Művelődésszociológiai szöveggyűjtemény I.

Előszó

Jelen müvelődésszociológiai szöveggyűjtemény egy - mindinkább hiányzó, de még készülőben sem levő - hasonló tárgyú jegyzetet (tankönyvet) lenne hivatva pótolni. Pótolni illetve helyettesíteni - amennyire ezt műfajából és terjedelméből eredő korlátai között megteheti. Elkészültének legfőbb indoka, hogy egyetemi oktatói éveim során mindinkább be kellett látnom, az adott tárgyú jegyzet illetve szöveggyűjtemény hiánya az oktatás színvonalának tényét is befolyásolja. Egyetemi hallgatók - elsősorban levelező és kiegészítő tagozatosok - sokszor a legjobb szándék mellett - és kellő igyekezettel sem - tudnak hozzájutni olyan alapvető tanulmányokhoz, vizsgálati anyagokhoz, melyek segítségével az órákon hallottakat feldolgozhatnák, újraolvashatnák, kritikailag végiggondolhatnák. Tudom, hogy ilyen gondokkal más egyetemeken és főiskolákon oktató kollégáim is küszködnek, s a népművelők képzésének kiterjesztésével ezek a gondok csak növekedni fognak, így - remélem - e kötet az ő munkájukban is segítségül fog szolgálni.
Tény, hogy jelen szöveggyűjtemény gondolati felépítése és a benne található tanulmányok mindenekelőtt a magam ötéves oktatói tapasztalatát, pontosabban: a müvelődésszociológiáról való saját elképzelésemet tükrözik. Azt is csak részben, mert terjedelmi korlátok miatt számos olyan kérdéskört kihagynom kellett (esetleg gondolati modellekkel, táblázatokkal szerepeltetni csupán),amelyeknek az óráimon teret és időt szánok. Sőt, az intézményes művelődés kérdésköreit (az iskola kivételével)- mindenekelőtt a " művelődési házak" szociológiájának kérdését szinte - egészében egy következő kötetbe utaltam.
Le kellett mondanom azokról a (kritikai) észrevételekről is - a szöveggyüjtemény-jelleg miatt -, melyek némely itt közölt tanulmányt illetően pl. előadásaimban hangot kapnak. Csak utalnék ezek közül néhányra: azonos-e a kulturszociológia a müvelődésszociológiával?; a műveltség (köz)gazdasági (oktatás-gazdaságtani) értelmezése hogyan viszonylik az általános műveltség fogalmához?; valójában milyen is a kollektív és az egyéni mobilitás dialektikája, s van-e köztük hangsúlykülönbség kapitalista és szocialista társadalmi viszonyok között?; az empirikus vizsgálatokon alapuló tanulmányok milyen metodológiai észrevételeket kívánnak? stb-stb. Vissza