Műszaki hőtan

Fülszöveg

Ez a jegyzet elsősorban a Műszaki hőtan egységes főiskolai képzését hivatott segíteni: a kétféléves tárgy első félévi elméleti anyagát foglalja össze. Megkönnyíti az előadások anyagának megértését, de a tárgy alapos elsajátítása csak úgy lehetséges, ha az elmélet a feladatmegoldásokból álló gyakorlati anyaggal egészül ki.
A termodinamika megtanulása az első olvasatra mindig a lehetetlennel határos vállalkozásnak bizonyul. A jegyzet anyagát úgy építettük fel, hogy a tárgy megértését a lehető legnagyobb mértékben megkönnyítsük. Ezért az első fejezettel viszonylag széles alapokat szerettünk volna lerakni, amit a második és a harmadik fejezetben a két főtétel szoros logikai sorrendű kifejtése követ. Egy negyedik fejezetbe foglaltuk össze a legfontosabb, olyan alkalmazásokat, amelyeket a kifejtés során nem tárgyaltunk. A jegyzetben általában és az említett utolsó fejezetben is kizárólag olyan alkalmazási területeket érintettünk, amelyekhez az elméleti anyag - azaz, a klasszikus termodinamika egykomponensű rendszereken bemutatott kifejtése - elégséges alapot nyújt. Ez alól csak az utolsó, az alternatív energiaforrásokkal foglalkozó alfejezet jelent - kis mértékben - kivételt.
A tárggyal első ízben találkozó olvasónak az eredményes tanuláshoz a következőket tanácsoljuk:
1) Figyelmesen, szükség szerint vissza-visszalapozva olvassa a szöveget és oldjon meg ahhoz kapcsolódó számítási feladatokat. Ha az első fejezetben valamit nem sikerül megérteni, haladjon tovább és hagyja a megértést a második olvasatra.
2) Ha eljutott a 3. fejezet végéig, térjen vissza az első főtétellel kapcsolatban megismert folyamatokhoz és körfolyamatokhoz. Ábrázolja azokat - most már - entrópiadiagramokon is, és így oldjon meg ismét ezekre vonatkozó feladatokat.
3) A jegyzet végére érve, másodszor is olvassa el azt, ezúttal még nagyobb figyelmet fordítva az alapismereteket tartalmazó első fejezetre.
Ami a jegyzet tartalmi előzményeit illeti, két forrást kell megemlíteni: egyfelől azt a hagyományt, amely a két főtétel Carnot-Clausius-féle, körfolyamatokkal építkező kifejtését jelenti, és amely az 1970-es években, az Egyesült Államokban teljesedett ki, másfelől a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán kialakult, fél évszázados, nagy professzorok nevével fémjelzett, Komondi-Heller-Jászay-féle iskolát. Vissza