Fémek mechanikai vizsgálata

Szerző

Fordító

Lektor

'N. A. Saposnyikov: Fémek mechanikai vizsgálata ' összes példány

Kiadó:	Nehézipari Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1952
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	343 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A szovjet gépipar gyors fejlődése megköveteli, hogy az egyes gépgyártási iparágak mérnöki káderei a fémek mechanikai tulajdonságainak tanulmányozása terén az eddiginél is alaposabb kiképzésben részesüljenek.
Ennek folytán fokozottabb mértékben van szükség arra, hogy főiskoláinkban a fémek mechanikai tulajdonságaink oktatására különleges tanfolyamokat szervezzünk. Ez a tankönyv kísérlet a fémek mechanikai vizsgálataira vonatkozó ismeretek rendszeres tárgyalására, figyelembevéve a szovjet tudománynak a tőkés országok tudományát messze túlszárnyaló vívmányait....

Tartalom

Előszó	3
A könyvben használt jelzések	5
Általános rész
A fémek mechanikai viszgálatának célja és alaptípusai	11
A fémek szilárdsága és mechanikai viszgálata	11
A mechanikai vizsgálatok fajtái	12
A rugalmas feszültségi állapot "lágysági" együtthatója	12
A vizsgálatoknál alkalmazott terhelési módok	14
Sztatikus vizsgálat	15
Dinamikus vizsgálatok	16
Kifáradási vizsgálatok	16
A vizsgálatok különleges fizikai feltételei	17
A szilárdsági jellemzők tulajdonságai és helyes meghatározás a vizsgálatoknál	17
A fémes monokristáyok rugalmassági tulajdonságai	17
A monokristályok képlékeny deformációja	18
A monokristályok mechanikai szilárdsága	21
Polikristályos fémek szilárdsági jellemzőinek sajátosságai	23
Mechanikai viszgálatok eredményeinek összehasonlíthatósága	24
A fizikai hasonlóság feltételei	26
Próbavétel és a próbatestek elkészítése	27
A fémes anyagok szilárdságábal foglalkozó szovjet tudomány keletkezése	27
A fémek szilárdságára vonatkozó tudomány fejlődése a Szovjetúnióban	29
Az elsőbbség kérdése a fémek szilárdságának tudományában	31
Sztatikai szakítóvizsgálatok
A vizsgálatok tervezte és szaknyelve	34
A szakítóviszgálat általános elrendezése	34
A fém rugalmas alakváltozása közben fellépő anyagjellemzők	36
A fém szilárdságának jellemzői	38
A viszonylagos nyúlás meghatározása szakítóviszgálat esetén	39
Deformációs-munka és szakítási görbék alakjai	43
A fémek ellenállásának határértéke rugalmas alakváltozás esetén	44
Az arányossági törvény általánosítása	44
A kétatomos (dipoláris) modellen fellépő rugalmas erők kölcsönhatása	45
Elméleti szilárdság rugalmas állapotban	47
Műszakilag használatos fémanyagok rugalmas tulajdonságai	49
Az arányossági határ	50
A rugalmassági határ	53
A folyás jelensége és természete	55
A folyási jelenség fizikai határa	57
Bauschinger-féle jelenség rugalmas utóhatás	59
E gyakorlati meghatározása	63
Az E meghatározására használatos kis alakváltozaásokat mérő készülékek	63
Tükrös készülék	63
Alakváltozás mérése tükrös készülékkel	65
Mikrométeres indikátorral felszerelt készülékek	70
Mechanikai működésű készülékek indikátor nélkül	71
N. N. Aistov-féle készülék	73
Egyszerűsített mutatós extenzométer	75
Az előre meghatározott alakváltozás módszere	75
A képlékeny alakváltozás jellemzői szakítóvizsgálatnál	77
Makroszkopikus és mikroszkopikus alakváltozások	77
Maradó nyúlás jellemzői	78
Maradó alakváltozás eloszlása a próbapálca hossza mentén	80
Szabványos próbapálcák	81
Különféle jeltávokon mért értékek átszámítása	83
A próbapálca fejek befolyása	85
A szakadás helyének befolyása	86
A valódi feszültség görbéje szakításnál	89
A valódi feszültség szakításnál	89
A kontrakció helyének befolyása a próbapálca felszültségi állapotára szakításnál	91
A kontrakciós hely feszültségi állapotának vizsgálata	92
Képlékeny alakváltozással szemben fellépő tényleges ellenállás	94
A szilárdság és a valódi feszültség viszonya szakításnál	95
