1.034.170

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nemzetközi jog

Kézirat/Állam- és Jogtudományi Karok

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 422 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Egységes jegyzet. Tankönyvi szám: J1-210.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. fejezet
A nemzetközi jog alapfogalmai és sajátosságai
1. A nemzetközi jog kialakulása 11
2. A nemzetközi jog sajátosságai 12
a) A nemzetközi jogszabályok létrejöttének módja 12
b) A nemzetközi jog alanyai 12
c) A nemzetközi jog tárgya 17
d) Szankció a nemzetközi jogban 18
3. A nemzetközi jog meghatározása 19
4. A nemzetközi jog viszonya a külpolitikához és a diplomáciához 21
5. A nemzetközi jog és a nemzetközi magánjog elhatárolása 23
6. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya 24
7. A nemzetközi jog forrásai 27
8. A nemzetközi jog kodifikálása 32
II. fejezet
A nemzetközi jognak és tudományának története
1. A rabszolgatartó társadalmak nemzetközi joga 35
2. A feudalizmus kora 37
3. Új intézmények kialakulása a kapitalizmus nemzetközi jogában 42
4. Az imperializmus korának nemzetközi joga 46
5. Az államközi kapcsolatok és a nemzetközi jog változása a
Nagy Októberi Szocialista Forradalom után 50
6. A második világháború és a szocialista világrendszer kialakulása 54
7. A gyarmati rendszer felbomlása 58
8. Magyarország nemzetközi kapcsolatainak fejlődése 61
9. A nemzetközi jog tudományának története 67
III. fejezet
Az államok közötti kapcsolatok alapelvei
1. A békés egymás mellett élés elve 71
2. Az állami szuverenitás tiszteletben tartásának elve 73
3. Az államok egyenlőségének elve 75
4. A beavatkozás tilalma 77
5. Az erőszak tilalma 81
6. A nemzetközi viták békés elintézésének elve 85
7. Az államok együttműködési kötelezettsége 86
8. A népek és nemzetek önrendelkezésének elve 86
9. A szocialista internacionalizmus 88
IV. fejezet
Az állam nemzetközi jogi helyzete
1. Az állam keletkezése 90
2. Az állam elismerése 92
a) Az állam elismerésének fogalma és joghatásai 93
b) Az állam elismerésének terjedelme 94
c) Az elismerés módjai 95
d) Az állam elismerése és nemzetközi szervezetbe való felvétele 96
e) Az elismerés formái 97
3. A kormányok elismerése 98
a) A kormányok fajai a nemzetközi jogban 99
b) A kormányok elismerésének jogi jellege, az Estrada-elv és a Tobar-doktrina 99
c) A kormány elismerésének joghatásai 101
d) A kormány elismerése és az állam képviselete nemzetközi szervezetekben 102
4. Száműzetésben lévő kormányok elismerése 103
5. Ellenállási szervezetek elismerése 104
6. Hadviselő félként és felkelőként való elismerés 105
7. Az államkapcsolatok 106
8. Az állam megszűnése és az államazonosság 109
9. Az államok közötti utódlás 111
10. Az állam nemzetközi jogi felelőssége 115
a) A nemzetközi jogi felelősség fogalma 115
b) Az állam nemzetközi felelősségének fajai 116
c) Az állam felelőssége polgárháború esetén 118
d) A nemzetközi felelősség esetén követendő eljárás és a felelősség jogkövetkezményei 119
V. fejezet
A terület a nemzetközi jogban
1. Az államterület fogalma és részei 121
2. Nemzetközi igazgatás alá helyezett területek 124
3. Az államterület megszerzése és elvesztése 125
4. A nemzetközi jogi népszavazás 128
5. Az államhatár 129
6. A területi felségjog nemzetközi jogi korlátozásai 132
7. A nemzetközi folyók 133
8. A sarkvidékek jogi helyzete 137
9. A tenger nemzetközi jogi helyzete 138
10. A parti tenger 138
11. A kontinentális talapzat 141
12. A beltenger 143
13. A nyílt tenger 144
14. A tengerszorosok jogi helyzete 145
15. A nemzetközi tengeri csatornák 148
16. A légitér 150
17. A világűrre vonatkozó nemzetközi jogszabályok 151
VI. fejezet
Az egyén a nemzetközi jogban
1. Az állampolgárság megszerzésének és elvesztésének nemzetközi jogi vonatkozásai 156
2. A nemzetközi jogi opció 159
3. A lakosságcsere 160
4. A jogi személyek honossága 161
5. A külföldiek jogi helyzete 162
6. A diplomáciai védelem 166
7. A kiadatás és a menedékjog intézménye 167
8. Az államterületen élő kisebbségek nemzetközi jogi védelme 170
9. A genocídium (népirtás) bűncselekménye 173
10. Az emberi jogok nemzetközi jogi védelme 174
VII. fejezet
A nemzetközi szerződés
1. A nemzetközi szerződés fogalma, elnevezése, fajai 182
2. A szerződéskötés 187
a) A szerződő felek tárgyalásai 187
b) A szerződés aláírása 190
c) A szerződés megerősítése (ratifikálás) 191
d) A nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartások 194
e) A nemzetközi szerződés beiktatása 197
3. A nemzetközi szerződés érvénytelenségét előidéző okok 198
