"33 kötet a Corpus Juris Hungarici-Magyar törvénytár sorozatból (nem teljes sorozat)"

Előszó

Az ezen gyüjtemény első kötetét kisérő, az 1848 előtti magyar jogfejlődést tárgyazó terjedelmes bevezetésben bőven kifejtem nézetemet Werbőczy István Hármaskönyvének jellegéről és értékéről is; a fordító uraknak eme kötethez irt előszava pedig behatóan megismertet bennünket a Hármaskönyv keletkezésének, hatásának, irodalmának, úgyszintén megirója életének történelmével. Éppen ezért e tájékoztató sorok csak arról adnak fölvilágosítást, hogy a Hármaskönyv e kiadásának közrebocsátását mily szempontok vezették.
Hasonlóan az e gyüjtemény többi részének szerkesztésénél követett elvekhez, itt is legfőbb törekvésem volt: hű képét adni annak, hogy egyrészről mit lehet a Hármaskönyvből még ma is érvényes jognak tekinteni és hogy, másrészről, mely részletek vesztették el hatályukat akár későbbi rendelkezés, akár jogszokás, akár a változott állami és társadalmi viszonyok következtében - mindenütt pontosan megjelölve azt a jogszabályt, szokást avagy az életviszonyoknak ama változását, melynek ily módosító hatást vélek tulajdoníthatni. Ezenfölül azon voltam, hogy a lehető legrészletesebben tüntessem föl a Hármaskönyv tételeinek kapcsolatát az annak megirását megelőzően és azt követően megalkotott jogszabályainkkal, feltüntetvén ezúttal is a jog folytonosságának teljes lánczolatát a magyar királyság megalapításától kezdve egészen a mai napig. Ezért találhatók minden czim kapcsán a vonatkozó korábbi és későbbi törvényekre való teljesen kimerítő utalások, amelyek kiterjednek a Hármaskönyv egyes, egymással összefüggő czimeire, a fenállott erdélyi fejedelemségnek törvényhozására, sőt czimről czimre a "Quadripartitum opus juris consvetudinarii regni Hungariae" név alatt ismert, de értékéhez képest fölötte kis mértékben méltányolt törvényhozási kisérletre is, a mely pedig a legszorosabban függ össze a Hármaskönyv tartalmával, rendszerével és rendeltetésével. Végül ott, a hol a Hármaskönyv tartalma szembetünően egyező a római- vagy a kánonjog hasonló rendelkezéseivel: e hasonlóságot a római- vagy kánonjogi források pontos idézésével iparkodom feltüntetni. Mindezt a lehető legszükebb szavu, rövid jegyzetekben kellett feldolgoznom, a melyeket a fordító uraknak jel nélkül való vagy "K. és Ó." betükkel jelzett megjegyzéseitől megkülönböztetendő, nevemmel vagy annak kezdőbetüjével jeleztem, hogy így az érettük való felelősséget is nyilvánvalóvá tegyem. Vissza