A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Színezékek és közbenső termékek színtézisének alapjai

Szerző
Fordító
Lektor

Kiadó: Nehézipari Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 854 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Megjelent 1000 példányban. 26 fekete-fehér ábrát tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jelen könyvben arra törekedtünk, hogy rendszeresen előadott korszerű anyagot adjunk azoknak a szintetikus átalakulásoknak elméletére és gyakorlatára vonatkozólag, amelyeket főképpen az... Tovább

Előszó

A jelen könyvben arra törekedtünk, hogy rendszeresen előadott korszerű anyagot adjunk azoknak a szintetikus átalakulásoknak elméletére és gyakorlatára vonatkozólag, amelyeket főképpen az anilinszínezékiparban használnak fel.
Ebben a könyvben megvilágítva a szintetikus szerves ipar korszerű helyzetét, az aromás sorhoz tartozó származékok területén össze akartuk foglalni a szintézis néhány általános alapelvét, tudományos megvilágítást akartunk adni a kialakult ipari munkamódszereknek, rámutatni - ahol ez lehetséges - a gyártás további haladásának kilátásaira, aláhúzva az elért eredmények határait és feltárva a gyártási technológiának további tudományos megvilágításra szoruló részeit.
A könyvet mindenekelőtt mint tankönyvet terveztük a műszaki főiskolák specialista hallgatói részére. Azonban szem előtt tartva a mérnökdolgozók kívánalmait az új vívmányok rendszerezésében az őket érdeklő gyártások alapjaira vonatkozólag, a szerző magára nézve kötelezőnek tartotta, hogy ezeknek az olvasóknak is segítséget nyújtson az egyes tárgykörök részletesebb kidolgozása útján. Vissza

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz1
Előszó a harmadik kiadáshoz3
Az első kiadás előszavából4
A második kiadás előszavából5
Rövidített megjelölések az irodalmi hivatkozásokban7
Bevezetés. Színezékek gyártásának kiindulási anyagai9
Általános ismeretek9
Benzol és homológjai10
Naftalin és más policiklusos szénhidrogének12
Oxigén- és kéntartalmú vegyületek15
Nitrogéntartalmú vegyületek16
Szintetikus kiindulási anyagok19
Óvatossági rendszabályok aromás nyersanyaggal végzendő munka közben21
Irodalom21
Általános ismeretek a kiindulási anyagok közbenső termékekké való átalakításáról24
Az átalakulások három főcsoportja25
Helyettesítés az aromás vegyületekben és a helyettesítők orientációja27
Orientáció az egyszer helyettesített benzolszármazékokban27
Orientáció a kétszer helyettesített benzolszármazékokban30
Helyettesítések kondenzált aromás magokat tartalmazó vegyületeknél34
A helyettesítés elmélete az aromás vegyületeknél37
A kémiai kötés különböző típusai37
Indukciós hatás40
Tautomer hatás42
A helyettesített benzolszármazékok szerkezete44
A szénatomok töltésének kiszámítása a benzolszármazékoknál47
Kapcsolat a dipólusnyomaték és az orientáció között48
A helyettesítés elmélete egyszer helyettesített benzolszármazékoknál49
Az izomerek mennyiségi arányának kiszámítása a helyettesítéskor51
Anomális (kationoid) helyettesítés. A helyettesítés általános szabálya52
Irodalom54
Szulfonálás55
Általános ismeretek55
Szulfonálószerek55
A kénsav töménységének jelentősége56
A reakció-hőmérséklet jelentősége. A szulfonsavak izomerizálódása58
Szulfonálás higany és más katalizátorok jelenlétében60
Izoméria a szulfonálásnál. A naftalin szulfonálása62
Az antracén, antrakinon és más policiklusos vegyületek szulfonálása64
