A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Az Európai Unió szociális dimenziója

Szerző

Kiadó: Szociális és Családügyi Minisztérium
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 393 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 30 cm x 22 cm
ISBN: 963-00-3854-4

Előszó

"Az Európai Unió szociális dimenziója" tankönyv, amelynek célja a szociálpolitikával foglalkozó hallgatók és szakemberek felkészítése az Európai Unióhoz történő csatlakozásra. Az Európai Unióhoz... Tovább

Tartalom

Tartalom 5
A kötet alkotói 12
Előszó 13
1. AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS DIMENZIÓJÁNAK TÖRTÉNETE
Gyulavári Tamás:
1.1. Szociális jogok az európai közösségi jogban 17
1.2. Szociálpolitikai rendelkezések az ÉSZAK alapításáról szóló Párizsi Szerződésben (1951) 18
1.3. Szociális szempontok az EURATOM működésében (1957) 18
1.4. A Római Szerződés az EGK alapításáról (1957) 19
1.4.1. A szociálpolitikáról szóló fejezet 20
1.4.2. A szabad mozgás elve a Római Szerződésben 22
1.4.3. A szociális biztonsági rendszerek koordinációja a Római Szerződésben 22
1.5. A közösségi szociálpolitika az 1957 és 1972 közötti időszakban 23
1.6. A Párizsi Csúcstalálkozó (1972) 24
1.7. A Szociális Akcióprogram (1974) 25
1.8. Közösségi szociális jogalkotás 1974 és 1986 között 26
1.9. Az Egységes Európai Okmány (1986) 26
1.10. A Közösségi Charta a Munkavállalók Alapvető Szociális Jogairól (1989)
1.10.1. A Charta születésének története 29
1.10.2. A Charta helye a közösségi jogban
1.10.3. A szubszidiaritás elve 31
1.11. A Maastrichti Szerződés (1991)
1.11.1. Az Európai Unióról szóló Szerződés szociálpolitikai rendelkezései
1.11.2. A 14. számú Jegyzőkönyv a szociálpolitikáról
1.11.3. A Szociálpolitikai Megállapodás 37
1.11.4. A Maastrichti szociálpolitikai rendszer utóélete 40
1.12. „Növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás":
Fehér Könyv a foglalkoztatásról (1993) 41
1.13. A Szociálpolitikáról szóló Zöld Könyv (1993) és Fehér Könyv (1994) 42
1.14. Az Esseni Következtetések (1994) 43
1.15. Az Amszterdami Szerződés (1997) 43
1.15.1. A közösségi foglalkoztatáspolitika jogi alapjának születése 43
1115.2. A szociálpolitikáról szóló 117-120. cikkelyek újraszövegezése 45
1.16. A Luxemburgi Foglalkoztatási Csúcs, a Cardiffi és a Berlini Csúcstalálkozó 48
1.17. Az Európai Unió szociális dimenziójának jelentése 49
1.17.1. A nemzeti és a közösségi szociális jog fogalma és különbsége 49
1.17.2. A közösségi szociálpolitika története - összegzés 50
Ajánlott irodalom 51
2. A MUNKAVÁLLALÓK SZABAD MOZGÁSA
Lukács Éva:
2.1. A szabad mozgás jelentősége Európában
2.2. A szabad mozgás szabályozása a közösségi jogban
2.3. A szabad mozgásra vonatkozó közösségi szabályozás célja 57
2.4. A személyi hatály, azaz kiket illet meg a szabad mozgás joga
2.5. A területi hatály, azaz hol érvényesül a szabad mozgás joga 59
2.6. A tárgyi hatály, azaz milyen jogok erednek a szabad mozgás jogából
2.6.11 A belépés, tartózkodás joga 62
2.6.2. A fiatal munkavállalók különleges jogai 63
2.6.3. A munkavállalással összefüggő szociális jogok 64
2.6.4. A szociális előny jelentése 66
2.7. Korlátozások 67
2.7.1. A közrend, a közbiztonság és a közegészség védelme 68
2.7.2. A közszolgálattal kapcsolatos korlátozás 69
2.8. A diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése 70
2.9. A szabad munkavállalás érvényesítése a gyakorlatban 71
2.10. A munkavállalók jogainak kiterjesztése más csoportokra 72
2.11. Az EURES rendszer 75
2.12. A munkaerőáramlás hatásai 75
2.13. A szabad mozgás és a magyar EU-csatlakozás
