Művelődéstörténet 1-2.

Tanulmányok és kronológia a magyar nép művelődésének, életmódjának és mentalitásának történetéből

Szerkesztő

B. Gelencsér Katalin

Lektor

Dr. Maróti Andor

Dr. T. Kiss Tamás

Budapest

'B. Gelencsér Katalin: Művelődéstörténet 1-2. ' összes példány

Kiadó:	Mikszáth Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	806 oldal
Sorozatcím:	Felnőttoktatás, továbbképzés és élethosszig tartó tanulás
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-9126-18-7

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
Ancsel Éva: A történelem hetedíziglene	13
Kosáry Domokos: A történelmi kultúra	20
Glatz Ferenc: A történetírás	23
Kosáry Domokos: A történettudomány	36
Németh G. Béla: Művelődéstörténet	39
Peter Burke:
Népi kultúra és társadalmi változás	43
Az írott kultúra útjai	48
A felső osztályok kivonulása a népi kultúrából	56
A nép felfedezése	65
Ancsel Éva: Gondolatok az ünnepről	74
Andor Csaba: Ünnep és kommunikáció	79
Mihail Bahtyin: A karneváli világszemléletl	89
Mircea Eliade: A szent idő és a mítoszok	100
Roger Vaillois: Az ünnep elmélete	112
Németh János István: A magyar kultúráról	123
Bertényi Iván: Őshazaelméletek	143
Fodor István: Nomád magyarság - földművelő magyarság	149
Makk Ferenc:
I. Géza, a nagyfejedelem	186
István, a király	198
Engel Pál: Az egyház és a társadalom új rendje	215
Kristó Gyula: Az Árpád-ház tündöklése és hanyatlása	220
Dercsényi Dezső - Zádor Anna: A gótika kezdete (a XIII. sz. második fele)	249
Rajeczki Benjamin: Középkori zenei életünk és európa	259
Draskóczy István:
Az ország külső környezete	276
Az ország földje	282
Az ország talapzata: a jobbágyság	289
Az ország városai	298
Az ország teste: nemesek és bárók	303
Az ország művelődése	310
Dercsényi Dezső - Zádor Anna: A klasszikus és közép-európai gótika	315
Bertényi Iván: A zsigmond-kori művelődés	322
Kovács Péter: A 15. századi magyar társadalom	328
Bertényi Iván: A 16. századi magyar társadalom	356
Ágoston Gábor:
Hódoltsági táj és nép	365
A hódítók világa	384
II. kötet
Tóth Isktván György:
A családtól az iskoláig	407
Család és família	407
Érdek és érzelem	408
Válás vagy bigámia	411
Pápisták és kálvinisták	413
Analfabéta iskolamesterek	416
Pál úrfi oskolabeteg	417
Az életmód rétegei	419
A sokszínű lakóhely	419
Urak lakomája, parasztok vacsorája	422
Korsók, kupák, kulacsok	424
A ruha teszi az embert	425
Amikor a gróf és a jobbágy egyenlő	429
Fürdőkád és tetű	432
Tyúkmonysültnyi idő	434
Szakály Ferenc:
Európa és Magyarország művelődése a 17. században	437
Az új gondolkodás alapvetése	437
A természettudományok rohamos fejlődése	439
Az iskolaügy fejlődése	441
Tudomány, nyelvművelés, irodalom	443
A barokk térnyerése	444
Pór János:
A magyar társadalom 18. században	447
Demográfiai forradalom	447
A magyarság visszaszorulása	449
A tér	451
Az átalakuló arisztokrácia	454
A nemesség és Mária Terézia	456
A testőrség	458
A művelt nemesi körök	460
Jobbágyok, zsellérek	463
A paraszti élet keretei	465
Az úrbérrendezés	466
A paraszti életmód	468
A polgár és a szabad királyi város	471
A mezőváros	473
A századforduló	475
Az abszolutizmus és a rendiség kiegyezése	475
A kulisszák mögött	478
Az érem másik oldala	480
Bécs és a nemesi reformerek	483
Nemesi reformerek, nemesi többség	483
A radikalizmus zsákutcája	485
A reformkor előtt	486
Kosáry Domokos:
Kulturális elit és értelmiség	487
Iskolaügy a 18. századi Magyarországon	491
Ismeretek és kifejezési formák	494
