A XVII. század művelődéstörténete

Előszó

Jelen füzet a szakiskolák és főgimnáziumok számára segédkönyvül használható müvelödéstörténelmi sorozat XX. tagja. (Az előző XIX. füzet a magyar történelemből Mohács korát tárgyalja, a következő XXI. füzet a világtörténelemből az 1555-1648-ig terjedő kort.) Célja a sorozatnak, hogy a korokról az olvasó tiszta képet nyerjen, egy-egy idézet, épületkép révén könnyen megrögzíthető emléket szerezzen, meglássa az események mögött működő okokat és eszméket; a korokban szereplő nevezetes személyek névsorát legalább egyszer átfuthassa s azokat a tetteket, melyek maradandó értékűek s melyeknek hatása ma is érezhető, megismerje.
A művelődéstörténeti részek menete: vallás, tudomány, művészet, gazdasági élet. A vallási részben nem lehetett elmellőzni a szenteket, kiknek művelődéstörténeti jelentősége általában nem eléggé ismert; a tudományos részben szükségesnek tetszett a tudományos tételek rövid ismertetése. A művészeti részben az irodalom terén egy-két sor jellemző idézet, a képzőművészeteknél néhány kép teszik teljessé a munkát, melyek nélkül az alig volna több adathalmaznál.
A szakiskolákban betanítandó részek vastag betűvel szedettek. Ezek összefüggő vázát alkotják a könyvnek. A stílus különben az úgynevezett „minimális tankönyv"-stílus, hogy a könyv terjedelme kicsi maradhasson.
A füzet megjelenését Hanauer A. István váci megyéspüspök úr és H. Ferenczy Emil iparoktatási főigazgató úr tették lehetővé, a magyar művelődéstörténeti képeket Divald Kornél tanár úr szíves engedélyével, a Weisbach: Die Kunst des Barock könyv képeit pedig a kiadó Propylaen Verlag (Berlin S. W. 68) szíves engedélyével közli a könyv; kiknek is ezúton mond hálás köszönetet
Szeged, 1928 november 26-án
A SZERZŐ. Vissza