Művelődés és népszolgálat

Fülszöveg

Az utóbbi évtizedben a romániai magyar irodalomkutatásban is megszaporodott azoknak a műveknek , tanulmányoknak a száma, amelyek egy-egy jelentősebb szellemi gócpont vagy vidék irodalmi-művelődési mozgalmait igyekeznek feltárni. Értékes és fontos munka ez, hiszen a fejlődés nagy folyamatát kutatók ezekre a részletekre nem mindig térhetnek ki, s így akarva-akaratlan kihullanak a köztudatból egy-egy város vagy vidék múltjának érdemes irodalmi előzményei.
Vita Zsigmond új tanulmánykötete ezen a téren nyújt értékes kiegészítést az olvasónak. A szerző szellemi gócpontja a hajdani és a jelenkori Nagyenyed, ahol maga is iskoláit járta, s ahová tanárként és kutatóként egy termékeny élet köti. Bethlen Gábor kollégiuma áll természetszerűleg ennek a kötetnek a középpontjában, hiszen a XVII. századtól kezdve ez volt Enyed legtöbb szellemi teljesítményének bölcsője, akár úgy, hogy a kollégium hírneves tanárai (Bod Péter, Pápai Páriz Ferenc, Szász Károly, Járai István) alkotó szellemi részvételét vehette számba az utókor, akár pedig úgy, hogy az innen indult szellemi ösztönzések váltak később irodalmat, kultúrát teremtő erővé.
E kötet tanulmányaiban mindkettőre bőséges példákat talál az olvasó, többnyire ismeretlen vagy elfelejtett adalékot egy város és egy vidék szellemi fejlődésképéhez, amelyeket most a szerző lelkes és fáradhatatlan könyv- és leváltárbúvárlata tesz közkinccsé, épülő szocialista nemzetiségi kultúránk részévé. Vissza