2.13.1. A statisztika fontossága a nemzetközi migráció szempontjából 77
2.13.2. A Magyarországra érkező külföldi munkavállalók 78
114. Következtetések 80
Ajánlott irodalom 82
3. A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZEREK KOORDINÁCIÓJA
Takács Albert:
3.1. A tagállamok szociális biztonsági rendszerei 85
3.1.1. A nemzeti szabályozások eltéréseiből adódó problémák 87
3.1.2. A szociális biztonsági rendszerek összehangolása 89
3.2. Az európai szociális biztonsági jog forrásai 90
3.3. A koordináció alapelvei 90
3.3.1. A hátrányos megkülönböztetés tilalma 90
3.3.2. A jogosultságok egybeszámítása 91
3.4. A szabad mozgáshoz való jog és a szociális biztonság kapcsolata 92
3.4.1. Alapvető szabályok az elsődleges és a másodlagos jogban 92
3.4.2. Szociális előny - szociális biztonság 93
3.5. Az azonos szociális biztonság igénye 93
3.5.1. A közösségi jogalkotás fejlődése 93
3.5.2. Az 1408/71/EGK rendelet hatása a tagállamok kétoldalú megállapodásaira 94
3.5.3. Az 1408/71/EGK rendelet alapvető céljai 95
3.5.4. Az 1408/71/EGK rendelet alapelvei
3.6. A szociális biztonságot élvező személyek köre 98
3.6.1. A munkaerő szabad mozgásának kedvezményezettje: a munkavállaló 98
3.6.2. A munkavállaló fogalma a közösségi jogban 99
3.6.3. A családtagok és a hátrahagyottak 100
3.7. A közösségi szociális biztonság területi hatálya 101
3.8. A közösségi szociális biztonság ágazatai 101
3.8.1. Az 1408/71/EGK rendelet tárgyi hatálya 101
3.8.2. A közösségi jog hatálya alá nem tartozó tárgykörök 103
3.8.3. A szociális támogatás fogalma 103
3.9. Az egyes szociális biztonsági ellátásokra vonatkozó közösségi szabályok 104
3.10. A közösségi szociális biztonsági jog és a magyar csatlakozás 106
3.10.1. A közösségi elvárások 106
3.10.2. A magyar helyzet 106
Ajánlott irodalom 108
4. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG ÉS SZOCIÁLIS VÉDELEM
Hajdú József:
4.1. A szociális biztonság és szociális védelem általános kérdései az Európai Unióban 111
4.2. Az Európai Unió tagállamainak szociális biztonsági modelljei 112
4.2.1. A biztosítási típusú, Bismarck-i modell 113
4.2.2. Az angolszász típusú, Beveridge-i modell 113
4.2.3. A skandináv modell 114
4.3. Az EU-ban létező szociális ellátások rendszerezése 115
4.4. A szociális biztonság és szociális védelem fogalmának meghatározása 117
4.5. A szociális biztonság és a szociális védelem a közösségi jogban 120
4.5.1. A Tanács 85/308/EGK ajánlása 120
4.5.2. A Tanács 92/441/EGK ajánlása 121
4.5.3. A Tanács 92/442/EGK ajánlása 122
4.5.4. A társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem 122
4.6. A magyar szociális biztonsági rendszer összetevői 123
4.7. Összefoglalás 125
Ajánlott irodalom 125
5. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSOPORTOK VÉDELME AZ EURÓPAI UNIÓBAN
Könczei György:
5.1. A „hátrányos helyzetű csoport" közösségi jogi fogalma 129
5.2. A közösségi szabályozás filozófiája 129
5.3. A fogyatékossággal élő személyek jogai 130
5.4. A fogyatékossággal élő személyek fogalmának meghatározása 132
5.5. A politikai korrektség kultusza az Európai Unióban 133
5.6. A fogyatékossággal élő személyek jogai a közösségi jogban 134
5.6.1. A közösségi elsődleges jog 134
5.6.2. A Munkavállalók Alapvető Szociális Jogairól szóló Közösségi Charta vonatkozó cikkelyei 135
5.6.3. A fogyatékossággal élő személyek jogai a közösségi másodlagos jogban és az esetjogban 136
5.6.4. A fogyatékossággal élő személyek jogai a Közösségi puha jogban 137
5.7. A fogyatékossággal élő személyeket szolgáló közösségi programok 139
5.8. Demográfiai problémák az Európai Unióban 139
5.9. Az időskorúak jogai a közösségi jogban 141
