Művelődéstörténeti tanulmányok 1960-2009

Tartalom

Lectori salutem! Köszöntöm az olvasót! 5
Virágének-töredék a XVI. század első feléből 7
Középkori kolduló diákjaink 10
Egy XII. századi iskoláskönyv Esztergomban 25
Diákjegyzet, tankönyv 25
Öt tananyag 26
Hol készült? 30
Új adalék 31
Népi gyermekjátékaink „lengyel" László királya 32
Kodály és az Éneklő Ifjúság mozgalom 44
Az első Kodály-gyermekkarok 44
Az Éneklő Ifjúság mozgalom kibontakozása 46
Az Éneklő Ifjúság és az ének tantárgy 53
Középkori pest-budai iskolák 57
Hol volt a hét iskola? 58
Énektagozat 60
A hazai tankönyvkiadás kezdetei 61
Humanista oktatók 62
Egy tankönyv ötszáz éve: a Szalkai-kódex 64
A Mátyás-kori diák és tankönyve 64
Tankönyvcsalád és tanú 66
Európaiság 67
Magyarság 69
Gellért püspök szimfóniája 72
Egy magyar vonatkozású pedagógiai szakkönyv Velencéből, a XV. század végéről 77
Mátyás király mint pedagógiai ideál 78
A szerző 82
A könyv 86
A szerző előszava 86
Az első öt esztendő 87
Az 5-10 éves korú gyermek 88
A 10-14 éves korú gyermek 89
Az ifjúkor 91
A férfikor 92
Az öregkor
A végső dolgok 97
Summa 98
II. Rákóczi Ferenc ábécéskönyve és gyermekkori nevelői 100
A nagyszombati jezsuita gimnázium és egyetem XVII. századi anyakönyve 104
A gimnázium 104
Az egyetem 109
További adalékok 115
A neveléstudomány rendszere az első magyar neveléselméletben (1827) 115
A neveléstudomány korabeli oktatása, kézikönyvek 115
A mű szerzője és célja 118
A neveléstudomány rendszere 121
Szilasy János nevelési rendszerének jelentősége 136
A falusi tanító feladatkörének kibővülése a XVIII. században 137
Az első. eredeti feladatkör 137
Új törekvések 141
Egy 1750-i tankönyv közmondásgyűjteménye 146
Mosonyi Mihály kórusdala a pesti tanítóképzősöknek 150
Ars. litteratura. philosophia. Tudomány- és tananyagrendszerek Alkumtól Erasmusig 153
Alkuin rendszere 155
Hugó a Sancto Vietore rendszere 159
Gundissaünus rendszere 163
Vincent de Beauvais rendszere 170
Aegidius Romanus de Colonna rendszere 175
Két szimbolikus ábrázolás 177
Humanista traktátusok 181
Rotterdami Erasmus rendszere 187
Epilógus 189
Egy középkori népi kollégium: az esztergomi Collegium Christi 191
Iskola és kollégium 191
Növendékek 193
Kollégiumi könyvtár 194
1526 körül 195
A kollégium pedagógiai célja 196
Szamárfül, nádpálca és egyéb gyönyörűségek 197
Ősi örökség 197
Szamárfül és "nyak-lé" 200
A felvilágosodás nádpálcaelve 200
Büntetéskatalógusok 203
Pálcátlan évtizedek 205
Mindez már a múlté 206
Az első hazai cigány iskola 206
Középkor végi városi iskoláink és a polgári rétegek tananyagigényei 209
Cserkészet és pedagógia 219
A gyökerek 221
A magyar cserkészpedagógia 224
Militarista? Nacionalista? Fasiszta? 228
Petőfi Sándor: Deákpályám 232
Dalabáj, csattogány és a többi madár 236
Két Ratio Educationis: hanyatlás vagy kiteljesedés? 242
A felvilágosodás hatása 243
A magyar nyelv 251
Konklúzió 256
Gergely pápa és a gergelyjárás 257
Szent Gergely pápa liturgikus ünnepe 257
Hipotézisek 259
Keresztény Minerva-ünnep? 261
Szent és pápa 263
Városi szokásból falusi szokás 265
XVIII. századi Gergely-reneszánsz 266
Egy kiváló magyar közoktatás-politikus a XIX. században:
Eötvös József 269
Magyarok a középkori bécsi egyetemen 281
Oktatók, hallgatók 281
A magyar „náció" 282
Akik 1449 tavaszán iratkoztak be 283
Egyetemisták hazai városokból 284
Statisztika a szociális származásról 285
A faluról jöttek 286
Két rektor 287
Magyarnyelvűség a középkori oktatásban A Halotti beszéd
hallgatóságának problematikájához 288
Az anyanyelv a nép közötti pasztorációban 289
Felkészítés a falusi-városi papságra 293
Új tényezők 295
Összkép 299
Van-e ezeréves iskolánk? Az iskolatörténeti folytonosság kérdéséhez 300
Az iskolatörténeti írásbeliség 301