Mellékreakciók a szulfonálásnál. Szulfonok keletkezése65
Elméleti megfontolások66
A kénsav kémiai természete66
A szulfonálás reakciójának mechanizmusa68
A szulfonálási reakció kinetikája. A reakció sebességi állandójának függése a kénsav töménységétől71
A szulfonsavak hidrolízise73
A szulfonálás reakciójának egyensúlya74
Katalízis a szulfonálásnál75
A szulfocsoport szerkezete76
Összefoglalás77
A szulfonálás végrehajtásának gyakorlata77
Apparatúra, a reagensek összekeverésének rendje és a reakció elvégzésének körülményei77
A szulfonsavak kinyerése79
Szulfonálás kéntrioxiddal80
Szulfonálás kénsavval, a keletkező víz eltávolítása mellett82
Aminok szulfonálása sütő eljárással83
Szulfonálás poliszulfátokkal85
Szulfonálás kénessavas sókkal, oxidálóanyagok jelenlétében86
Szulfonálás klórszulfonsavval. Szulfokloridok előállítása86
Szulfonálás oldószerek és más anyagok hozzáadásával89
Néhány gyártási eljárás főbb vonásai90
A benzol és származékai szulfonálása90
A naftalin és származékainak szulfonálása92
Az antrakinon és származékai szulfonálása100
A szulfonálás ellenőrzése és a termékek jellemzése100
A szulfomassza elemzésének általános módszerei. A szulfonálás fokának meghatározása100
Az egyes szulfomasszák elemzési módszerei103
A szulfonsavak identifikálása. Átalakítás szulfokloriddá, szulfamiddá és más származékokká105
A kén meghatározása szulfonsavakban107
A szulfonsavak és származékaik felhasználása107
Irodalom111
Nitrálás és a nitrózcsoport bevitele118
Általános ismeretek118
Nitrálószerek118
A reakció-hőmérséklet jelentősége121
Nitrálás higany és más katalizátorok jelenlétében121
A helyettesítés különös sajátosságai a nitrálásnál123
Elméleti megfontolások124
A nitrálószerek természete124
A kénsav és a salétromsav keverékével történő nitrálás kinetikája126
A salétromsavval végzett nitrálás kinetikája128
A kénsav- és salétromsavkeverékkel végzett nitrálás mechanizmusa129
A salétromsavval végzett nitrálás mechanizmusa134
Mellékfolyamatok nitrálás közben135
Oxidáló nitrálás mechanizmusa higany jelenlétében136
A nitrálás reakciójának katalizátorai138
Összefoglalás140
A nitrálás végrehajtásának gyakorlata141
Apparatúra141
A reagensek aránya142
A nitrovegyületek elkülönítése143
Folytonosüzemű nitrálás144
Az aminok nitrálása145
Nitrálás acetilnitráttal. Adalékok alkalmazása nitrálás közben146
Nitrálás oldószerekben146
A gyártás ellenőrzése147
Óvatossági rendszabályok a nitrovegyületekkel való munkánál148
A nitrálási módszerek tökéletesítésének útjai148
Nitrálás nitrogénoxidokkal148
Nitrálás nitrogénoxidokkal kénsav jelenlétében150
Egyéb eljárások nitrogénoxidokkal történő nitrálásra151
Nitrálás salétromsavval kénsav távollétében151
A nitrálás termékeinek tisztítása és jellemzése. A nitrovegyületek alkalmazása153
A nitrovegyületek elkülönítése és tisztítása153
A nitrovegyületek elemzése154
A nitrovegyületek alkalmazása156
A legfontosabb gyártási műveletek alapvonásai156
A benzol és homológjai nitrálása156
Helyettesített benzolszármazékok nitrálása158
A naftalin és helyettesített származékainak nitrálása159
Az antrakinon, helyettesített származékai és más policiklusos vegyületek nitrálása166
Nitrozálás168
Fenolok nitrozálása168
A másodrendű és harmadrendű aminok nitrozálása171
A nitrózószármazékok átalakulásai173
Elsőrendű aminok nitrozálása173
Ciklusos ketonok nitrozálása174
