Fülszöveg
Nagy Péter Tibor: Az állami befolyás növekedése a magyarországi oktatásban 1867-1945
Nemcsak a könyveknek van sorsa, hanem a hosszabb tanulmányoknak, értekezéseknek is megvan a maguk története. Az elmúlt húsz évben neveléstörténeti kutatásaink egyik része az állam és oktatás viszonyához kapcsolódott. "Politikatörténeti" megközelítésű neveléstörténeti kutatásokat, "oktatáspolitikai" megközelítésű neveléstörténeti kutatásokat, s "igazgatási-jogi" neveléstörténeti szemléletű kutatásokat folytattunk, s kísérletet tettünk "komparatív" megközelítésekre is. Neveléstörténeti kutatásink másik - kilencvenes évek elejétől élő - vonala az "oktatásszociológiai" neveléstörténet keretébe sorolható.
E két "vonal" eredményeinek elválasztottsága jelentette azt a kihívást, mellyel e tanulmányban (melynek alapja egy akadémiai doktori értekezés volt) szembe kívántunk nézni, azaz megvizsgálni, hogy az "oktatásszociológiai" neveléstörténeti eredmények miképp támaszthatják alá az állami szerepvállalás...
Tovább
Fülszöveg
Nagy Péter Tibor: Az állami befolyás növekedése a magyarországi oktatásban 1867-1945
Nemcsak a könyveknek van sorsa, hanem a hosszabb tanulmányoknak, értekezéseknek is megvan a maguk története. Az elmúlt húsz évben neveléstörténeti kutatásaink egyik része az állam és oktatás viszonyához kapcsolódott. "Politikatörténeti" megközelítésű neveléstörténeti kutatásokat, "oktatáspolitikai" megközelítésű neveléstörténeti kutatásokat, s "igazgatási-jogi" neveléstörténeti szemléletű kutatásokat folytattunk, s kísérletet tettünk "komparatív" megközelítésekre is. Neveléstörténeti kutatásink másik - kilencvenes évek elejétől élő - vonala az "oktatásszociológiai" neveléstörténet keretébe sorolható.
E két "vonal" eredményeinek elválasztottsága jelentette azt a kihívást, mellyel e tanulmányban (melynek alapja egy akadémiai doktori értekezés volt) szembe kívántunk nézni, azaz megvizsgálni, hogy az "oktatásszociológiai" neveléstörténeti eredmények miképp támaszthatják alá az állami szerepvállalás következményeként.
Azt kívántuk bizonyítani, hogy a klasszikus szociológiai probléma - az oktatás tömegesedése, az egyes társadalmi csoportok oktatás iránti keresletének felkeltése és a kereslet teljesülése vagy nem teljesülése - az oktatáspolitika által determinált kérdés. És fordítva: a klasszikus oktatáspolitikai problémák - hogy milyen iskolatípusok létezhetnek, hogy ki tarthat fenn iskolákat - valójában társadalmilag determinált kérdések.
Nagy József: A hagyományos pedagógiai kultúra csődje
Negyven éve kutatom, mérem, elemzem a tanulás, a tanítás eredményességét, nem érhet meglepetés, mégis még mindig megrendülök. Egy hátrányos helyzetű iskola ötödik osztályát látogattam. Az utolsó padban elkülönülten ült egy szépséges serdülő leány és egy pelyhedző állú ifjú. Kiderült, hogy 15 éves koruk ellenére ötödikes tanulók. Az első tanórán végig nem csináltak semmit, csöndben ültek és nézték a padot. A következő tanóra vége táján egy számtan feladat befejező elemeként fölkerült a táblára: "17+4=?" A pedagógus megérezvén, hogy itt a lehetőség a serdülők aktivizálására, föltette a kérdést: "Na, Kati, mennyi 17 meg 4? Katalin rávágta: 25. "Nem! Gábor?" - kérdezte a serdülő fiút, aki ezt válaszolta: "24". Komolyan, meggyőződéssel mondták, nem pimaszkodtak.
Vissza 
