Műveltség

Előszó

Részlet Esze Tamás: "A szegénylegény Esze Tamás" c. műből:
Az utolsó magyar rendi szabadságharc, a II. Rákóczi Ferencné, 1703 tavaszán egy tiszaháti jobbágyfelkelésből bontakozott ki. Beregi, szatmári, ugocsai és szabolcsi jobbágyok, kisnemesek hívták be Lengyelországból a bujdosó fejedelmet az "Isten és igazság ellen hatalmaskodó, minden rendet képtelenül sanyargató, portiróztató s adóztató idegen nemzetnek kegyetlensége" ellen "szegény Magyarország el tapodtatott szabadságának helyre állítására". Ebben a jobbágyforradalomban veszi szárnyára a hír Esze Tamás különöshangzású nevét, s hordozza azóta is. Ama néhány kuruc egyike ő, aki - Rákóczi, Bercsényi, Bottyán és Mikes Kelemen társaságában - ma is benne él a magyarság történeti tudatában.
Időszerű felidézni emlékezetét, mert a jobbágyság hőse és haláláig hűséges harcosa volt. Mikor először történik említés róla, a Rákóczi-ház örökös jobbágya Tarpán, az ecsedi uradalom jobbágyfalujában. Őseit a XVI. század végéig kísérhetjük vissza az urbáriumokban és a tizedjegyzékekben. 1666-ban, éppen abban az esztendőben jön a világra, mely a Wesselényi-összeesküvés születésének éve is. Gyermeksége és ifjúsága idején szülőfaluja sokat szenved Báthori Zsófia és a szatmári német várőrség erőszakoskodásai miatt. Református templomát a fejedelemasszony bezáratja, a "sárga német" kegyetlenül megsarcolja, a Rákóczi-ház békés évtizedei alatt szépen gyarapodó és kiváltságokkal ékesített falu egészen elszegényedik. Esze Tamás és Tarpa együtt értek meg a forradalomra. Vissza