék felszíne az edényfal közelében. Hajszálcsövesség | 60 |
| Gázok sztatikája | 62 |
| 1. feladat: A légnemű testek általános jellemzése. Pascal törvénye | 62 |
| 2. feladat: A gázok súlyából származó nyomás. Légnyomás. Felhajtó erő a gázokban | 62 |
| 3. feladat: Boyle-Mariotte törvénye. Nyomáskülönbségen alapuló eszközök | 64 |
| Folyadékok áramlása I. | 66 |
| 1. feladat: Az áramlás leírás | 66 |
| 2. feladat: Surlódásmentes folyadék áramlási sebessége és nyomása | 66 |
| 3. feladat: Bernoulli törvényének gyakorlati alkalmazásai | 68 |
| Folyadékok áramlása II. | 70 |
| 1. feladat: Surlódásos, stacionárius áramlás | 70 |
| 2. feladat: Közegellenállás | 70 |
| 3. feladat: A repülés | 70 |
| Körmozgás. Merev test tengely körüli forgása | 72 |
| 1. feladat: Az egyenletes körmozgás | 72 |
| 2. feladat: A forgó test energiája. A tehetetlenségi nyomaték | 72 |
| 3. feladat: Merev test egyenletesen gyorsuló forgó mozgása | 72 |
| A rezgőmozgás | 76 |
| 1. feladat: A rezgőmozgás leírása és jellemző adatai | 76 |
| 2. feladat: A rezgőmozgást jellemző mennyiségek. A fonálinga | 76 |
| 3. feladat: Rezgőrendszerek | 78 |
| A hullámmozgás | 80 |
| 1. feladat: Hullámok keletkezés | 80 |
| 2. feladat: Hullámok visszaverődése, törése, elhajlása, interferenciája | 80 |
| 3. feladat: Hangvilla rezgésszámának meghatározása rezonáló levegőoszloppal | 82 |
| A fény visszaverődése | 84 |
| 1. feladat: A fény terjedése. A fényvisszaverődés törvénye | 84 |
| 2. feladat: A síktükör | 84 |
| 3. feladat: A gömbtükör | 86 |
| A fény törése | 88 |
| 1. feladat: A fénytörés törvénye | 88 |
| 2. feladat: Síklapokkal határolt fénytörő közegek | 88 |
| 3. feladat: A törésmutató mérése | 90 |
| Az optikai lencse | 92 |
| 1. feladat: A fény törése az optikai lencsén | 92 |
| 2. feladat: Vékony lencsék képalkotása, leképezési törvénye | 92 |
| 3. feladat: Lencsék gyújtótávolságának meghatározása | 92 |
| Optikai eszközök | 96 |
| 1. feladat: A fényképezőgép | 96 |
| 2. feladat: Vetítőkészülékek | 96 |
| 3. feladat: Szögnagyítók | 96 |
| A fény mint hullám (interferencia, elhajlás) | 100 |
| 1. feladat: A fényinterferencia | 100 |
| 2. feladat: A fényelhajlás | 100 |
| 3. feladat: A fény hullámhosszúságának mérése | 102 |
| A fény mint hullám (polarizáció) | 104 |
| 1. feladat: A polarizáció jelenségének bemutatása kötélhullámokkal | 104 |
| 2. feladat: A fény polarizálása | 104 |
| 3. feladat: A fénypolarizácó gyakorlati alkalmazásai | 104 |
| A molekulák hőmozgása. A szilárd testek és folyadékok hőtágulása | 106 |
| 1. feladat: Az anyag molekuláris szerkezete. A molekulák hőmozgása | 106 |
| 2. feladat: Szilárd testek lineáris hőtágulása | 106 |
| 3. feladat: Folyadékok hőtágulása | 108 |
| A gázok állapotváltozásai | 110 |
| 1. feladat: A gázok állapotváltozásai | 110 |
| 2. feladat: Gázok állapotváltozása állandó nyomáson | 110 |
| 3. feladat: Gázok állapotváltozása állandó térfogaton | 110 |
| A hőmennyiség | 112 |
| 1. feladat: A hőmennyiség fogalmának kialakítása | 112 |
| 2. feladat: Fajhőmérés | 112 |
| A hőközlés módjai | 114 |
| 1. feladat: A hőáramlás | 114 |
| 2. feladat: A hővezetés | 114 |
| 3. feladat: A hősugárzás | 114 |
| Halmazállapotváltozások | 116 |
| 1. feladat: Az olvadás és fagyás | 116 |
| 2. feladat: A párolgás, telített és telítetlen gőzök | 116 |
| 3. feladat: A forrás | 118 |
| Elektromos alapjelenségek, Coulomb törvénye | 120 |
| 1. feladat: Az elektromos állapot | 120 |
| 2. feladat: Coulomb törvénye | 120 |
| 3. feladat: Az elektromos megosztás | 122 |
| Az elektromos előtér | 124 |
| 1. feladat: A Van de Graaff-féle szalaggenerátor | 124 |
| 2. feladat: Az erőtér | 124 |
| 3. feladat: Erővonalak | 124 |
| Az elektromos feszültség. Kapacitás, kondenzátorok | 128 |
| 1. feladat: Az elektromos feszültség | 128 |
| 2. feladat: A töltés, térerősség és potenciál a vezetőn | 128 |
| 3. feladat: A vezetők kapacitása, síkkondenzátorok | 128 |
| Az elektromos áram | 130 |
| 1. feladat: Az elektromos töltések áramlása | 130 |
| 2. feladat: A zárt áramkör. Az elektromos áram hatásai | 130 |
| 3. feladat: Az áramerősség és mérése | 132 |
| Az elektromos ellenállás; Ohm törvénye | 134 |