Mellékfolyamatok nitrozálás közben174
Diazovegyületek keletkezése a nitrozásnál175
A nitrózóvegyületek elemzése176
Irodalom177
Halogén bevitele184
Általános ismeretek184
A fluor hatása az aromás szénhidrogénekre185
Klórozás. Klórozószerek185
A klórozás katalizátorai186
Klórozás cseppfolyós és gőzfázisban187
Elméleti megfontolások188
A klór rákapcsolása az aromás magra188
A katalitikus klórozás mechanizmusa189
Orientáció a gőzfázisban történő halogénezésnél194
Klórozás oldószerekben195
A magban való halogénezés reakciójának kinetikája195
A benzol mono- és poliklórszármazékainak keletkezési sebessége196
A katalizátor természetének befolyása198
Benzolhomológok természetének befolyása199
A klórozás végrehajtásának gyakorlata200
A benzol szakaszos klórozásainak módszerei200
A benzol folytonos üzemű klórozásának módszerei203
A nitrocsoport helyettesítése klórral205
Benzol klórozása gőzfázisban205
A benzol oxidáló klórozása206
A toluol klórozása a magban207
A benzol és a toluol legfontosabb klórszármazékai207
Az alfa-klórnaftalin előállítása208
A naftalin poliklór-származékainak előállítása210
A bifenil és más policiklusos szénhidrogének klórozása211
Benzolhomológok és ezek helyettesített származékainak klórozása az oldalláncban213
Az oldalláncban való klórozás módszereinek tökéletesítésére vezető utak215
A benzolhomológok legfontosabb omega-klórszármazékai216
Az antrakinon, ftálsav és származékainak klórozása217
A fenolok klórozása220
Aminok klórozása222
Klórozás szerves vegyületek behatása útján224
Brómozás, jódozás és rodánozás224
Brómozás és jódozás224
Rodánozás228
A halogénszármazékok elemzése229
Irodalom229
Aminocsoport kialakítása nitrocsoport és más nitrogéntartalmú csoportok redukciója útján236
Általános ismeretek236
Redukció vassal (öntöttvasforgáccsal) elektrolitoldatok jelenlétében238
Általános ismeretek az öntöttvasforgáccsal végzett redukcióra vonatkozólag238
Elméleti megfontolások az öntöttvasforgáccsal történő redukálás reakciójára vonatkozólag240
Az öntöttvasforgáccsal történő redukálás gyakorlata241
Redukció elektrolit-oldatokban cinkkel (béta-arilhidroxilaminok előállítása)245
Redukció savas közegben247
Redukció fémekkel247
Redukció kénessavval248
Redukció hidrogénjodiddal250
Nitrovegyületek redukálása kénsavas közegben. Rhó-Aminofenol előállítása nitrobenzolból250
Redukció fémekkel lúgos közegben. Benzidinbázisok előállítása251
Általános ismeretek251
Redukálószerek253
Redukálás végrehajtása a gyakorlatban fémekkel, lúgos közegben. A hidrazovegyületek átrendeződése bifenilszármazékokká253
Elméleti megfontolások a fémekkel lúgos közegben végzett redukciós reakcióval kapcsolatban258
Elméleti megfontolások a benzidinátrendeződéssel kapcsolatban263
Redukció lúgos közegben szulfidoldatokkal és más redukálószerekkel. A polinitrovegyületek részleges redukciója265
Általános ismeretek a szulfidoldatokkal történő redukcióra vonatkozólag265
Polinitrovegyületek részleges redukciója és nitroazoszínezékek redukálása aminoazoszínezékekké267
A nitroazoszínezékek redukálása aminok elegyévé269
A nitrózó-, nitro- és polinitrovegyületek teljes redukciója szulfidoldatokkal269
Redukció lúgos közegben ferrooxiddal és nátriumhidroszulfittal271
Kontakt redukció hidrogénnel273
A legfontosabb ipari eljárások főbb vonásai274
Redukció öntöttvasforgáccsal elektrolitoldatok jelenlétében274
Semleges redukálás cinkkel277
