Munkavédelem

Előszó

Munkavédelem elnevezés alatt foglaljuk össze mindazokat az intézkedéseket, amelyek a dolgozók egészségvédelmét, munkájuk biztonságos, balesetmentes végzését szolgálják. Újabban ezt a tevékenységet munkásvédelemnek is hívják.
A dolgozók egészségvédelmével régebben üzemi higiénia, ipari egészségtan elnevezés alatt foglalkoztak. A bécsi műegyetemen a 30-as években külön tanszéke volt az üzemi higiéniának, melyet Brezina professzor vezetett és akinek "Ipari egészségtana" sokáig nemcsak Ausztriában, hanem Németországban is a vegyészettel foglalkozó szakembereknek a legfontosabb tudnivalókat tartalmazta. Könyve kizárólag ártalmas anyagok hatásaival foglalkozott.
Ma már inkább üzemi munka-egészségtan névvel jelennek meg könyvek oktatási célra. Ezek a szakkönyvek nemcsak az ipari mérgezésekkel foglalkoznak, hanem a fizikai munka élettanával, a fizikai munkának a dolgozó egészségét kímélő, foglalkozásából eredő bántalmakat megelőző helyes elvégzésének módjával is. Továbbá a munkaidő kérdéseivel, az elfáradás jelenségével, a nehéz munka végzése közben szükségessé váló szünetekkel, a fiatalok, idősebbek, nők fizikai igénybevételének felső határával, mely még egészségére nem ártalmas, a szokásos napi munkaidő alatt nap mint nap végzett munkája után sem.
Szó van mostanában a munkalélektanról, munkapszichológiáról is. Ez a lélektani ismereteknek azt a részét tartalmazza, amelyeket a munkatevékenység vizsgálata alapján szereztünk. Gyakorlati szempontból ez a kérdés egyrészt a dolgozó munkára való alkalmasságának vizsgálatára, másrészt a munkaadóra háruló helyes munkamódszerek megalkotására, munkaeszközök megfelelő kialakítására ("ergonómia") vonatkozik. Különösen szép eredményeket ért el ez a tudományág a közlekedés vonatkozásában, de újabban minden más munkatevékenységre is igyekeznek megfelelő alapelveket tisztázni és vizsgálatokkal a dolgozókat egyéniségüknek megfelelő munkakörbe helyezni úgy a saját, mint a termelő vállalat érdekéből. Vissza