Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

978.491

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Művészet I. Lajos király korában 1342-1382

Kiállítási katalógus - István király Múzeum, Székesfehérvár, 1982. szeptember 11-1983. március

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"A magyar köztudat egy uralkodónknak adta meg a kitüntető „Nagy" jelzőt, a francia királyi család nápolyi ágából, az idősebb Anjou dinasztiából származó I. Lajosnak. A mai... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

"A magyar köztudat egy uralkodónknak adta meg a kitüntető „Nagy" jelzőt, a francia királyi család nápolyi ágából, az idősebb Anjou dinasztiából származó I. Lajosnak. A mai történész szinte csodálkozva veszi tudomásul ezt a tényt, hiszen nem egy olyan királyunk volt, akit ez a jelző talán jobban megillethetett volna: hogy csak két példát említsünk, akár Lajos apját, I. Károlyt, vagy akár Mátyás királyt inkább nevezhették volna így. Az elnevezés eredete azonban nem középkori, ami elgondolkoztató. Nem azért, mert a középkori forrásaink nem emelték volna ki nagyon a jelentőségét, hanem épp azért, mert ennek ellenére nem nevezték így. A csíraformája ennek azonban már ekkor is érvényesült, ezért a középkori Lajos-hagyomány változásának néhány példáját emeljük ki. Az uralkodó kortársa, kancelláriai tisztviselője Tótsolymosi Apród János urában elsősorban a dicsőséges háborúkat viselő királyt látta, de kiemelte jámborságát és bőkezűségét is. Itt talán nem lesz érdektelen ezt egy idézettel is megvilágítani: „mivel háláját mindenkivel szemben birtokok adományozásával mutatta ki, és mert bőkezű és kegyelmes volt mindenkihez, mindenki módfelett szerette." Egy másik kortárs szerző, a zágrábi krónika írója, viszont azt írja, hogy a jelenleg dicséretre méltón uralkodó Lajos király hatalmasabbá vált atyjánál. A forrás a „potentior" szót alkalmazza, ami azért lényeges, hiszen a 15. század közepén lejegyzett - és különben jelentéktelen - Chronicon Monacens királylajstromában tűnik fel először egy jelző Lajos neve mellett: potens, azaz hatalmas. Ez nyilván a Zágrábi Krónika hatására keletkezett, mégsem tudjuk ebből levezetni az Anjou uralkodó „Nagy" jelzőjét, hiszen a Chronicon Monacensenek nem lehetett erre hatása.
Más szempontból érdekes egy ugyancsak a 15. század közepén lejegyzett forrás, a Szepesszombati Krónika Lajos-jellemzése, hiszen ezt polgárok írták: „ez a király (azaz Lajos) és az apja nagyon szerették a magyarországi városokat és felemelték őket és javították (állapotukat)". Végül a középkori Lajos-hagyományból még egy forrást idézünk. Az olasz humanista Bonfiniről, Mátyás és II. Ulászló udvari történetírójáról van szó. Bonfini Lajosról szóló jellemzése zömében a Thuróczy-krónikában lejegyzett szöveg átfogalmazása. A Tótsolymosi-féle szöveg közé azonban beszúrt néhány mondatot. Nehogy a nép és a paraszti tömeg a méltányosnál súlyosabb terhekkel illettessék „gyakran álruhában mint egy igen ravasz felderítő járta a falvakat és mezővárosokat, hogy megvizsgálja a vámosok és az elöljárók szokásait, és hogy a nép panaszaiból megismerje az elkövetett jogtalanságaikat." Ebből következik, hogy „nem csak az előkelőknek, hanem a népnek is gondját viselte." Vissza

Tartalom

Rövidítésjegyzék 7
TANULMÁNYOK 13
Kubinyi András: I. Lajos király és kora 15
Dercsényi Dezső: I. Lajos kora a magyar művészettörténetírásban 37
Marosi Ernő: A 14. századi Magyarország udvari művészete és Közép-Európa 51
Rózsa György: I. Lajos a művészetben 78
KATALÓGUS
1. A MŰVÉSZET I. LAJOS UDVARÁBAN
Kovács Éva: Anjou-reprezentáció: az ötvösség 91
Kat. 1-22. sz.
Wehli Tünde: Könyvfestészet a magyarországi Anjou-udvarban 119
Kat. 23-28. sz.
Udvari pecséthasználat az Anjou-korban (KA) 137
A 14. századi pecsétek művészettörténeti jelentőségéhez {UE) 139
Kat. 29-58. sz.
Gedai István: A pénzverés Nagy Lajos korában 153
Kat. 59-79. sz.
Kályhacsempék (ME) 155
Kat. 80-95. sz.
Üveg- és kisművészeti import tárgyak: Kat. 96-99. sz 163
2. I. LAJOS SZÉKESFEHÉRVÁRI SÍREMLÉKE
Kralovánszky Alán: A székesfehérvári Anjou-sírkápolna 165
Szakál Ernő: A székesfehérvári Anjou-síremlékek és I. Lajos király sírkápolnája 175
Lővei Pál: A székesfehérvári Anjou-sírkápolna művészettörténeti helye 183
Kat. 100-110. sz.
3. UDVARI ÉS MŰVÉSZETI KÖZPONTOK
Bertalan Vilmosné: Óbuda Nagy Lajos és Erzsébet korában 205
Kat. 111-113. sz.
Győr, Püspökvár (Dávid F. - LP): Kat. 114. sz 218
Buda, a királyi vár I. Lajos korában (ME) 221
Visegrád 224
Kat. 115-126. sz.
Czeglédy Ilona: A diósgyőri vár Nagy Lajos-kori épülete 234
Kat. 127-128. sz.
4. MŰVÉSZETI KULTÚRA I. LAJOS KORÁBAN
Marosi Ernő: Építészet 243
Kat. 129-136. sz.
H. Gyürky Katalin: A budai domonkos rendház főiskolájának épülete 257
Kat. 137. sz.
Varga Lívia: Szobrászat 264
Kat. 138-147. sz.
Prokopp Mária: A falképfestészet 281
Kat. 148-153. sz.
H. Kolba Judit: Ötvösség 297
Kat. 154-175. sz.
Csontfaragványok: Kat. 176-181. sz 315
Bronzöntvények: Kat. 182-185. sz 317
Pecsétnyomók: Kat. 186-189. sz 327
Pecsétek (KA) 330
A pecsétek művészettörténeti értékelésének lehetőségei (ME) 332
Kat. 190-275. sz.
Címeres emlékek: Kat. 276-277. sz 359
Keramika: Kat. 278-298. sz 361
5. NAGY LAJOS ÉS KORA AZ UTÓKOR KÉPZŐMŰVÉSZETÉBEN 373
Kat. 299-308. sz.
ZUSAMMENFASSUNG 377
KÉPEK
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Művészet I. Lajos király korában 1342-1382 Művészet I. Lajos király korában 1342-1382 Művészet I. Lajos király korában 1342-1382 Művészet I. Lajos király korában 1342-1382

A gerinc töredezett.

Állapot:
7.100 ,-Ft
36 pont kapható
Kosárba