5.9.1. Az idősek jogai a Közösségi Chartában 141
5.9.2. Az időskorúak speciális problémáinak megjelenése a Közösség puha jogában v 141
5.9.3. A Generációk Közötti Szolidaritás Európai Éve ( 1993) 143
5.10. Egyes hátrányos helyzetű csoportok jogai Magyarországon 143
5.11. Összegzés 144
Ajánlott irodalom 145
6. A STRUKTURÁLIS ALAPOK SZEREPE A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS KOHÉZIÓBAN
Csoba Judit:
6.1. A Strukturális Alapok kialakulásának történelmi háttere 149
6.2. A Strukturális Alapok történetének főbb állomásai 152
6.2.1. Útkeresés 1957-1971 152
6.2.2. A regionális politika előtérbe kerülése 1971-1979 155
6.2.3. A reformévek 1979-1994 160
6.3. A Strukturális Alapok új célkitűzései 166
6.4. A támogatásra jogosult területek 168
6.4.1. Az 1. célkitűzésből támogatandó térségek 168
6.4.2. A 2. sz. célkitűzésből támogatandó térségek 169
6.4.3. Az 5.b sz. célkitűzésből támogatandó térségek 170
6.4.4. Az 3., 4. és az 5.a. sz. célkitűzésből támogatandó térségek 172
6.5. A Strukturális Alapok költségvetése 172
6.6. A Strukturális Alapok eljárási rendje 174
6.6.1. A szervezeti és döntési keretek 1994-1999 174
6.6.2. A Közösségi Támogatási Keretterv kialakításának folyamata 176
6.6.3. Tervezés és a Támogatási Keretterv kialakításának rendje 2000-2006 177
6.6.4. Irányítás 178
6.6.5. A pályázók köre 181
6.6.6. Hogyan történik a programok kiválasztása? 182
6.6.7. A támogatott programok 182
6.7. A Közösségi Kezdeményezéseket érintő változások 2000-2006 183
6.8. Magyarország részvétele a Strukturális Alapok munkájában a csatlakozás előtt és azt követően 184
Ajánlott irodalom 187
7. ESÉLYEGYENLŐSÉG NŐK ÉS FÉRFIAK KÖZÖTT
Gyulavári Tamás:
7.1. Az esélyegyenlőség helye a Közösség politikái között 191
7.1.1. A nemek közötti egyenlő bánásmód az integráció első időszakában (1957-1975) 191
7.1.2. Az egyenlő bánásmód jelentésének kibővítése a 70-es és 80-as években 192
7.1.3. Esélyegyenlőség a 90-es években 194
7.2. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve 196
7.2.1. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve a közösségi jogban 196
7.2.2. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve a magyar jogban 198
7.3. Egyenlő bánásmód a foglalkoztatásban 199
7.3.1. A Tanács 76/207/EGK irányelve 199
7.3.2. Egyenlő bánásmód a magyar jogban 201
7.4. Egyenlő bánásmód a szociális biztonság területén 202
7.4.1. A Tanács 79/7/EGK irányelve 202
7.4.2. A Tanács 86/378/EGK irányelve 203
7.4.3. Egyenlő bánásmód a magyar szociális biztonsági jogszabályokban 204
7.5. Egyenlő bánásmód az önfoglalkoztató nők és férfiak között 204
7.5.1. A Tanács 86/613/EGK irányelve 204
7.5.2. Az önfoglalkoztatás a magyar jogban 205
7.6. A terhes nők, a gyermekágyas és szoptatós anyák védelme 206
7.6.1. A Tanács 92/85/EGK irányelve 206
7.6.2. A terhes nők, a gyermekágyas és szoptatós anyák védelme a magyar jogban 207
7.7. A szülői szabadságról szóló keret-megállapodás 207
7.7.1. A Tanács 96/34/EK irányelve a szülői szabadságról szóló keretmegállapodásról 207
7.7.2. A szülői szabadság magyar szabályozása 208
7.8. Eljárási problémák 209
7.8.1. A Tanács 97/80/EK irányelve 209
7.8.2. A bizonyítási teher megfordítása 209
7.8.3. A bizonyítási teher megfordítása a magyar jogban 210
7.8.4. A közvetett diszkrimináció fogalma 210
7.8.5. A közvetett diszkrimináció fogalma a magyar jogban 212
7.8.6. A hatékony szankcionálás a közösségi jogban 212
7.8.7. A szankciórendszer hiányosságai a magyar jogban 212
7.9. Pozitív programok és pozitív diszkrimináció 213
7.9.1. A pozitív programok politikája 213
7.9.2. Pozitív disztoimináció a tagállamokban 214