| 1. feladat: Ohm törvénye | 134 |
| 2. feladat: Huzalok ellenállása | 134 |
| 3. feladat: Feszültségesés áramátjárta vezető mentén | 136 |
| A fogyasztók kapcsolása | 138 |
| 1. feladat: A fogyasztók (ellenállások) soros kapcsolása | 138 |
| 2. feladat: Ellenállásmérés helyettesítéssel. A voltmérő méréshatárának kiterjesztése | 138 |
| 3. feladat: A fogyasztók (ellenállások) párhuzamos kapcsolása | 140 |
| A potenciométer. Ellenállásmérés Wheatstone híddal. Ohm törvénye a teljes áramkörre | 142 |
| 1. feladat: A potenciométer | 142 |
| 2. feladat: Ellenállásmérés Weatstone-híddal | 142 |
| 3. feladat: Ohm törvénye a teljes áramkörre | 142 |
| Az áram hőhatása. Az elektromos munka és teljesítmény | 144 |
| 1. feladat: A hőfejlődés függése az ellenállástól | 144 |
| 2. feladat: Az elektromos áram által fejlesztett hőmennyiség | 144 |
| 3. feladat: A hőelem | 144 |
| Az elektromos áram folyadékokban | 146 |
| 1. feladat: Folyadékok áramvezetése | 146 |
| 2. feladat: Faraday I. törvénye | 146 |
| 3. feladat: Az elektrolitikus polarizáció | 146 |
| Az elektromos áram gázokban | 148 |
| 1. feladat: Töltéshordozók gázokban | 148 |
| 2. feladat: Önáló vezetés normális nyomású gázokban | 148 |
| 3. feladat: Önálló vezetés ritkított gázokban | 152 |
| Elektromos áram vákuumban | 152 |
| 1. feladat: Vezetés vákuumban | 152 |
| 2. feladat: A dióda | 154 |
| 3. feladat: A trióda | 156 |
| Elektromos áram félvezetőkben | 156 |
| 1. feladat: A germánium dióda | 156 |
| 2. feladat: A tranzisztor | 156 |
| 3. feladat: A fényelem. A termisztor | 156 |
| Mágneses alapjelenségek. A mágneses tér | 158 |
| 1. feladat: Mágneses alapjelenségek | 158 |
| 2. feladat: A mágneses tér | 158 |
| 3. feladat: Mágneses terek szemléltetése erővonalakkal | 158 |
| A mágneses teret jellemző mennyiségek. Áramvezető a mágneses térben | 162 |
| 1. feladat: A mágneses indukció | 162 |
| 2. feladat: Mágneses tér a tekercs belsejében; a térerősség | 162 |
| 3. feladat: Áramvezető a mágneses térben | 164 |
| Az anyagok mágnesezhetősége. Az áram mágneses hatásának néhány alkalmazása | 166 |
| 1. feladat: A mágneses permestabilitás | 166 |
| 2. feladat: Az elektromágnes és néhány alkalmazása | 166 |
| 3. feladat: Teljesítménymérés elektrodinamikus teljesítménymérővel | 168 |
| Az elektromágneses indukció | 170 |
| 1. feladat: Mozgási indukció | 170 |
| 2. feladat: Nyugalmi indukció | 170 |
| 3. feladat: Az önindukció | 170 |
| A váltakozó áram előállítása, tulajdonságai | 174 |
| 1. feladat: A váltakozó áram előállítása | 174 |
| 2. feladat: A váltakozó áram jellemzői | 174 |
| 3. feladat: A váltakozó áram hatásai | 174 |
| Ellenállások a váltakozó feszültségű áramkörben | 178 |
| 1. feladat: Az ohmos ellenállás | 178 |
| 2. feladat: Az induktív ellenállás | 178 |
| 3. feladat: A kapacitiv ellenállás | 178 |
| Az ohmos ellenállás, az önindukciós tekercs és a kondenzátor által létesített fáziseltolás | 180 |
| 1. feladat: A fáziseltolás kimutatása oszcilloszkóppal | 180 |
| 2. feladat: A fáziseltolás szögének mérése cosinus-mérővel | 180 |
| 3. feladat: A fázisjavító kondenzátor | 180 |
| A forgó mágneses tér és néhány alkalmazása | 180 |
| 1. feladat: Forgó mágneses tér előállítása permanens mágnessel | 182 |
| 2. feladat: Forgó mágneses tér előállítása többfázisú árammal | 182 |
| 3. feladat: Az indukciós fogyasztásmérő | 182 |
| A transzformátor | 186 |
| 1. feladat: A transzformátor működési elve | 186 |
| 2. feladat: A transzformátor feszültség- és áramviszonyai | 186 |
| 3. feladat: A szikrainduktor | 186 |
| Az elektromágneses rezgések | 188 |
| 1. feladat: A párhuzamos rezgőkör | 188 |
| 2. feladat: Csillapított rezgések előállítása | 188 |
| 3. feladat: Csillapíthatlan, lassú rezgések előállítása | 190 |
| Az elektromágneses hullámok | 192 |
| 1. feladat: A nagyfrekvenciás oszcillátor rezgéseinek frekvenciája | 192 |
| A rádióadó | 194 |
| 1. feladat: A hangfrekvenciás oszcillátor | 194 |
| 2. feladat: A rádiófrekvenciás oszcillátor | 194 |
| 3. feladat: A rádióadó | 196 |
| A rádióvevő | 196 |
| 1. feladat: A visszacsatolt audion | 196 |
| 2. feladat: A rádiópad erősítő egységei | 196 |
| 3. feladat: Vevőkészülékek összeállítása | 196 |