a) Jogosulatlan személy által kötött szerződés 198
b) A belső jog szabályainak megsértésével kötött nemzetközi szerződés 199
c) Erőszak hatására kötött nemzetközi szerződés 200
d) Tévedés 202
e) Megtévesztés 203
f) Megvesztegetés 204
g) Cogens jogszabályba ütköző nemzetközi szerződés 204
4. A nemzetközi szerződések értelmezése 205
a) Az értelmezés fogalma 205
b) Az értelmezés alanyai 206
c) Az értelmezés módszerei 208
d) Kiterjesztő és megszorító értelmezés 211
e) Többnyelvű szövegek értelmezése 212
5. A nemzetközi szerződések alkalmazása 212
a) Pacta sunt servanda 213
b) A szerződés időbeli és területi hatálya. 214
c) A nemzetközi szerződés kihatása harmadik államra 214
6. A nemzetközi szerződések megszűnése 216
a) A megszűnési okok osztályozása 216
b) A szerződés megszűnése a szerződésben meghatározott események bekövetkezése folytán 216
c) A szerződés felmondása 217
d) A szerződés megszűnése a felek kifejezett egyetértése alapján 218
e) A szerződés megszűnése új szerződés létrejötte folytán 219
f) Teljesítés 219
g) A szerződés megszűnése szerződésszegés következményeként 220
h) A nemzetközi szerződés megszűnése a körülmények változása folytán 221
l) Lehetetlenülés 223
j) Államutódlás 224
k) A háború hatása a nemzetközi szerződésekre 225
VIII. fejezet
A nemzetközi kapcsolatok állami szervei
1. A külkapcsolatok államon belüli szervei 228
2. A követségi jog fogalma 230
3. Az aktív és passzív követségi jog (ius legationis) 231
4. A diplomaták rangsora 231
5. A diplomáciai testület 233
6. A diplomaták kinevezése és a diplomáciai megbízatás
megszűnése 234
7. A diplomáciai képviselet személyzete és szervezete 236
8. A diplomáciai képviselet feladatköre 238
9. A diplomáciai képviselet tagjainak jogi helyzete,
a diplomáciai mentesség 240
10. A diplomáciai mentesség kezdete és megszűnése 244
11. A diplomáciai épületek és közlekedési eszközök mentessége 244
12. A diplomáciai képviselet mentessége a küldő állammal
való szabad érintkezés tekintetében 247
13. Speciális diplomáciai missziók 248
14. A nemzetközi szervezetek mellett működő állandó állami
képviseletek jogi helyzete 250
15. A konzuli intézmény 253
16. A konzulok fajai és rangosztályai 254
17. A konzuli megbízatás kezdete és megszűnése 255
18. A konzuli tevékenység és a konzuli mentesség. 256
19. A kereskedelmi képviseletek jogi helyzete 259
IX. fejezet
Nemzetközi szervezetek
1. Történeti előzmények 263
a) Nemzetközi kongresszusok és konferenciák 263
b) A Nemzetek Szövetsége 264
2. A nemzetközi szervezetek osztályozása 265
3. Az Egyesült Nemzetek célkitűzései és alapelvei 267
4. Az ENSZ tagjai 270
5. Az ENSZ szervezeti felépítése 273
a) A Közgyűlés 273
b) A Biztonsági Tanács 279
c) A Gazdasági és Szociális Tanács 284
d) A Gyámsági Tanács 285
e) A Nemzetközi Bíróság 289
f) A titkárság 289
6. Az Alapokmány módosítása 290
7. Az ENSZ szakosított intézményei 291
8. A szocialista országok nemzetközi szervezetei 296
a) A Varsói Szerződés Szervezete 297
b) A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 298
9. A nem szocialista államok regionális szervezetei 301
a) Az Amerikai Államok Szervezete 301
b) Az Arab Liga 304
c) Az Afrikai Egység Szervezet 305
d) A nyugat-európai szervezetek 306
10. A tőkés országok katonai csoportosulásai 312
a) Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 312
b) A Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete (SEATO) 314
c) A Központi Szerződés Szervezete (CENTO) 315
11. Nem kormányközi szervezetek 316
X. fejezet
A nemzetközi viták békés elintézése
1. A viták békés elintézésének kötelezettsége 319
2. A viták elintézésének diplomáciai módjai 320
a) A vitában álló felek közvetlen tárgyalása 320
b) Jószolgálat és közvetítés 322
c) Nemzetközi vizsgáló- és egyeztető bizottságok 324
d) Államok közötti viták békés elintézése nemzetközi szervezetek keretében 327
3. A viták elintézésének birói útjai 329
a) A választott bíráskodás 330
b) Az Állandó Választott Bíróság 332
c) Az Állandó Nemzetközi Bíróság 334
d) Az ENSZ Nemzetközi Bírósága 336
e) Egyes különleges állandó jellegű nemzetközi bíróságok 348
XI. fejezet
A háború és a semlegesség
1. Az erőszak tilalma és az agresszió meghatározásának kérdése 350
2. A retorzió és a represszália 354
3. A háború jogi szabályozásának szükségessége 355
4. A szárazföldi, a tengeri és a 1 égiháború legfontosabb szabályai 356
5. A háborús bűnösök kérdése 365
6. A semlegesség 367
7. Az állandó semlegesség
FÜGGELÉK
I. Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 372
II. A Nemzetközi Bíróság Statutuma 405
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv