| Bevezető | 13 |
| Az európai KGST-tagországok munkaerő-helyzete és a munkaszervezés növekvő szerepe | 17 |
| Teljes foglalkoztatás - racionális foglalkoztatás | 17 |
| Relatív munkaerő-hiány | 17 |
| Aránytalanság a termelési apparátus korszerűsítése és az életszervezés között | 19 |
| Ellentmondás a műszaki színvonal és a munka szervezettsége között | 20 |
| A munkaerő-kereslet szabályozása az európai KGST-tagországokban | 20 |
| Takarékosság a munkával | 20 |
| Átlagbér-szabályozás | 20 |
| A béralap normatív tervezése | 22 |
| A számított nettó termeléshez kapcsolódó béralap-szabályozás | 23 |
| A bérszabályozók stabilitása | 24 |
| A béralap-szabályozás és a beruházási folyamatok kapcsolata | 24 |
| A gazdasági érdekek ellentmondásossága | 24 |
| Kiegészítő munkaerő-források hasznosítása | 25 |
| A női munkaerő-források további kihasználásának lehetőségei | 25 |
| A nők gazdasági aktivitása és a leányok szakmai képzése | 25 |
| A képzettség hatása a nők kereső tevékenységér3e | 25 |
| Nőpolitika a foglalkoztatás terén | 26 |
| Nyugdíjasok ésszerű foglalkoztatása | 27 |
| Csökkent munkaképességűek hatékony foglalkoztatása | 29 |
| A munkaerő-áramlás behatárolt lehetőségei a szocialista gazdasági integráció keretében | 29 |
| Az együttműködés új modelljének feltételei és elemei | 30 |
| Integrált munkaerő-áramlás | 30 |
| A tudományos munkaszervezés (TMSZ) alapjai és új irányzatai | 32 |
| A TMSZ a termelés szervezésének alkotórésze | 32 |
| A tudományos munkaszervezés tartalma | 32 |
| A munkaszervezés összefüggései a termelés szervezésének más elemeivel | 32 |
| A korszerű munkaszervezés jellege szocialista és tőkés viszonyok között | 33 |
| A munkavégzés új követelményei | 33 |
| Az "ember - gép" rendszer új szemlélete | 34 |
| Az "emberi tényező" új szerepe | 34 |
| Az "emberi kapcsolatok" rendszere | 35 |
| Az emberközpontú vezetés | 36 |
| A munka humanizálása | 37 |
| A műszaki haladás és a munka egyhangúsága | 37 |
| Az ember mint a munkafolyamat alanya | 39 |
| A TMSZ fő fejlesztési irányai | 46 |
| Fejlesztési irányok a KGST-tagországokban | 46 |
| A TMSZ fontos irányai a Szovjetunióban | 47 |
| A munkaszervezés fő irányai a fejlett tőkésországokban | 48 |
| A vállalati tudományos munkaszervezés módszertana | 51 |
| Módszertani szemléletek | 51 |
| Diagnosztikai szemlélet | 51 |
| Prognosztikai szemlélet | 51 |
| A munkaszervezés komplex szemlélete | 56 |
| A korszerű munkaszervezés általános követelményei | 56 |
| A munkaszervezet négydimenziós rendszere | 57 |
| A munkaszervezés vállalati komplex tervezése egyes európai KGST-tagországokban | 58 |
| A novoszibirszki módszer | 58 |
| A "Rappos"-módszer | 60 |
| Központi útmutatások | 61 |
| Munkaszervezési módszerek és eljárások | 63 |
| A diagnosztikai szemléletű eljárások rendszerezése | 63 |
| Prognosztikai szemléletű eljárás-ciklus | 67 |
| Matematikai modellek | 67 |
| A TMSZ a termelő munkahelyen | 74 |
| A munkaszervezés a vállalatvezetés rendszerében | 74 |
| Korszerű munkaszervezési osztályok | 74 |
| TMSZ bázislaboratóriumok a kisvállalatok számára | 75 |
| A TMSZ alapja a munkatanulmány | 76 |
| Felmérés | 76 |
| Komplex felmérés | 76 |
| Visszatekintő felmérés | 76 |
| Előretekintő felmérés | 76 |
| Technológiai felmérés | 77 |
| Szervezési felmérés | 77 |
| Szociológiai felmérés | 77 |
| Elemzés és döntés | 77 |
| Reproduktív módszer | 77 |
| A kreatív módszer kérdezési technikája | 78 |
| TMSZ intézkedési terv | 79 |
| A munkahely irányítása | 81 |
| Létszámgazdálkodás | 81 |
| A szocialista vállalat és a munkahely létszámtakarékossági érdekeltségének megteremtése | 81 |