7.9.3. Pozitív programok és pozitív diszkrimináció Magyarországon 215
Ajánlott irodalom 216
8. A közösség munkajoga
Kiss György:
8.1. A közösségi munkajog tartalma és tagozódása 219
8.2. A tömeges létszámleépítésre vonatkozó szabályok közelítése 220
8.2.1. A Tanács 75/129/EGK irányelvének szabályozási filozófiája és előírásai 220
8.2.2. A magyar jogharmonizáció helyzete 223
8.3. A munkavállaló jogainak védelme a vállalatok, üzletek és üzletrészek átruházása esetén 224
8.3.1. A Tanács 77/187/EGK irányelvének szabályozási filozófiája és előírásai 224
8.3.2. A magyar jogharmonizáció helyzete 227
8.4. A munkavállaló jogainak védelme a munkáltató fizetésképtelensége esetén 228
8.4.1. A Tanács 80/987/EGK irányelvének szabályozási filozófiája és előírásai 228
8.4.2. A magyar jogharmonizáció helyzete 232
8.5. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége 235
8.5.1. A Tanács 91/533/EGK irányelvének szabályozási filozófiája és előírásai 235
8.5.2. A magyar jogharmonizáció helyzete 236
8.6. Az Európai Üzemi Tanács 237
8.6.1. A Tanács 94/45/EK irányelvének szabályozási filozófiája és előírásai 237
8.6.2. A magyar jogharmonizáció helyzete 239
8.7. A szolgáltatások nyújtása keretében kirendelt munkavállalók 239
8.7.1. Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelvének szabályozási filozófiája és előírásai 239
8.7.2. A magyar jogharmonizáció helyzete 240
8.8. A részmunkaidő 241
8.8.1. A Tanács 97/8 l/EK irányelvének szabályozási filozófiája és előírásai 241
8.8.2. A magyar jogharmonizáció helyzete 242
8.9. Egyes „atipikus munkavállalók" egészségének és biztonságának védelme 242
8.9.1. A Tanács 91/383/EGK irányelvének szabályozási filozófiája és előírásai 242
8.9.2. A magyar jogharmonizáció helyzete 243
8.10. A munkaidő szervezése 243
8.10.1. A Tanács 93/104/EK irányelvének szabályozási filozófiája és előírásai 243
8.10.2. A magyar jogharmonizáció helyzete 244
8.11. A fiatalok munkahelyi védelme 245
8.11.1. A Tanács 94/33/EK irányelvének szabályozási filozófiája és előírásai 245
8.11.2. A magyar jogharmonizáció helyzete 245
Ajánlott irodalom 246
9. MUNKAHELYI EGÉSZSÉG-ÉS BIZTONSÁGVÉDELEM
Lantos Géza - Páva Hanna:
9.1. A munkahelyi egészség- és biztonságvédelem helye a közösségi jogban 249
9.2. A közösségi szabályozás kialakulása 250
9.3. Az első keretirányelv születése 252
9.4. Az új megközelítésű irányelvek és a termékek általános biztonsága 254
9.4.1. Általános elvek 254
9.4.2. A "régi" és az "új megközelítés" 254
9.4.3. Az ú\ megközelítés keretében elfogadott irányelvek legfontosabb elvei 255
9.5. A szabványok alkalmazása 256
9.5.1. Az önkéntes szabványok 256
9.5.2. A harmonizált szabványok 257
9.5.3. A szabványok típusai 257
9.6. A megfelelőség értékelése és tanúsítása 258
9.6.1. A megfelelőségi jelölés 259
9.6.2. A piacfelügyelet 259
9.7. A „keretirányelv" 259
9.8. Az egyedi irányelvek 262
9.8.1 A Tanács 89/654/EGK irányelve a munkahelyeken betartandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények
legalacsonyabb szintjéről 263
9.8.2. A Tanács 89/655/EGK irányelve a munkavállalók által a munkavégzés során használt munkaeszközök legalacsonyabb biztonsági és egészségügyi követelményeinek szintjéről 263
9.8.3. A Tanács 89/656/EGK irányelve a munkavállalók által a munkavégzés során használt egyéni védőeszközökre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi követelményekről 264
9.8.4. A Tanács 90/679/EGK irányelve a munkavállalók védelméről a munka közben használt biológiai hatóanyagokkal szemben 265
9.8.5. A Tanács 90/394/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi rákkeltő anyagok hatása elleni védelméről 265