Savas redukció277
Lúgos redukció benzidinbázisok előállítása céljából278
Lúgos redukció alkálifémek szulfidjai segítségével278
Óvatossági rendszabályok aromás aminokkal végzett munkánál282
Az aromás aminok alkalmazása282
Aminovegyületek meghatározási módszerei és a redukciós folyamat ellenőrzése286
Az aminovegyületek keletkezésének és a nitrocsoport átalakulásának különös esetei288
Az aminocsoport közvetlen bevitele az aromás magba288
A nitrocsoport kicserélése más helyettesítőkkel288
Irodalom290
A szulfocsoport kicserélése hidroxilcsoportra az alkáliömlesztés módszerével. A szulfocsoport más átalakulásai296
Általános ismeretek296
A reakció hatóanyagai és vázlata296
Ömlesztés autoklávban300
A szulfonsav természetének befolyása301
Elméleti megfontolások302
Az alkáliömlesztés mechanizmusa302
Az alkáliömlesztés kinetikája307
Az alkáliömlesztés gyakorlata307
Apparatúra307
A fenol gyártása308
A béta-naftol gyártása311
A rezorcin gyártása314
A naftilaminoszulfonsavak alkáliömlesztése314
Az antrakinon-sorba tartozó oxivegyületek gyártása315
Az alkáliömlesztéssel előállítható legfontosabb közbenső termékek316
Az oxivegyületek meghatározási módszerei322
Az oxicsoport létrehozásának és a szulfocsoport átalakításának más módszerei326
A szulfocsoport helyettesítése amino-, merkapto- és ciáncsoporttal327
A szulfocsoport hidrolitikus lehasítása329
Oxivegyületek keletkezése savas hidrolízis esetén332
A szulfocsoport reduktív lehasítása332
Irodalom334
A halogén (klór) kicserélése más helyettesítőkkel337
Általános ismeretek337
A halogénszármazék természetének befolyása a halogénatom mozgékonyságára337
A halogénkicserélés legfontosabb reakciói és gyakorlati megvalósításuk útjai338
Elméleti megfontolások340
A reakciósebesség, valamint a halogénszármazék és a hatóanyag természete közötti összefüggés340
A halogén kicserélési reakciójának aktiválási energiája az alifás és aromás halogénvegyületeknél343
A halogén-kicserélési reakciók mechanizmusa345
A helyettesítők befolyása346
A klór kicserélése nitrogéntartalmú csoportokkal347
A nem-katalitikus reakció kinetikája és mechanizmusa347
A katalitikus reakciók kinetikája és mechanizmusa348
Anilin előállítása alfa-naftilaminból349
Diaminok és anilinszármazékok előállítása352
Az antrakinon aminoszármazékainak előállítása352
Aminok előállítása nitroklór-benzolokból és más mozgékony halogént tartalmazó vegyületekből354
Difenilamin és homológjai előállítása358
A halogén kicserélése arilaminocsoportra mozgékony halogént tartalmazó benzol- és naftalin-klórszármazékokban359
A halogén kicserélése arilaminocsoportra a kinonok klórszármazékaiban361
A halogén kicserélése alkilaminocsoportra364
A klór kicserélése oxigéntartalmú csoportokra365
Fenol előállítása klórbenzolból, lúgos oldatokkal, nyomás alatt365
Fenol előállítása klórbenzolból, vízgőz hatására, katalizátorok jelenlétében369
A klór kicserélése hidroxilra a benzol poliklórszármazékaiban371
A klór kicserélése hidroxilra a naftalin klórszármazékaiban és más policiklusos vegyületekben373
A klór kicserélése hidroxilra a benzol nitroklórszármazékaiban és más mozgékony halogént tartalmazó vegyületekben374
A klór kicserélése alkoxicsoportra376
A klór kicserélése ariloxicsoportra380
A klór kicserélése a benzolhomológok oldalláncában380
A klór kicserélése fluorral384
A klór kicserélése kéntartalmú csoportokra és más helyettesítőkre386
A klór kicserélése kéntartalmú csoportokra386
A klór kicserélése hidrogénre és ciáncsoportra390
Néhány ipari eljárás alapvonásai393
Irodalom396
Aminovegyületek átalakítása oxivegyületekké és fordított irányú átalakítások403
Általános ismeretek403
Aminok átalakítása oxiszármazékokká404
A benzolsor aminjainak átalakulásai404
A naftalinsorba tartozó aminok átalakulásai savak és lúgok hatására405
A naftalinsorba tartozó aminok átalakulásai a kénessav sóinak hatására407
Az antrakinonsorba tartozó aminok átalakulásai408
Az oxivegyületek aminálása409
A benzolsorba tartozó oxivegyületek átalakítása409
A naftalinsorhoz tartozó oxivegyületek átalakulása410
Aminok előállítása kénessavas sók jelenlétében411
Az antrakinonsorba tartozó oxivegyületek aminálása414
Elméleti megfontolások416
Aminok savas hidrolízise416
A kénessavas sók katalitikus hatásának mechanizmusa az aminok hidrolízisénél418
Oxivegyületek aminálása420
Oxivegyületek aminálása kénessav jelenlétében421
Irodalom422
Diazotálás. A diazocsoport átalakulásai425
Diazotálás425
A diazotálásra vonatkozó általános ismeretek425
Gyengén bázisos aminok diazotálása427
A diaminok diazotálása428
Aminofenolok diazotálása432
A diazotálás gyakorlata433
A diazotálási sebesség «relatív állandója»434
A diazovegyületek állandó formái435
Az ásványi savak állandó sói435
Szulfonsavak diazóniumsói436
Diazotátok és diazoszulfonátok436
Diazoaminovegyületek438
Azokapcsolás440
Általános ismeretek az azokapcsolásra vonatkozólag440
Helyettesítők kiszorítása azokapcsolás közben441
A közeg kémhatásainak jelentősége443
A diazovegyület természetének jelentősége444
A diazo- és az aminocsoport kicserélődése444
Az azokapcsolás gyakorlata445
Elméleti megfontolások445
A diazotálás reakciójának mechanizmusa és kinetikája445
A diazovegyületek szerkezete448
Az azokapcsolás mechanizmusa451
A diazovegyületek bomlási reakciójának mechanizmusa452
A diazovegyületek egyéb átalakulásai (az azokapcsoláson kívül)454
Arielhidrazinok előállítása454
Arilazidok és N-nitraminok előállítása456
A diazocsoport helyettesítése hidrogénnel456
A diazocsoport helyettesítése hidroxillal457
A diazocsoport helyettesítése halogénatomokkal459
A diazocsoport helyettesítése SCN- és CN-csoporttal460
A diazocsoport helyettesítése kéntartalmú csoportokkal461
A diazocsoport helyettesítése arilgyökkel462
Új helyettesítő bevitele a diazovegyületekbe463
A diazovegyületek elemzése464
Irodalom464
Az arilaminocsoport keletkezése (araminálás)470
Aminok arilezése470
Naftilaminszulfonsavak N-arilezése472
Oxivegyületek araminálása474
Araminálás kénessavas sók jelenlétében476
A legfontosabb arilaminoszármazékok479
Antrakinonszármazékok araminálása480
Egyéb módszerek diarilaminok előállítására482
A másodrendű aromás aminok meghatározása483
Irodalom485
Alkilezés487
Az aminocsoport alkilezése487
Alkilezés alkohollal (sav jelenlétében)488
Alkilezés halogénalkillel491
Helyettesítőket tartalmazó alkilok bevitele493
Alkilezés a kénsav és a szulfonsavak alkilésztereivel495
Alkilezés az aminok aldehidvegyületeinek előállítása útján498
Alkilezés telítetlen vegyületekkel500
Egyéb alkilezési módszerek501
Alkilezett aminok dealkilezése501
Alkilezett aminkeverékek elemzése503
Alkilezett aminkeverékek szétválasztása506
Mellékreakciók az aminok alkilezésekor (alkilezés a magban)508
Az alkilezett aminok legfontosabb képviselői510
Az oxicsoport alkilezése512
Alkilezés alkohollal (sav jelenlétében)513
Alkilezés a kénsav és a szulfonsav alkilésztereivel513
Alkilezés halogénalkilekkel517
Az alkoxivegyületek tulajdonságai519
Az alkilezett oxivegyületek dezalkilezése520
Szulfhidrilcsoport alkilezése521
Irodalom522
Acilezés527
Acilező-szerek528
Aminok acilezése530
Az aminok acilezése az aminocsoport ideiglenes védelmére532
Az aminok acilszármazékainak hidrolízise541
Az aminocsoport megvédésének más módszerei, az acilezésen kívül542
Aminok acilezése olyan acilamid-csoport előállítása céljából, amely nem kerül hidrolízisre543
Azotolok558
Az oxicsoport és a szulfhidrilcsoport acilezése567
Az oxicsoport acilezése567
Csávazólok571
A szulfhidrilcsoport acilezése574
Az acil-csoport meghatározása575
Irodalom575
Oxidálás és kénezés582
Oxidálás582
Aldehidcsoport kialakítása583
Karboxilcsoport kialakítása591
A karbinolcsoport kialakítása598
Az aromáskötésű hidrogén helyettesítése hidroxillal599
Kinonok előállítása606
Kinoidok előállítása613
A vegyület szénvázának megváltozásával járó oxidáció617
Szenet nem tartalmazó csoportok oxidálása624
Kénezés629
Reakciók kénes olvadékokban629
Kénklorür behatása635
Tiazolgyűrű képződése637
A fenolok kénezésének termékei638
Irodalom640
Nitrogént nem tartalmazó funkcionális csoportokkal bíró vegyületek redukálása647
Karbonilvegyületek redukálása647
Ketonok redukciója647
A csávaszínezékek redukciója. Csávazólok649
Kinonok redukálása651
Savszármazékok redukálása655
Redukciós reakciók egyéb példái656
Hidrogén addicionálása szénatomokhoz656
Kéntartalmú csoportok redukálása658
Irodalom659
Kondenzációk és átrendeződések661
A fogalomkör értelmezése és felosztása661
Kondenzációk új gyűrűk keletkezése nélkül663
Kondenzációk vízveszteséggel663
Kondenzációk hidrogénkilépéssel675
Kondenzációk oxigénkilépéssel681
Kondenzációk halogénhidrogén kilépésével682
Kondenzációk halogénvegyületekkel, lúgos szerek és fémsók jelenlétében682
Kondenzációk halogénkilépéssel697
Kondenzációk kén, fém kilépésével697
Új gyűrűk keletkezésével járó kondenzátorok697
Kondenzációk vízkilépéssel697
Kondenzációk széndioxid- és vízkilépéssel712
Kondenzációk hidrogénkilépéssel713
Kondenzációk hidrogénklorid kilépésével719
Kondenzációk víz és hidrogén kilépésével722
Kondenzációk alkohol lehasadásával724
Kondenzációk ammónia kilépésével726
Átrendeződések728
Oxikarbonsavak szintézise730
Egyéb átrendeződések736
Irodalom739
Katalízis a színezékek és a közbenső termékek szintézisében749
Általános ismeretek749
Katalízis homogén rendszerekben és a láncreakciók754
Katalízis heterogén rendszerben761
Elméleti alapok761
A nitrocsoport és más nitrogéntartalmú csoportok katalitikus redukálása775
Hidrálás783
Dehidrálás786
Oxidáció789
Alkilezés807
Egyéb reakciók809
Irodalom814
Tárgymutató821

N. N. Vorozscov

N. N. Vorozscov műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: N. N. Vorozscov könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Színezékek és közbenső termékek színtézisének alapjai Színezékek és közbenső termékek színtézisének alapjai Színezékek és közbenső termékek színtézisének alapjai Színezékek és közbenső termékek színtézisének alapjai Színezékek és közbenső termékek színtézisének alapjai Színezékek és közbenső termékek színtézisének alapjai

Belülről megerősített példány. A borító kopott, néhány lap foltos.

Állapot:
9.800 ,-Ft
49 pont kapható
Kosárba
konyv