| A dolgozók átirányítása és új közösségek kialakítása | 83 |
| A felszabaduló munkaerő tervszerű felkészítése új munkafeladatokra | 83 |
| Az újrabeillesztés lehető legjobb megoldására kell törekedni | 85 |
| A megfelelő embert a megfelelő helyre | 85 |
| Létszám-normázás | 86 |
| A dolgozó viszonya a munkahelyhez | 87 |
| Az ember-gép-munkahely kapcsolat harmonikus kialakítása | 87 |
| A munkavállalók és a munkaadók kölcsönös elvárásai | 99 |
| Az elégedettség társadalmi érdek | 105 |
| Munkafegyelem | 113 |
| A munkafegyelem meghatározása | 113 |
| Munkatermelékenység és munkafegyelem | 113 |
| A munkafegyelem megszegésének okai | 113 |
| Gyengén érvényesül a munkafegyelem társadalmi vonatkozása | 116 |
| A fegyelem a belső motiváció megnyilvánulása | 117 |
| A munkafegyelem érvényesítése | 117 |
| Képzés és nevelés | 118 |
| A munkások szakképzettségi összetételének változásai és az üzemen belüli képzés feladatai | 118 |
| Az iskolában szerzett szakképzettség nem teljes kihasználásának társadalmi és gazdasági következményei | 119 |
| A pályaválasztás problémái | 119 |
| A fermanens képzés | 120 |
| A szakoktatás és a foglalkoztatás-politika összehangolása | 122 |
| Anyagi és nem anyagi ösztönzés | 124 |
| A munka anyagi és erkölcsi ösztönzőinek célszerű összekapcsolása | 124 |
| Kísérletek célra orientált bérezési formák bevezetésére | 130 |
| A munka és a bérezés racionalizálásának összekapcsolása | 132 |
| A bérek és normák | 134 |
| Vállalati szociálpolitika | 135 |
| A munkaszervezési idntézkedések szociális hatása | 135 |
| Szociális tervezés | 139 |
| Munkahelyi demokratizmus | 142 |
| Kommunikáció - információ | 142 |
| A dolgozók részvétele a vezetésben | 143 |
| A munkahelyi vezetés | 149 |
| A művezetők helyzete | 143 |
| Művezetői vezetési stílus | 150 |
| A művezető felelőssége | 152 |
| A művezetői munka ésszerű megszervezése | 153 |
| Munkahelyi vezető- és szervező képzés | 156 |
| Munkahelyellátás: A segédfolyamatok megszervezése | 158 |
| Nem kielégítő a gépesítés színvonala | 158 |
| A segédfolyamatok munkaszervezésének korszerűsítése | 158 |
| Ipari robot-automatikák alkalmazása | 159 |
| A kisegítő és kiszolgáló tevékenységek ésszerűsítése és normázása | 160 |
| Munka- és üzemidő felhasználás | 162 |
| Időfelhasználás a termelő egységben | 162 |
| A munkaidő-felhasználás intenzív és extenzív javítása | 162 |
| A munkahelyi hiányzások jellegének vizsgálata | 162 |
| Műszakon belüli munkaidő-veszteségek | 166 |
| A munkaidő hatékonyabb kihasználása | 167 |
| Gépidő-alap kihasználás | 169 |
| Az üzem- és munkaidő-rend kialakítása | 170 |
| Módszertani útmutatás | 170 |
| Műszak munkaidő-rend | 171 |
| Étkezési szünet | 171 |
| Pihenési szünetek | 172 |
| Napi munkaidő-rend | 173 |
| Heti munkaidő-rend | 173 |
| Rugalmas munkaidő-rendek | 174 |
| Sajátos munkaidő-rend változatok | 176 |
| A túlórázás megoldásai | 176 |
| A többműszakos munkaidő-rend nehézségei | 177 |
| A munkaidő és az üzemidő egyezésének megszűnése | 178 |
| A munkakörnyezet | 179 |
| A munkafeltételek javítása | 179 |
| Munkavédelem | 179 |
| Bulgária | 179 |
| NSZK | 180 |
| A munkakörnyezeti hatások optimálása | 181 |
| Rendszerkapcsolatok | 181 |
| A munkával járó megterhelések eltolódása | 182 |
| A munkahely optimális kialakítása | 183 |
| A munkafeltételek mennyiségi értékelése | 184 |
| Függelék | 187 |
| A munkaszervezés gazdasági eredményei a Szovjetunióban | 187 |
| A TMSZ-intézkedések eredmény-struktúrája | 187 |
| A munkamegosztás korszerű formáinak haszna | 188 |
| Felhasznált irodalom | 189 |
| Ajánlott irodalom | 199 |
| Ábrák jegyzéke | 201 |
| Táblázatok jegyzéke | 203 |
Folytatás Microsoft-tal