Bertényi Iván:
A felvilágosult abszolutizmus és jozefinizmus	498
A felvilágosult abszolutizmus magyarországi hívei	499
Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában	500
Nemesi ellenállás: nyelvrendelet, népszámlálás	500
Nyelvápolás Reformerek	502
A nemzetiségek ébredése	503
Rendi "rugalmasság"	504
Európai hatások	504
A Szent Korona-eszme fejlődése	505
A magyar államnyelv. A nemzetiségi kérdés	506
A horvát álláspont	506
Veliky János:
Átalakuló társadalom a 19. században	509
Fejlődéstendenciák	509
Mértékadó rétegek	511
Nemesség	511
Parasztság	513
Polgárság	515
Az értelmiség szerveződése - funkciók, szerepkörök	518
Nemzetiségi és vallási tagolódás	519
Falu	523
Város	527
Nemeskürty István:
Nemzeti romantika és népiesség a reformkortól a szabadságharcon át a kiegyezésig	536
"Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?"	536
Pest-Buda a reformkorban	539
1848 és következményei	545
Gerő András:
A társadalom dualizmusa	551
A polgár fogalmáról	551
Az elitek	553
Középosztály és helyi elit	558
A kispolgárosodás	562
A parasztpolgárosodás	563
A polgárosodás peremén	566
Magyarok és nem magyarok	570
A társadalom arcai	577
Modernitás és tradicionalizmus	578
A történelmi poggyász	578
A civilizáció intézményesülése	580
Az életkeretek pluralizmusa	584
A társadalmi érintkezés uralkodó jellege, a megítélés változatai	591
Hofer Tamás:
Változó paraszti műveltség és a róla alkotott elképzelések	601
Három szakasz a magyar népi kultúra 19-20. századi történelemben	601
Magyar parasztgazdaságok az iparosodó Európában	603
Új paraszti öntudat, és a népművészet virágzása	604
A népművészet stíluskorszakai	606
Nemzeti kultúra - paraszti kultúra	608
A polgári átmenet ellentmondásai	609
Európai összevetés	610
A népi kultúra értelmezései a századfordulón	612
A korai néprajztudomány "népi kultúrá"-ról alkotott képe	613
Malonyay Dezső és a gödöllőik felfogása a "népi kultúrá"-ról	615
Néhány következtetés	618
Nemeskürty István:
Ausztria-Magyarország	620
A kiegyezéstől a millenniumig	620
A millenniumtól Ausztria-Magyarország megszűnéséig	626
Forradalmi Tanácsköztársaság	631
Magyar kultúra Trianon után	634
Nagy Zsuzsa:
Hétköznapok - mindennapok	646
Állampolgári jogok és pártélet	646
Önszerveződés - civil társadalom	652
Lélekszám és külső megjelenés	655
Munkakörülmények, jövedelem	657
A lakás	660
Egészségügy - biztosítás	662
Az iskolázottság és a társadalmi emelkedés lehetősége	664
A szabadidő eltöltése	668
Gelencsér Katalin:
A művelődés, az öntevékeny közösségi művelődés formái és funkciói Magyarországon	674
A 18. századi öntevékeny, közösségi művelődés formái, céljai	674
Művelődési szokások 1800-1830 között	676
1830-1849 közötti időszak közművelődési aktivitásai	680
A művelődés lehetőségei 1848-1867 között	687
A művelődés keretei és intézményei 1867-1890 között	688
A szabadoktatás új közművelődési formái 1890-1918 között	692
A Tanácsköztársaság művelődéspolitikájának főbb jellemzői	696
Az iskolánkívüli népművelés főbb formái 1920-1945 között	697
Kiss Tamás:
A felnőttoktatás törvénybefoglalásának kísérleteitől a közművelődési törvény megalkotásáig	703
A közművelődés az állam és/vagy a társadalom ügye	703
"...A népművelésnek, ahol mihelyt egy számottevő reform kezdődik... igen nagy összegekre van szükség..."	710
A centralisztikus közművelődési törvény megszületése	715
A társadalomvezérelt közművelődési törvény!?	719
A magyar művelődés főbb kronológiai adatai	725