A természettörvény fogalmának kialakulása

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Nádor György: A természettörvény fogalmának kialakulása ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1957
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	592 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	9
Bevezetés	13
A kérdésre vonatkozó szakirodalomról	15
Néhány terminológiai problémáról	19
Törvény és törvényszerűség	19
Törvény és okság	22
Szükségszerűség és véletlen	24
A természettörvény fogalmának kialakulása	27
A tudomány hajnala	29
A "miért" problémája	36
Egy pillantás az ősi múltba	39
A természettörvény fogalmának kibontakozása az ókori görög gondolkodásban	45
A törvényfogalom gondolati forrásai és előzményei	46
A milétosi iskola (a természettörvény-fogalom mitikus köntösben)	56
A pythagoreusok tana a világ harmóniájáról	62
Hérakleitos logos-fogalma	66
A későbbi természetfilozófia és az atomisták
A kozmosz belső törvényei és a determinizmus megalapozása	82
Empedoklés a szükségszerűséget megalapozó véletlenről	83
További lépések a következetes oksági magyarázat felé: Anaxagoras	86
Az atomisták megfogalmazzák a determinizmus elvét	89
A hippokratési iskola: determinizmus a gyakorlatban	95
A természettörvény-fogalom egy mellékági hajtása: a természetjog	98
A természettörvény-fogalom útja az elmélettől a gyakorlatilag	104
Platón és a platonizmus	107
Aristotelés és iskolája	118
Aristotelés és a "miért" kutatása	119
A matematikai absztrakcióról	121
Aristotelés teleológiája	124
Aristotelés az okságról és a természettörvényről	127
A teleológiától a kauzalitás felé	130
A hellenizmus kora	134
Az alexandriai tudomány és a természettörvények kutatása	134
Archimedés és az antik fizika	137
Orvostudomány	140
Természettörvény - Zeus - végzet (A sztoikus filozófia)	141
Fatalizmus	141
Természettörvény, természetjog, természetes erkölcs	147
A törvény-metafora kérdése	148
A sztoikusok okság-felfogása	150
Epikuros és iskolája	153
Epikuros hatásáról	153
Természetes világmagyarázat: törvények	155
Epikuros és a természetkutatás	157
Determinizmussal a fatalizmus ellen	158
Lucretius Carus a természettörvényről	163
A szkeptikusok kritikája az okság elvéről	168
Természeti törvény és csodahit a görög-római világban	170
Babonák és csodavárás a kései antikvitásban	170
A tudomány Rómában	177
A korai kereszténység természetszemlélete	182
A természettörvény az antik világban	185
A törvénykategória genézisének kérdése	185
A törvényfogalom kialakulástörténete az ókorban	188
Természettörvény, determinizmus és a kategóriák rendszere	190
Az antik törvényfogalom jelentősége és sajátos vonásai	197
A középkor természetszemlélete és a természettörvény kategóriája	202
A természetszemlélet általános elvei a középkorban	203
Aquinói Tamás az okról, a célról és a természeti rendről	207
A determinizmus elvének középkori védelmezői: az averroisták	216
Az experimentális tapasztalat elve és a természettörvény	224
A természeti törvények kérdése	229
A törvények feltárásának útja: a kísérlet	231
A matematika bizonyító ereje	233
A lét tökéletességének tana - a természettörvény-fogalom egy korai előfutára	236
A kritikai gondolkodás kezdetei és a természettörvény fogalma	237
A természettörvény-kategória a középkorban (Összefoglalás)	245
A természettörvény-kategória kibontakozása a renaissance gondolkodásában	251
Új vonások a természettörvény kategóriájában	251
A renaissance természetszemléletéről	256
Mágia, alkímia, asztrológia	259
Tudomány a babonák ellen	265
A természettörvény-kategória kidolgozása - az újkori tudomány és filozófia közös műve	266
A természeti rend gondolata a renaissance természetfilozófiájában	270
A dolgok lényege: a szám	271
"Csak az érzékeket és a természetet követem	278
"A tapasztalás a legfőbb tanítómester"	280
A természetfilozófia mérlege	284
"A természet nem szegi meg törvényét"	285
Leonardo tudománytörténeti helye	285
Leonardo és a természetfilozófia	287
A természeti törvény kérdése	290
Az alkotó tudomány programja	299
A renaissance logikája és a tudományos gondolkodás kialakulása	301
A tapasztalat értéke a tudományos megismerés számára	302
A kritikai gondolkodás ébredése	307
Az analízis és a hipotézis elmélete	310
A világkép forradalma	315
A kopernikusi tan és a természettörvények kutatása	315
Kopernikus tudománytörténeti helye	315
A kopernikusi rendszer lényege	317
A világ harmóniájának tana és a természettörvények	319
A kopernikusi rendszer hatása a világszemléletre	322
A gondolkodásmód forradalma: támadás a "józan ész" ellen	325
Hipotézis vagy elmélet	327
Giordanio Bruno az egységes világegyetem egységes törvényeiről	330
Kopernikus és Bruno	330
Bruno, a természetfilozófia és a renaissance közszelleme	331
Bruno az anyagi világ opbjektív törvényeiről	333
Objektív igazság és szubjektív lelkesedés	337
A természettörvény-kategória logikai szerkezete és a törvények kutatásának módszere	340
A XVII. század első évtizedeinek természetfelfogása	341
Kepler a természettörvény fogalmáról és logikai-módszertani szerkezetéről	347
Kepler harca az áltudományok ellen	347
Kepler és a "világ harmóniájának" eszméje	354
A bolygómozgás törvényei és Kepler törvénykoncepciója	358
A természettörvény-kategória logikai szerkezete és módszertani funkciója	363
Galilei: a természettörvény és a természetkutatás módszertani problémái	371
A természetszemlélet két ellentétes útja	372
Megismerhető-e a dolgok "lényege"?	376
Galilei módszertani elvei	379
A valóság objektív törvényszerűségei és a determinizmus elve	390
Galilei okságfelfogása és a mechanika modellje	392
A tudományos törvények és elméletek objektivitása	395
Galilei az alkotó tudományról	397
Determinizmus és természettörvény-fogalom, a XVII. század filozófiájában	400
Az empirista irányzat	402
A filozófia problémaköre a XVII. században	402
Francis Bacon és a kísérleti tudományok	406
A tapasztalat elvének győzelme az angol természettudományban	416
A tapasztalat elvének elmélyítése	419
Determinizmus és természettörvény-fogalom a XVII. század filozófiájában	427
A racionalista irányzat	427
Empíria és ráció szerepe a tudományos kutatásban	427
Descartes módszertana és felfogása a természettörvényekről	431
A következetes determinizmus filozófiája	454
Leibniz kísérlete a determinizmus és a teológia harmonizálására	476
Newton és a klasszikus fizika törvényfelfogása	499
A természettörvény problémája Newton korában	499
Newton mechanikai világképe	505
Newton módszere és módszertani elvei	513
A természettörvény fogalma Newton nyomán
Néhány kiemelkedő mozzanat a probléma későbbi történetéből	522
A mechanika és az anorganikus természettudományok törvényfelfogása	522
A meczhanikus-metafizikus törvényfelfogás a filozófiában	526
Néhány elvi következtetés a törvénykategória újkori fejlődéstörténetéből	532
Befejezés. Eredmények, tanulságok	536
Résumé	541
Bibliográfia	551
Könyvek	553
Folyóiratok, évkönyvek, lexikonok	566
Mellékletek jegyzéke	567
Mutatók	569
Névmutató	571
Irodalmi és mitológiai alakok, megszemélyesített fogalmak	581
Földrajzi nevek	589

Témakörök

Nádor György

Nádor György műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Nádor György könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem