Pálya!

Előszó

Gyors. A rallye gyors - és gyorsan változik.
Minden évben megtapasztalhatjuk ezt. E változások pedig általában elismerésre késztetnek bennünket. Az autósport királynője Magyarországon is a legnépszerűbb sportágak közé tartozik. Jelzi ezt a népes (és mindig fényes!) mezőny. Jelzi ezt a szurkolók tízezreinek a pályák mellől el nem maradó hada. S hitünk szerint az a folyamat, mely a sportág hazai belterjességét, „szülőföldhöz ragadottságát" hivatott felfeszegetni, s megnyitni a kapukat a nemzetközi szintű megmérettetések előtt. Mert, ahogy e kötetben többen is egybecsengően állítják, e rendkívül költséges versenyzési forma bizony ma nem igazán engedi meg hazai művelőinek, hogy nemzetközi színtéren mutassák - s főként: méressék meg magukat. Bizonyosan eljön az az idő is, amikor a magyar pilóták közül kiválasztódnak azok, akik a kontinens-, s talán a világbajnoki futamokon bizonyíthatják, hogy száguldásra termett a magyar! Mit tehetünk, amíg ennek megteremtődnek a feltételei? Az egyik lehetőség, hogy szépen, fokozatosan Magyarországra csalogassuk a külföldi versenyzőket. A környező országok pilótáit, s aztán, szépen, fokozatosan a rangos nemzetközi mezőny élversenyzői közül is mind többeket.
Ez nem könnyű feladat.
Nem ugorhatunk egyből a Holdig. De igenis, ki lehet törni e „magunkra vont" karanténból! Az elmúlt ősz történései is ezt igazolják. Az FIA döntése értelmében a jövő évben két Európa Bajnoki futamot rendezhetünk. A Budapest Rallye előbbre lépett - ötszörös szorzójú kontinensbajnoki rendezvényként szerepelhet. S első kandidálásával kivívta a kétszeres szorzójú verseny rendezésének jogát a Fehérvár Rallye!
Kétszeres, ötszörös... A fanyalgókkal együtt tudjuk, hogy ez még nem a világ! Mégsem fancsalognánk kórusban vélük. Hiszen mégiscsak átszakadt a gát (vagy megtört a jég - ahogy tetszik), a kapuk kinyíltak. Látjuk, merre kell haladni. S azt is, hogy ezzel milyen óriási felelősséget veszünk a vállunkra. Nem csak mi, versenyrendezők. E felelősség kötelezi a rallye legszélesebb értelemben vett közönségét, a csapatokat, az egyes versenyzőket is. Európa „veszi a fáradtságot", s vet ránk egy pillantást. Most kell megmutatni magunkat - hogy látva lássanak! Fejlődésünk záloga az az erős hazai bajnokság, amire itt házon belül oly büszkék vagyunk, ami - sokszor mondogatjuk - többre hivatott.
Valamikor, jó négy évvel ezelőtt, az első Fehérvár Rallye rendezése idején, már az előkészületek során arról beszéltünk, hogy Eb-t szeretnénk rendezni. Nyeretlen kétévesként nem nagyon értettük, hogy a „jártasak" miért néznek ránk olyan furcsán, elnézően. Aztán, ahogy egyre jobban belegubancolódtunk ebbe a nagyon szép, ám rendkívül bonyolult, nehéz sportágba, s a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg nehézségeit, megértettük a kétkedőket. Ám az álmok köteleznek. S lám, nem futnak el előlünk.
A Fehérvár Rallye rendezőjeként természetesen nagyon örülök annak, hogy EB-t rendezhetünk. Ám még büszkébb vagyok arra, hogy a korábbi versenyek szervezése közben kinevelődött egy komoly rendezői gárda, amely jövőre magasabb szinten bizonyíthatja alkalmasságát. Még büszkébb vagyok arra, hogy az Alba-Rallye Team valódi nagy csapattá szerveződött. S arra, hogy - egyebek mellett - sokszínűségünket az immár harmadik alkalommal megjelenő Rallye Mesterei-ben is megmutathatjuk.
Tisztelt Olvasó! Kedves Rallye Rajongó! Kívánom, hogy az öt szűk hónapban - melyet verseny nélkül vagyunk kénytelenek megélni - váljon egyik legjobb barátjává e kiadvány, melynek segítségével felidézheti a 2002-es szezon színes forgatagát, vethet egy pillantást az ismerős arcokra, a csodás járgányokra. Kellemes lapozgatást kívánok - s azt, hogy jövőre minél többen találkozzunk ismét a pálya szélén! Vissza