Munkahely-teremtés a munkaerőpiac fő áramlatán kívül

Szerző

Szerkesztő

'Frey Mária: Munkahely-teremtés a munkaerőpiac fő áramlatán kívül ' összes példány

Kiadó:	Nonprofit Vállalkozásokért a Népjóléti Szférában Alapítvány
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	192 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	973-8258-62-4

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ennek a könyvnek a létrejötte egy nemzetközi kutatásnak köszönhető, amelyre az Európa Tanács kezdeményezésével került sor. A foglalkoztatás tárgykörében 1995/96-ban végzett munka célja a munkaerőpiac fő áramlatán kívüli munkahely-teremtés európai tapasztalatainak feldolgozása volt.
Mit takar ez a fogalom? Olyan állami és magán kezdeményezésű foglalkoztatási projekteket, amelyek a piaci réseket kihasználva állítanak elő új termékeket és szolgáltatásokat a helyi fogyasztók számára, munkavégzési lehetőséget biztosítva a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjainak, különösen a tartós munkanélkülieknek További kikötés, hogy ne legyenek közvetlenül profit-orientáltak, de törekedjenek arra, hogy idővel önfenntartóvá váljanak.
Az a gondolat, hogy a munkaerőpiac fő áramlatán kívüli új munkahely-teremtés egyike lehet a kiutaknak a nyugat-európai piacgazdaságok elviselhetetlenül magas munkanélküliségéből, az Európai Bizottság „Növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás" című fehér könyvében fogalmazódott meg először, válaszként a munkanélküliség megváltozott jellegére. Ennek tömegessé és tartóssá válásával ugyanis csődöt mondtak azok a hagyományos aktív munkaerőpiaci eszközök, amelyeket a rövid távú konjunkturális munkaerő-túlkínálat kezelésére vezettek be Európa-szerte a hetvenes években. Ez egyfelől abban nyilvánul meg, hogy nem sikerül elérniük a munkanélküliek „kemény magját". Másfelől alkalmazásuk a meglévő munkáltatókra - magánvállalkozásokra, állami és közintézményekre - épít, holott azok legtöbbször támogatás fejében sem képesek létszámukat bővíteni, s ha mégis létesítenek új állásokat, azt nem a munkaerőpiac peremére sodródott munkanélküliekkel töltik be.
Új munkaerőpiaci szereplőkre van tehát szükség, akik helyreállítják a huzamosabb ideje állástalan emberek megkopott munkavégző-képességét, felfrissítik ismereteiket, piacképes szakmákra képezik ki őket, - s mindezt foglalkoztatással egybekötve szervezik meg.
A nemzetközi kutatás keretében azt vizsgáltuk, hogy az Európa Tanács tagállamaiban milyen formában, támogatásokkal és tevékenységi területeken valósul meg a munkaerőpiac fő áramlatán kívüli új munkahely-teremtés, s ez milyen szerepet tölt be a nemzeti foglalkoztatáspolitikákban. (Council of Eiirope, 1997) Erről az I. rész ad áttekintést.
Az ET-kutatáshoz kapcsolódva országtanulmányt kellett készíteni a magyarországi viszonyokról is. (Frey, 1995) Mégsem csupán ez a kötelezettség indokolta, hogy a vizsgálatnak lett hazai folytatása.
A Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló Törvény hatályba lépése óta - amire 1991-ben került sor - a munkanélküliség megelőzését és az állástalanok újraelhelyezkedését segítő ún. aktív munkaerőpiaci eszközök „bejáratódtak". Az ilyen programokban részt vevők száma rendre meghaladja az évi 200 ezer főt. Azaz, ennyien vesznek részt a munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodást elősegítő képzés-átképzésben, jutnak álláshoz bértámogatással, kapnak anyagi és szakmai segítséget vállalkozóvá válásukhoz, végeznek közhasznú munkát, vagy tudják megtartani munkahelyüket a rövidített munkaidejű foglalkoztatás támogatásával. Az aktív munkaerőpiaci eszközök hatásvizsgálatából az derült ki, hogy nem megnyugtatók az e célra fordított közpénzek hasznosulásának eredményei. Ahol jók az elhelyezkedési mutatók a támogatás lejártát követően, azoknál a programoknál gyakran bebizonyosodott, hogy azok vették igénybe, akiknek enélkül is az átlagosnál jobb esélyük volt az elhelyezkedésre. Azok a munkáltatók pedig, akik bérszubvencióért hajlandóak mutatkoztak munkanélkülieket alkalmazni, előszeretettel éltek a "lefölözés" módszerével, s azokat az állástalanokat részesítették előnyben, akiket maguk választottak ki. Ezek ugyancsak nem a legrosszabb munkaerőpiaci helyzetű csoportokba tartoztak. Vissza

Tartalom

Bevezetés 5
I. RÉSZ: Európai kitekintés 7
1. A kutatás tárgyának definiálása 9
2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések 10
3. Második munkaerőpiac 12
3.1 A német modell 14
3.2 Tipológia 16
3.2.1 Szociális és települési foglalkoztatási társaságok 17
3.2.2 Foglalkoztatási és struktúra-fejlesztési társaságok 19
3.2.3 Szociális vállalkozások 20
3.3 A munkaerőpiac fő áramlatán kívüli munkahely-teremtés munkaerőpiaci hatása 21
4. A szociális gazdaság elmélete 23
4.1 A foglalkoztatás támogatását célzó eszközök felülvizsgálata 25
4.2 A társadalmak átalakulnak, de az új szükségletek kielégítetlenek maradnak 26
4.3 A helyi foglalkoztatási kezdeményezéseket akadályozó tényezők 27
4.4 Alternatívák az új szükségletek kielégítésére 28
4.5 A kereslet és kínálat befolyásolásának politikája 29
4.6 Hogyan tovább? 32
4.7 A francia modell 34
4.7.1 A fizetőképes kereslet növelése 34
4.7.2 A kínálat megszervezését célzó intézkedések 36
4.7.3 A szolgáltatások színvonalának javítása 37
II. RÉSZ: Hazai helyzetkép 39
1. Munkaerőpiaci orientációjú nonprofit szervezetek a civil szférában 41
1.1 Országos Foglalkoztatási Alapítvány 43
1.1.1 Civil szervezetek támogatása az OFA tevékenységében 43
1.1.2 A nonprofit szervezetek támogatott programjainak jellemzői 44
1.1.3 Változó hangsúlyok az OFA támogatáspolitikájában 45
1.1.4 Az OFA által támogatott foglalkoztatási programok eredményei 47
1.1.5 A támogatási rendszer jövője 48
1.2 A Jóléti Szolgálat Alapítvány 49
1.2.1 Alapítványi célok és célcsoportok 49
1.2.2 A JSZA helyzetének alakulása a PHARE-program befejezése óta 51
1.2.3 A hálózat gazdaságfejlesztési stratégiája 52
1.2.4 Összegzés 53
1.3 Nonprofit Vállalkozásokért a Népjóléti Szférában 54
1.3.1 Alapítványi filozófia 54
1.3.2 Az alapítványi célok megvalósítása 54
1.3.3 Az alapítvány munkamódszere 55
1.3.4 Jövőbeni tervek 56
1.3 Autonómia Alapítvány 56
1.3.1 Az alapítvány által végzett tevékenységek 56
1.3.2 A támogatott projektek számának és Összetételének változása 59
1.3.3 A támogatott projektek munkahely-teremtő hatása 60
1.3.4 Sikerek, kudarcok 60
1.3.5 Az alapítványi tevékenység bővítésének a korlátai 61
2. Helyi foglalkoztatási projektek 62
2.1 A vizsgált szervezetek az alapítás éve és szervezeti hovatartozás szerint 63
2.2 A végzett tevékenység jellemzői 64
2.3 Foglalkoztatásbővítő hatás 66
2.4 A foglalkoztatottak összetételének jellemzői 68
2.5 A foglalkoztatási célú nonprofít szervezetek támogatói 69
2.6 A nonprofít szervezetek kapcsolatrendszere 70
2.7 A helyi foglalkoztatási kezdeményezések jövője 72
III. RÉSZ: Esettanulmány-tár 75
1. Hazai esettanulmányok 78
1.1 Bányai Panoráma Egyesület, Bánya 78
1.2 Ceres Alapítvány, Sarkad 83
1.3 „Dombóváriak a dombóvári munkanélküliekért" Jóléti Szolgálat Alapítvány 88
1.4 Eger Segít Alapítvány 93
1.5 Hajdúsági Jóléti Szolgálat Alapítvány 98
1.6 Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány, Vasvár 101
1.7 Jóléti Szolgálat Jászszentlászló és Móricgát Alapítványa 105
1.8 Kállfo Jóléti Szolgálat Alapítvány, Nagykálló 111
1.9 Miskolci Humán Szolgálat Alapítvány, Miskolc 114
1.10 „Munka Pécs-Baranyáért Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Társaság", Pécs 118
1.11 Start Munkaalapítvány, Szentgotthárd 122
2. Külföldi esettanulmányok 126
2.1 Emmaüsi Ronggyűjtők, Spanyolország 126
2.1 HOP! Közszolgálati Egyesület, Svájc 129
2.3 ISIDÉ Konzorcium, Olaszország 132
2.4 Jobstown Projects Ltd., Írország 135
2.5 Kerékpáros Kézbesítő Szolgálat, Belgium 138
2.6 Les Compagnons du Voyage, a francia Utaskísérő Szolgáltatás 141
2.7 Norvégia: Arbeid med Di stand 144
2.8 Nyomdai Könyvkötészet, Németország 147
2.9 O Nosso Sonho, Portugália 149
2.10 The WISE Group, Nagy-Britannia 152
ÖSSZEFOGLALÁS 157
FELHASZNÁLT IRODALOM 173
ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ 175