| I. - II. kötet | |
| Előszó | 17 |
| Bevezetés: a munkapszichológia tárgya, feladata és története | 23 |
| A munkalélektan - pszichológia | 25 |
| A munkalélektan a pszichológia rendszerében | 27 |
| A munkalélektan a munkatudományok rendszerében | 29 |
| A munkapszichológia feladataink meghatározója: a társadalmi és technikai fejlődés | 30 |
| A munkapszichológia célja | 32 |
| A munkapszichológia feladatai | 34 |
| A munkapszichológiai tevékenység helye - az üzem ( Munkapszichológia - üzemi pszichológia) | 37 |
| Az üzem mint rendszer | 39 |
| A rendszer tanulmányozásának fontos eszköze - a modell | 42 |
| A munkapszichológiai tevékenység megindítója - az üzemi probléma | 44 |
| A munkapszichológiai tevékenység és a kutatás | 47 |
| Kik a munkapszichológusok? | 49 |
| Milyenek legyenek a munkapszichológusok? | 50 |
| A munkapszichológia alapfogalmai | 52 |
| A munkapszichológia története | 53 |
| Előzmények I. Tudományos munkaszervezés (Taylor 1854-1915) | 55 |
| Előzmények II. A vezetés tudományos megalapozása (Fayol 1841-1925) | 57 |
| Kezdetek (1879-1915) | 58 |
| Pszichotechnika (1915-1930) | 59 |
| Human relations (1930-1950) | 61 |
| Ergonómia (1943-) | 66 |
| A magyar munkapszichológia története | 70 |
| A munkapszichológia módszerei | 75 |
| Témaválasztás. A probléma megfogalmazása | 80 |
| A kutatási téma megválasztása - a kutatás eredményességnek kulcsa | 80 |
| A kutatási probléma megfogalmazása; a kutatási javaslat kidolgozása és elfogadása | 83 |
| A hipotézisek felállítása | 87 |
| Adatforrások, adatgyűjtési módszerek | 88 |
| A dokumentumok elemzése | 88 |
| Az irodalom tanulmányzozása | 90 |
| A megfigyelés | 92 |
| Kérdezés | 104 |
| A kísérlet | 113 |
| Modellek és szimuláció | 117 |
| A matematikai módszerek alkalmazása a munkalélektanban | 119 |
| Orvosi és fiziológiai módszerek a munkalélektanban | 130 |
| Tesztek | 151 |
| Műszerek | 189 |
| Az adatgyűjtés és az adatok feldolgozásának, kiértékelésének megtervezése | 220 |
| Az adatok felvétele | 221 |
| Az adatok kiértékelése | 222 |
| Adatfajták | 222 |
| Leíró statisztika | 224 |
| Matematikai statisztika | 231 |
| A kiértékelés gyakorlati végrehatjása | 236 |
| Az eredmények értelmezése, általánosítása, hasznosítása | 238 |
| Az üzemi szervezet elemzése és fejlesztése (Szervezetpszichológia) | 243 |
| Az üzemi szervezet elemzésének és fejlesztésének célja | 245 |
| Az üzemi mint szervezet - néhány alapfogalom | 247 |
| A szervezetek vizsgálatának módszerei | 250 |
| Esettanulmány | 251 |
| A szervezeti séma grafikus ábrázolása | 251 |
| Szociometria | 251 |
| Pozícióelemzés | 253 |
| Az önálló döntések mértékének vizsgálata | 253 |
| A kommunikáció elemzése | 253 |
| Összehasonlító elemzés | 255 |
| Laboratóriumi vizsgálatok | 255 |
| Operációkutatás | 257 |
| Vállalati játékok | 257 |
| Matematikai szimuláció | 258 |
| Az üzemi szervezetek elmélete | 259 |
| A bürokratikus modell | 259 |
| A szervezet klasszikus alapelvei | 261 |
| A "neoklasszikus"elmélet | 262 |
| A modern szervezetelmélet | 269 |
| Kommunikáció az üzemben | 274 |
| A kommunikáció fogalma | 276 |
| Alapvető pszichológiai tényezők a kommunikáció terén (A kommunikáció személyiségpszichológiai megközelítése) | 277 |
| A kommunikáció szervezetelméleti megközelítése | 284 |
| A szervezetfejlesztés stratégiája | 293 |