Alapítás - átfejlődés 303
Átváltások 306
Legrégibb iskoláink 309
Didascalicon, egy XII. századi didaktika 311
A szerző és műve 312
A középkori didaktika alapkérdései 313
A tananyagrendszer részletei 316
A tanulás feltételei 322
Neveléstörténeti-művelődéstörténeti jelentőség 328
tolások „fordított napja" a középkori Győrben 331
A háttér 332
"Officium infantum" 333
Liturgia és pedagógia 338
Pázmány Péter, a közoktatás-politikus 340
Közoktatás-politikai koncepciója 341
Az örökség 343
A középszintű oktatás korszerűsítése 346
A papnevelés korszerűsítése 347
A népoktatás korszerűsítése 349
A felsőoktatás korszerűsítése 351
Nevelési nézetek 353
Szent István és a magyar nevelésügy kezdetei 361
Az iskolarendszer megalapozása 366
Az első hazai pedagógiai irat 375
Németh László pedagógiai kísérlete 375
„Hol Szent Péter sírba téve..." Mióta zeng a „pápai himnusz"? 375
Az angol példa 377
A dallam 377
Először a nyilvánosság előtt 378
Vitéz János műveltségeszménye 379
Középkori örökség protestáns kollégiumainkban 390
1. Alapítás 390
2. Szimbolikus évszám 391
3. Plébániai iskola 391
4. Iskolahálózat 392
5. Korszakhatár 393
6. Városi magisztrátus 394
7. Kollégium 394
8. Ősi hagyomány 395
9. Örökség 396
Egy ősi pedagógiai szimbólum: a kert 398
Mióta van érettségi? 407
Az első rendelkezés 408
Kezdeti könnyítések 410
Az első pesti érettségi 410
Magyarságtudat és magyar iskolatörténet 413
Érvek és ellenérvek 413
A középkorban 419
A reneszánsztól a felvilágosodásig 424
A két Ratio Educationis kora 426
A polgárosodás tanügyének korszaka 433
Új korszakok 438
A „nemzetnevelés" 439
Széchenyi nemzeti nevelési programja 440
Imre Sándor koncepciója 443
Teleki Pál nemzetnevelési programja 44
Márai Sándor röpirata 447
Iskolatörténetünk barokk korszaka 452
Kiépült iskolarendszer 453
Két kiemelkedő egyéniség 454
Érzelmek, ünnepek 455
Latin és más nyelvek 457
Zárószakasz 458
Klebelsberg Kunó iskolaprogramja 460
A reformok természete és szükségessége 460
Nemzeti önismeret, önértékelés, önbecsülés 461
Középosztály és népoktatás 462
Teljességre törekvő korszerűsítés 464
Az iskolák belső világa 467
Ünnep, ifjúság, iskola - egykor 468
Több ezer éves ünnep 469
Iskolai ünnepek a középkorban 470
AXVII-XV1II. század iskolai ünnepei 474
Reformkor, dualizmus 477
A két világháború közötti időszak 481
Átmenet az átalakításhoz 484
Ungvári iskolajubileum 485
Honterus és a brassói XVI. századi iskola 491
A jezsuita Ratio Studiorum neveléstörténeti jelentősége 498
A dokumentum 498
Az alapelv 500
Szerkezet és tartalom 501
Egyensúly tanórán belül és kívül 503
Summa 505
Tradíció és modernizáció a XVII. századi magyar iskolaügyben 506
Egy mártír kántortanító: Walcz Ferenc (1885-1953) 513
Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia 516
A népiskola dicsérete 521
Bárdossy László utolsó órái 530
Teleki Pál, a pedagógus 536
Ortutay Gyula és a Magyar Katolikus Egyház 541
1947 543
1948 550
1949 555
1950 558
Summa 558
Végkifejlet 560
Serédi Jusztinián az esztergomi fiatalok megmentéséért 1944/1945 562
A való világ Comenius szemével. Egy régi sikerkönyvről 565
Plajbász, penna, kalamáris: feledésbe merült taneszközök 568
Kazinczy, egy reformtankönyv szerzője 575
Kazinczy tankönyvterve (1816) 576
Előszó a tankönyv élén 580
Az egyik „lektori" vélemény 583
A másik „lektori" vélemény 585
Utómunkálatok (1827-1830) 586
Megjelenés: 1831 588
Nevelés irodalomra 590
Három szöveg 2009-ből 590
Töprengés egy új szobor előtt 594
Padre Pio látogatása a Conti utcai börtönben 599
„Vox populi" - „Fama sanctitatis" 606
Múltba gyökerezett jövő - iskoláink 2000-ben? 606
Hét-nyolc év 606
Milyen, melyik múlt? 608
Közép-európai iskola 609
Sajátos profil 615
Konzervatív iskola 617
Víziók helyett 618

Témakörök