Képlékenységi modulus szakításnál	96
A keményedés természete	97
A tényleges szakítási ellenállás	99
A valódi feszültség görbéjének tulajdonságai	100
Valódi feszültség görbéjének megközelítő szerkesztése	102
A valódi feszültség és az alakváltozás görbéi	104
Szakítógépek sztatikai vizsgálatokhoz	106
A szakítógépek általános felépítése	106
A próbapálca nyúlását előidéző szerkezet	107
Erő mérése ingás manométerrel	108
Membrános folyadék-manométerek alkalmazása	110
Emelőkaráttételes gépek; Gagarin-féle prés	111
Szakítóvizsgálattól eltérő sztatikai vizsgálatok
Nyomóvizsgálat	115
Egytengelyű nyomóvizsgálat	115
A homlokfelületi súrlódás befolyását kiküszöbölő módszerek	118
Az összenyomás logaritmikus politropiái	121
Nyomókísérleteket végző gépek	123
Nyíróvizsgálat	123
Csavaróvizsgálat elrendezése	123
Tükrös berendezés alkalmazása csavaráskor fellépő kis alakváltozások mérésére	126
G meghatározása	128
G meghatározásának rádiótechnikiai módszere	129
Rugalmassági és folytatási határ, valamint a valódi feszültség csavarásnánál	131
A maradó alakváltozás nagysága meghatározásánál	132
A valódi feszültség görbéi	134
A csavaróvizsgálat jellemző tulajdonságai	137
Sztatikus csavaróviszgálatokhoz használt gépek	138
Kettős nyíróvizsgálat	139
Hajlítópróbák és próbatestek	140
Sztatikai hajlítópróba elrendezése	140
Rideg fémek hajlítóvizsgálata	142
Képlékeny fémek hajlítóvizsgálata	143
A szakításból és hajlításból nyert folyási határértékek	144
A megengedett maradó alakváltozás érétke meghatározásakor	147
Alakváltozás, hajlítónyomaték és feszültségi határértékek közelítő meghatározása képlékeny hajlításnál	149
A próbatest keresztmetszetszélességének befolyása	152
Hajlítóvizsgálatokhoz használt gépek	152
Technológiai hajlítópróbák	153
Huzalok hajtogatóvizsgálata	154
Vékony fémlemezek mélyítési próbája	156
Körtárcsák szilárdsága behajlításra	157
Bemetszések és más felszültséggyüjtőhelyek alkalmazása sztatikai vizsgálatok esetén	158
A bemetszések szerepe és formái	159
Bemetszések hatása a fém rugalmas állapotára	160
Bemetszés hatása a képlékeny fémek alakváltozására	163
A bemetszés alakjának hatása tengelyirányú húzásnál	165
Bemetszés és excentrikus húzás hatása szakítóvizsgálatnál	167
Bemetszési érzékenység "kombinált" próbapálca szakításnánál	170
Bemetszési érzékenység hajlításnál	171
Sztatikai vizsgálatok eredményeinek általánosítása	174
A fémek törésének kettős természete	174
Fridman-féle egyesített szilárdsági elmélet	174
Az egyesített szilárdsági elmélet hiányosságai	176
Az egyesített szilárdsági elmélet jelentősége	178
Különböző alakváltozási sebességgel és különböző hőmérsékleten végzett vizsgálatok
Fémek képlékeny alakváltozásának ellenállása az alakváltozás különböző sebességeinél	179
Fémek alakváltozásának hőmérsékelti és sebességi értékközei	179
Az alakváltozás sebességének befolyása a fém szilárdságára képlékeny állapotban	179
Az alakváltozási sebesség befolyáselmélet a képlékeny alakváltozás ellenállására	182
A fémek képlékeny alakváltozását befolyásoló sebesség kísérleti tanulmányozása	184
Ridegség az alakváltozási sebesség és a hőmérséklet csökkenésének összefüggése	187
"Rideg" és "szívós" szilárdság	187
A hidegtörés Joffe-féle elmélete	187
A hidegtörékenység elméletének alkalmazása ipari fémekre	189
A képlékeny alakváltozás hatása a fém szívósságára és koháziójára	190
ST kohézió összefüggése a próbatest abszoút méreteivel és feszültségi állapottal	192
Fémek hidegtörésének módosított diagrammaj	194
Az alakváltozás sebességének befolyása a ridegség kritikus hőközére	195
Az alakváltozás sebességének és a ridegség kritikus hőmérséketének összefüggése	196
Az alakváltozási sebesség és a folyási határ összefüggése	199
Általános következtetések a fémek szívósságát csökkentő tényezőkre vonatkozólag	201
Dinamikus vizsgálatok	201
Bemetszett próbapálcák ütővizsgálata	201