| Mi a szervezetfejlesztés? | 293 |
| Mik a szervezetfejlesztési eljárások | 296 |
| A szervezetfejlesztés lehetőségei | 300 |
| A munkatevékenység elemzése | 303 |
| A munkafolyamat-elemzés célja | 305 |
| Ki végezze a munkafolyamat-elemzést? | 311 |
| Emberi tényezők a munkafolyamat-elemzésben | 312 |
| A vezető szerepe | 312 |
| A beosztottak szerepe | 313 |
| A munkafolyamat-elemzés szakaszai | 313 |
| A probléma meghatározása, a vizsgálandó munka kiválasztása | 314 |
| Az adatok összegyűjtésének módszerei | 315 |
| Pályalélektan. Pályaválasztási tanácsadás és alkalmasságvizsgálat | 345 |
| Pályaválasztási tanácsadás | 348 |
| Alkalmasságvizsgálatok | 358 |
| Az alkalmasságvizsgálatok célja és hasznossága | 358 |
| Az alkalmasságvizsgálatok modellje | 365 |
| Egy példa alkalmasságvizsgálati rendszer kidolgozására: a JOY TLF-4 típusú mélykanalas önjáró szállító- és rakodógép-kezelői munkakörének alkalmasságvizsgálati rendszere | 371 |
| Beilleszkedés a munkahelyi szervezetbe. Belépők-kilépők: fluktuáció | 381 |
| Az új dolgozók beilleszkedése | 384 |
| A munkahelyi beilleszkedés jelentősége | 384 |
| Mit értünk "beilleszkedés"-en? | 386 |
| A beilleszkedést befolyásoló tényezők | 387 |
| A pályakezdő fiatalok beilleszkedése | 392 |
| A dolgozók munkába való bevezetésének gyakorlata Magyarországon | 402 |
| A kilépő dolgozók vizsgálata | 403 |
| Munkaerő-fluktuáció, munkaerő-mobilitás | 406 |
| Fogalmi tisztázás | 406 |
| A fluktuáció hatásai | 410 |
| A munkaerő-mobilitás társadalmi funkciói. A dolgozók szakmai karrierje (életpályája) | 41 |
| A fluktuáció okai | 412 |
| Fluktuációvizsgálatok Magyarországon | 419 |
| Sabilitás - a munkaerő-vándorlás csökkentése | 424 |
| Képzés és továbbképzés az üzemben | 427 |
| A dolgozók képzésének jelentősége | 429 |
| A képzési szükségletek felmérése | 434 |
| A képzési program kidolgozása | 437 |
| A tanulást elősegítő és gátló pszichológiai tényezők | 440 |
| A tanulók fizikai környezete | 440 |
| Tanulási görbék | 442 |
| Az eredmény ismerete (feedback, azaz visszacsatolás, visszajelzés) | 445 |
| A megtanulandó anyag szétosztása vagy koncentrálása | 447 |
| Transzfer | 448 |
| Részenként vagy egészben való tanulás | 449 |
| A felnőttek képzésének sajátos pszichológiai problémái | 450 |
| Az üzemi képzés és továbbképzés különböző formái | 454 |
| A munka melletti iskolai oktatás | 454 |
| Betanítás | 457 |
| Vezetőképzés | 463 |
| Munkavédelmi oktatás | 464 |
| Az üzemi képzés és továbbképzés módszerei és eszközei | 465 |
| Brainstorming (ötletzápor, ötletroham) | 466 |
| Esettanulmány (esetmódszer; case study) | 467 |
| Vállalati játékok (stratégiai játék) | 469 |
| Kerekasztal-konferencia | 470 |
| Hangjáték | 471 |
| "Blickfang"-módszer | 471 |
| T-csoport (Training group, magatartás-értelmező gyakorlatok) | 472 |
| Programozott oktatás | 472 |
| Az oktatás technikai segédeszközei (audiovizuális eszközök) | 474 |
| Az üzemi képzés hatásvizsgálata | 475 |
| Üzemi szociálpszichológia | 497 |
| Az üzem informális (nem hivatalos) szervezete | 501 |
| Az informális kommunikáció | 502 |
| A társadalmi státus az üzemben | 503 |
| Szubjektív tekintély, informális hatalom | 503 |
| A munkacsoport | 504 |
| A munkacsoport nagysága | 506 |
| A munkacsoport kialakítása | 507 |
| A munkahely szociális klímája | 510 |
| Csoportnorma és csoportmorál | 513 |
