| Előszó | 9 |
| Az engineering tevékenységről általában | 11 |
| A szellemi munka felértékelődése | 11 |
| Új szervezeti formák kialakulása | 13 |
| Nemzetközi tapasztalatok | 16 |
| A szocialista országokban | 16 |
| A piacgazdálkodó országokban | 17 |
| Az engineering tevékenység kibontakoztatása a magyar gazdaságban | 20 |
| Az engineering szervezetek alapítása | 25 |
| A tevékenységi kör meghatározása | 26 |
| Változatos szervezeti formák | 28 |
| Az alapító és ellenőrző szervezetekről | 32 |
| Az alapítás alaki feltételei | 36 |
| Leányvállalat alapítása | 38 |
| Több vállalat közös kutató intézete, több vállalat közös műszaki fejlesztő vállalata | 39 |
| Jogi személyiséggel rendelkező egyesülés | 42 |
| Jogi személyiséggel nem rendelkező társulás | 44 |
| Gazdasági munkaközösség | 46 |
| Vállalati gazdasági munkaközösség | 49 |
| Polgárjogi társaság (PJT) | 50 |
| Kisvállalat | 53 |
| Kisszövetkezet | 55 |
| A Tárcaközi Engineering Szakértői Munkacsoport (TESZM) és a tárcák tanácsad szervezeteinek feladatköre | 59 |
| A jövedelemszabályozás és az érdekeltségi rendszer | 61 |
| Általános elvek | 61 |
| Jövedelemszabályozás | 64 |
| Árszabályozás | 68 |
| Az engineering tevékenység sajátosságai az élelmiszergazdaságban | 71 |
| Fontosabb tulajdonságok | 71 |
| A fejlődés útja | 74 |
| Az engineering tevékenység szervezése | 79 |
| Az engineering tevékenység szervezeti keretei | 79 |
| Az engineering szervezetek feladatkörének megválasztása | 83 |
| Szervezési szempontok | 86 |
| Az engineering tevékenységhez szükséges információk | 94 |
| Vállalkozási és társulási szerződések | 97 |
| A szerződések fajtái | 97 |
| Kutatás-fejlesztési szerződés | 99 |
| A kutatás-fejlesztési eredmények gyakorlati megvalósítására irányuló szerződés | 102 |
| Építési-kísérleti szerződés | 103 |
| A szellemi alkotások jogvédelme | 105 |
| A szabadalmi oltalom | 106 |
| Újdonság | 106 |
| Haladó jelleg | 107 |
| Műszaki jelleg | 107 |
| A szabadalmi oltalom hatálya | 108 |
| Találmányok oltalmaztatása külföldön | 108 |
| Software jogvédelme | 110 |
| Védjegyoltalom | 112 |
| A szabadalom hasznosítása | 115 |
| Pénzforrások | 119 |
| Műszaki fejlesztési alap | 119 |
| Innovációs alap | 121 |
| Induló tőke és beruházási jellegű források | 122 |
| Állami fejlesztési Bank | 123 |
| Interinvest | 125 |
| Egyéb lehetőségek | 127 |
| Magyar Külkereskedelmi Bank | 127 |
| Műszaki Fejlesztési Pénzügyi Egyesülés | 127 |
| Külföldi Tőke | 128 |
| Általános kereskedelmi tudnivalók | 131 |
| Szabványosítás | 131 |
| Eltérés a szabványtól | 132 |
| KGST szabvány | 132 |
| Vállalati szabvány | 133 |
| Műszaki feltételek | 133 |
| Álllami szabványok jegyzéke | 133 |
| Forgalombahozatali engedélyezés | 133 |
| A fogyasztási cikkek minőségellenőrzése | 134 |
| Külkereskedelmi áruk minőségellenőrzée | 135 |
| Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomások | 137 |
| Termelőeszközök minőségvizsgálata | 137 |
| Megkülönböztető minősítés, díjak | 139 |
| Kiváló Áruk Fóruma | 139 |
| KERMI Tanusító Cimke | 140 |
| Budapesti Nemzetközi Vásár díjai | 140 |
| Nemzetközi kapcsolatok | 141 |
| A nemzetközi kapcsolatok új formái | 141 |
| Szellemi export | 141 |
| Kooperáció az engineering tevékenységi körben | 142 |
| Licenc-kereskedelem | 144 |
| A kooperációs szerződések szabályozása | 145 |
| KGST együttműködésben | 145 |
| Kelet-nyugati gazdasági kapcsolatokban | 147 |
| Licenc és know-how vásárlásnál | 148 |
| Az export-fővállalkozás szabályozása | 150 |
| A tudományos (kutatási) eszközök vámmentessége | 155 |
| Az önálló külkereskedelmi jogosultság megszerzésének lehetőségei | 156 |
| Általános követelmények | 158 |
| A külkereskedelmi jog odaítélésének gyakorlatai | 159 |
| A külkereskedelmi részvétel egyéb lehetőségei | 162 |
| A profilkötöttségek és a szerződési kötelezettség megszüntetése | 163 |
| A külkereskedelmi vállalatok elszámolási formái | 165 |
| A bizományosi rendszer | 166 |
| Améta és poolügyletek | 166 |
| Saját számlás elszámolás | 167 |
| Az export-import engedélyezés rendje | 168 |
| A műszaki fejlesztő vállalatok és az ügynöki vállalatok közötti kapcsolat lehetősége | 169 |
| Az engineering tevékenységet segítő információs források | 171 |
| Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság | 171 |
| Az Országos Találmányi Hivatal Szabadalmi Tára | 173 |
| A Magyar Szabványügyi Hivatal Műszaki Tájékoztatási Központja | 175 |
| A Magyar Kereskedelmi Kamara | 176 |
| Piackutató Intézetek | 178 |
| A Konjunktura- és Piackutató Intézet | 179 |
| Országos Piackutató Intézet | 181 |
| A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége | 183 |
| Egyéb információs források | 186 |
| Reklámvállalatok | 188 |
| A Hungexpo | 188 |
| A Magyar Hirdető | 189 |
| Industreklám | 189 |
| Tanácsadó szolgálatok | 190 |
| A dokumentációs és tájékoztató intézetek | 191 |
| Az OMIKK információs szolgáltatásai | 192 |
| Minisztériumi dokumentációs központok | 196 |
| Könyvtárak | 198 |
| Az Országos Széchenyi Könyvtár | 199 |
| Az Országgyűlési Könyvtár | 200 |
| A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtára | 201 |
| A Kossuth Lajos Tudományegyetem (Debrecen) Könyvtára | 202 |
| A KSH és Könyvtára | 204 |
| Hazai számítógépes szakirodalmi információkereső szolgáltatások | 206 |
| Online lekérdező adatbázisok | 207 |
| Útmutatók és jogszabálygyűjtemények | 208 |
| Függelék | |