Ingás ütőművek használata	205
Lendkerekes ütőmű, magas alakváltozási sebességekkel végzendő vizsgálatokhoz	207
A dinamikus szívósság alakváltozási jellemzői	208
Szabványos ütővizsgálat szobahőmérsékleten	210
A hasonlósági törvény érvénytelensége ütővizsgálatnál	214
Vizsgálatok a ridegség hőmérsékleti határainak megállapítására	215
Vizsgálatok alacsony hőmérsékelten. Az ütővizsgálat további fejlesztése	216
Példák a sorozatos szívóssági vizsgálatra	218
"Az ütőmunka hőmérsékleti biztonsága"	222
Dinamikus csavaróvizsgálatok	224
Magas hőmérsékleten végzett vizsgálatok	227
Rövid időtartamú vizsgálat magas hőfokon	227
Rövid időtartamú "meleg" szakítóvizsgálat eredményei	229
Állandó terheléssel és állandó hőmérsékleten végzett vizsgálatok	232
Tartós folyás és relaxáció	235
A tartós folyási viszgálat módszerének indokokása	237
Rövidített és hosszú ideig végzett tartós folyási vizsgálatok	240
Tartós szilárdsági vizsgálat	242
Tartós folyás és tartós szilárdsági vizsgálatok elrendezése	246
Tartós folyási viszgálat hajlításból	249
Kis térfogatra kiterjedő mechanikai vizsgálatok
Fémek keménysége	251
Keménységvizsgálat	251
A keménységvizsgálat fajtái és azok tulajdonságai	252
Fémek makrokeménységének meghatározása golyóbenyomással	254
Makrokeménység; golyóspróba	254
A golyó behatolásának törvényszerűsége	258
Dinamikus golyós keménységmérés	262
Makrokeménység megállapítása kúp vagy gúla behatolásával és karcolással	264
Keménységvizsgálat acélkúppal Kubaszov szerint	264
Dinamikus keménységmérés Kubaszov-féle módszerrel	267
Keménységmeghatározási módszerek kettős kúp vagy golyólenyomat alapján	268
Keménységvizsgálat gyémántkúppal	270
Keménységvizsgálat gyémántgúlával	274
Keménységi próba karcolással; "két kúp" módszere	276
Makrokeménységi vizsgálatra használatos készülékek és azok üzemi alkalmazása	280
A makrokeménység meghatározására használt szabványos készülékek	280
Öntöttvas vizsgálata ékek kétoldalú behatolásával	285
Fémek mikrokeménység-mérése és mikromechanikai vizsgálatai	286
A mikrokeménység meghatározása	286
Mikrokeménységi módszer alakalmazása; a "gyengült réteg" elmélete	288
Mikromechanikai vizsgálatok	290
Fárasztóvizsgálatok ismételt terhelésekkel
Alapfogalmak. A fárasztóvizsgálatok elvégzése	293
Kifárasztásos törés folyamata	293
Az igénybevétel neme és a tartósság	298
Tartóssági görbék szerkesztése	300
A fárasztóvizsgálat lefolytatása	302
A fárasztóviszgálatokhoz használt gépek és próbatestek	304
A fárasztóvizsgálatokhoz használt gépek általános osztályozása	304
Forgó-hajtógató fárasztógép konzolos és kéttámaszú próbatestekhez	305
A próbatest forgatása nélkül ismételt hajlítást végző gépek	307
Forgó-hajtogató fárasztógép kettős alátámasztású próbatestekhez	308
Ismételt húzó-nyomó igénybevételel végzett fárasztóvizsgálatokra használt gépek	311
Ismételt csavaróvizsgálatokra használt gépek	313
A rugalmas hiszterézis és a kifáradási határ összefüggése	315
A rugalmas és képlékeny hiszterézis jelensége	315
Ciklikus szívósság és energiaszórás váltakozó terhelésnél	317
A hisztézissel kapcsolatos jelenségek	318
A kifáradási határ összefüggése a sztatikus szilárdsági jellemzőkkel	319
A kifáradási határ mint a szilárdság jellemzője	320
Tartóssági diagrammok	320
Tapasztalati képletek és diagrammok összefüggése	321
A túligénybevétel és előerősítés hatása a tartósságra	324
Az előerősítés folyamán beiktatott megeresztések, pihentetések és nem teljes terhelések befolyása a tartósságra	328
A hőkezelés és a mechanikai magmunkálás befolyása a tartósságra	328
Felületi keményítésbefolyása a kifáradási határra	330
A felület megmunkálási finomságának és a korróziónak befolyása a tartósságra	331
Bembetszések és a bemetszési érzékenység befolyása kifáradásnál	332
A "léptéktényező" befolyása a tartósságra	336
Forrásmunkák	339