Előszó
Cseplák György: HOGYAN KÉSZÍTETTÉK A KŐRÖS KULTURA EDÉNYEIT?
Az elmúlt évtizedben a szegedi Móra Ferenc Múzeum jóvoltából az újkőkori cserepeken található emberi ujjbegy körömbenyomatok...
Tovább
Előszó
Cseplák György: HOGYAN KÉSZÍTETTÉK A KŐRÖS KULTURA EDÉNYEIT?
Az elmúlt évtizedben a szegedi Móra Ferenc Múzeum jóvoltából az újkőkori cserepeken található emberi ujjbegy körömbenyomatok vizsgálatával foglalkoztam. A vizsgálatok eredményeiről éppen két éve, ugyanezen a fórumon számoltam be Önök előtt.
Miközben az emberi kéz nyomait vallattam, megilletődötten tanulmányoztam magukat az edénytöredékeket is. Megnéztem a felszíneiket, törésfelületeiket, az edények alját és tetejét, közben képet alkottam magamban arról, hogyan készülhettek az edények.
Szíves elnézésüket kérem azért, hogy az erre vonatkozó irodalom ismerete nélkül, kizárólag a saját vizsgálataim alapján számolok be megfigyeléseim eredményeiről.
Ami az edények alapanyagát, az agyagot illeti: a készítők nem fektettek nagy súlyt az agyag finomítására. Nem ülepítették, nem gyúrták finomra és csak a nagyobb idegen anyagokat távolították el belőle. A cserepek vizsgálata alapján megállapítható, hogy az alapanyag durvasága az egyik oka annak, hogy sok edényük tört össze már az előállítás során, még a használatba vétel előtt.
Az agyaghoz 5-lo milliméter hosszúságúra aprított finom növényi részeket, pelyva szerű anyagot kevertek. Első gondolatom az volt, ezt azért tették, hogy a kiégetés után, amikor a növényi részek helyén üregek képződtek, az edényfal porózussá váljon. Ezzel pedig a fal statikája, rugalmassága, teherbírása fokozódjon. Biológus szakértő munkatársam, Cs. Zsoldos Rózsa véleménye alapján gondolni kell másik magyarázatra is. Szerinte lehetséges, hogy a korongozás nélküli edénykészités közben az agyag kellő formatartását kívánták a készítők fokozni.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal