A Magyar Nemzeti Múzeum multja és jelene

Előszó

A Magyar Nemzeti Múzeum alapítása és fejlődése mai napig.

A XVIII. és XIX. század mesgyéjén megindult nemzeti újjáébredésünk egyik legnemesebb alakja a nagy míveltségű, dúsgazdag magyar főúr: gróf Széchényi Ferencz magyar kir. főkamarásmester volt. Ő teljesen átértette a tudományos alapra fektetett miveltség erejét és hatalmát; - meggyőző erővel nyilatkozott meg benne annak a tudata, hogy a nemzeti életünk visszaállitására irányuló mozgalom csak úgy és akkor lehet sikeres, ha az ország szivében Pesten mint annak fővárosában egy kőzmivelődési tudományos központot, egy nemzeti könyvtárt létesít - és tényleg a gróf Széchényi nemzetség családi levéltára kétségtelen adatokkal igazolja, hogy gróf Széchényi Ferencz, nagynevű elődeinek hazafias és a tudományok iránt lelkesedő példáján indulva, komolyan átgondolt szándékkal, tervszerűen készitette elő nagy nemzeti alapítványát.
A grófi család levéltárának iktatókönyve ugyanis már 1786-tól kezdve folytonos sorozatát mutatja fel a „Bibliotheca Regnicolaris Hungarica" számára eszközölt könyv- és éremgyűjtemény vásárlásoknak, míg végre 1802-ben a nemeslelkü alapító, gyűjteményét elég nagynak s értékesnek ítélte arra, hogy nemzetének felajánlhassa; róla 1802. nov. 25-én kelt alapító levelét állította ki, a mihez már másnap, nov. 26-án nyert legfelsőbb jóváhagyást. Ez volt a Magyar Nemzeti Múzeum alapkövének letétele, a melynek 100 éves fordulóját ünnepeljük. Vissza