Munkajog I.

Fülszöveg

Kiss György 1977-ben szerzett diplomát a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Kandidátusi disszertációját 1986-ban védte meg a munkajogi konfliktusok és feloldási rendszereik témakörében. 1989-90-ban az Alexander von Humboldt-Stiftung ösztöndíjasaként Prof. Reinhard Richardi mellett dolgozott a regensburgi egyetemen. Fő kutatási területe a magánautonómia érvényesülése a munkajog szabályozásában. Több monográfia, munkajogi kommentár és mintegy száz tanulmány szerzője. Jelenleg a Janus Pannonius Tudományegyetem másodállású egyetemi docense, a Munkaügyi Minisztérium Jogi Főosztályának vezetője.
Kiss György: Munkajog I-IL
A szerző kétkötetes „Munkajog" című egyetemi tankönyvében arra a feladatra vállalkozott, hogy a teljesség igényével mutassa be a magyar munkajog elméletét, gyakorlatát, valamint összehasonlító elemzés révén helyét az európai munkajogi rendszerek között.
A tankönyv első kötete két részből áll. Az első rész a munkajog dogmatikai alapjaival... Tovább

Fülszöveg

Kiss György 1977-ben szerzett diplomát a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Kandidátusi disszertációját 1986-ban védte meg a munkajogi konfliktusok és feloldási rendszereik témakörében. 1989-90-ban az Alexander von Humboldt-Stiftung ösztöndíjasaként Prof. Reinhard Richardi mellett dolgozott a regensburgi egyetemen. Fő kutatási területe a magánautonómia érvényesülése a munkajog szabályozásában. Több monográfia, munkajogi kommentár és mintegy száz tanulmány szerzője. Jelenleg a Janus Pannonius Tudományegyetem másodállású egyetemi docense, a Munkaügyi Minisztérium Jogi Főosztályának vezetője.
Kiss György: Munkajog I-IL
A szerző kétkötetes „Munkajog" című egyetemi tankönyvében arra a feladatra vállalkozott, hogy a teljesség igényével mutassa be a magyar munkajog elméletét, gyakorlatát, valamint összehasonlító elemzés révén helyét az európai munkajogi rendszerek között.
A tankönyv első kötete két részből áll. Az első rész a munkajog dogmatikai alapjaival foglalkozik, valamint a munkajog történeti fejlődését mutatja be. A második rész „A munkajogviszony tana" cím alatt a munkajog individuális intézményeit tárgyalja. A második kötet szintén két részben a kollektív munkajog, valamint az állami munkaügyi politika elemzését végzi el. A tankönyv minden egyes jogintézmény tárgyalásánál tekintettel van az európai jogharmonizációs követelményekre. Ennek megfelelően a jogszabályok kritikai elemzését végzi el, az egyes jogintézményekhez kapcsolódó főbb elméleti álláspontokat is bemutatja, továbbá részletesen vizsgálja a kialakult jogalkalmazási gyakorlatot. A szerző megállapításai, illetve javaslatai mintegy két évtizedes hazai és külföldi kutatómunkán, valamint az utóbbi idők jogszabály-előkészítő tevékenységén alapulnak.
Kiss György egyetemi tankönyve felhasználható a felsőoktatásban a jogászképzésben, valamint a humánpolitikai továbbképzésben, alapjául szolgálhat további munkajogi kutatásoknak, és hasznosítható a gyakorlati szakemberek számára is. Vissza