| A munkatevékenység motivációja | 515 |
| A motiváció fogalma | 515 |
| A dolgozók motiválásának főbb formái | 517 |
| A különféle motivációs tényezők szerepe | 522 |
| A motiváció hatása | 525 |
| A motiváció mérése | 525 |
| Attitűd | 528 |
| Mit nevezünk attitűdnek? | 529 |
| Hogyan mérjük az attitűdöt? | 534 |
| Attitűdvizsgálatok a munkapszichológiai gyakorlatban | 539 |
| Az attitűd befolyásolása | 542 |
| A munkával való megelégedettség | 542 |
| A munkával való elégedettség modelljei | 543 |
| A munkával való elégedettség vizsgálati módszerei | 547 |
| A munkával való megelégedettséget befolyásoló tényezők | 548 |
| A munkával való elégedetlenség és következményei | 551 |
| Összefoglalás | 554 |
| A fizikai munkakörnyezet helyes kialakítása | 557 |
| A fizikai munkakörnyezet helyes kialakításának jelentősége | 559 |
| Vizuális környezet | 564 |
| Fénytani alapfogalmak | 564 |
| A látással kapcsolatos néhány alapfogalom | 570 |
| A munkahelyi világítás kialakítása | 592 |
| A színek szerepe | 608 |
| Akusztikai környezet | 618 |
| Hangtani alapfogalmak | 620 |
| Az akusztikai környezet hatása a dolgozókra | 628 |
| A zajártalom elleni védekezés | 634 |
| A rezgések | 638 |
| A rezgések fizikai tulajdonságai | 639 |
| A rezgések hatása a dolgozókra | 643 |
| A rezgések elleni védekezés | 647 |
| Klímaviszonyok | 652 |
| A munkahelyi klímát meghatározó tényezők | 653 |
| A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai | 659 |
| Hőmunka | 666 |
| Klímakialakítás - az üzemi klíma káros hatásai elleni védekezés | 669 |
| A légszennyeződés problémája | 670 |
| Meteorológiai tényezők | 673 |
| A dolgozókra ható meteorológiai tényezők | 674 |
| A meteorológiai tényezők hatása a dolgozókra | 675 |
| Az üzem és környezete | 680 |
| Fáradtság | 683 |
| Mit nevezünk fáradtságnak? | 685 |
| Definíció | 685 |
| Objektív elfáradás és szubjektív fáradtságérzés | 685 |
| Terhelés és igénybevétel | 686 |
| A fáradtságvizsgálatok célja, a megoldás lehetőségei | 689 |
| Terhelés és igénybevétel fajtái | 689 |
| A fáradtsághoz hasonló jelenségek: monotónia, éberségi szint, telítődés | 690 |
| A monotónia | 690 |
| Az éberségi szint csökkenése | 692 |
| Telítődés | 693 |
| A fizikai munka okozta fáradtság | 696 |
| A szervezet anyag- és energiaforgalma. A megterhelés | 696 |
| A szervezet igénybevétele | 712 |
| A fizikai munkák jelentősége napjainkban | 717 |
| A szellemi munka okozta fáradtság | 717 |
| A pszichikus igénybevétel vizsgálatának módszerei | 718 |
| Példa a dolgozók elfáradásának vizsgálatára | 726 |
| A munka- és pihenés rendszer | 729 |
| Több műszakos munka és az emberi szervezet munkaképességének alakulása a nap 24 órájában | 730 |
| Munkaközi szünetek | 735 |
| A munkaidő hosszúsága | 741 |
| A fáradtságvizsgálatok szükségessége és lehetősége | 742 |
| Az üzemi baleset | 743 |
| Mit nevezünk balesetnek? | 746 |
| A balesetek vizsgálatának módszerei | 747 |
| A balesetek statisztikai vizsgálata | 747 |
| A balesetek intenzív vizsgálata | 750 |
| A balesetek okaival kapcsolatos elméletek és vizsgálati eredmények | 751 |
| A baleset oka: a balesetet szenvedett dolgozó (baleseti hajlam) | 751 |
| A baleset oka: a dolgozó környezete | 756 |
| Munkavédelmi propaganda és oktatás | 759 |
| Rehabilitáció | 761 |
| Hogyan tovább? (Útószó helyett) | 763 |
| Irodalom | 773 |