9.8.6. A Tanács 90/269/EGK irányelve a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatás okozta kockázatokkal szembeni védelméről 266
9.8.7. A Tanács 90/270/EGK irányelve a biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjéről a képernyő
előtt végzett munka esetén 267
9.8.8. A Tanács 82/605/EGK irányelve a munkavállalóknak a munkavégzés során fémólommal és annak ionos vegyületeivel való terhelésével kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelméről 267
9.8.9. A Tanács 83/477/EGK irányelve a munkavállalók munka közbeni azbeszt terhelésével kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelméről 267
9.8.10. A Tanács 78/610/EGK irányelve a vinilklorid monomernek kitett munkavállalók egészségének védelmére vonatkozó tagállami Jogi és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról 267
9.8.11. A Tanács 86/188/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi zaj expozíció okozta kockázatokkal szembeni védeleméről 268
9.8.12. A Tanács 91/322/EGK és 96/94/EK irányelvei a vegyi anyagok határértékeire vonatkozóan a munkahelyi expozíció során (indikatív lista) 268
9.8.13. A Tanács 98/24/EK irányelve a munkavégzés alatt vegyi anyagok hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről 268
9.8.14. A Tanács 92/57/EGK irányelve a minimális biztonsági és egészségügyi követelmények bevezetéséről ideiglenes vagy változó építési területeken 269
9.8.15. A Tanács 92/91 /EGK irányelve a fúrással ásványt kitermelő iparágakban foglalkoztatott munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítását célzó intézkedések bevezetéséről 270
9.8.16. A Tanács 92/104/EGK irányelve a külszíni és föld alatti ásványbányászatban dolgozók biztonságának és egészségvédelmének javítására szolgáló minimális követelményekről 271
9.8.17. A Tanács 93/103/EGK irányelve a halászhajó fedélzetén megvalósítandó minimális munkabiztonsági és egészségvédelmi követelményekről 271
9.9. Felelősségi viszonyok 272
9.10. A Foglalkozási Betegségek Európai Jegyzéke 273
9.11. SAFE Akcióprogram - Európai Munkaegészségügyi és Munkabiztonsági Ügynökség 273
9.12. Luxemburgi nyilatkozat az üzemi egészségügyi követelmények minél szélesebb körű megvalósításáról 274
Ajánlott irodalom 275
10. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA
Nagy Katalin:
10.1. A közösségi szociálpolitika új területe: a foglalkoztatás 279
10.2. A Római Szerződéstől a Fehér Könyvig 280
10.3. A közösségi foglalkoztatási stratégia kialakulásának fő állomásai 283
10.3.1. Esseni Következtetések (1994) 283
10.3.2. Az Amszterdami Szerződés foglalkoztatási fejezete 285
10.3.3. A luxemburgi folyamat - a foglalkoztatási irányvonalak 289
10.3.3.1. Az új megközelítés 289
10.3.3.2. Az 1998. évi foglalkoztatási irányvonalak 291
10.3.3.3. Értékelés 293
10.3.4. A Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek (NAT) első tapasztalatai 294
10.3.4.1. Az Akciótervek általános jellemzői 294
10.3.4.2. AIII. pillérre vonatkozó tapasztalatok 297
10.3.4.3. Egy tagállam példája: a spanyol akcióterv 298
10.4. A luxemburgi folyamat konszolidálása és továbbfejlesztése 300
10.4.1. Az 1999-re szóló foglalkoztatási irányvonalak 300
10.4.2. Az Európai Foglalkoztatási Paktum 309
10.5. Magyarország felkészülése a koordinált közösségi foglalkoztatáspolitikára 311
10.6. Összegzés: közösségi foglalkoztatási stratégia vagy közös foglalkoztatáspolitika? 314
Ajánlott irodalom 315
11. EURÓPAI SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD
Ladó Mária:
11.1. A szociális párbeszéd fogalmáról 319
11.2. A szociális párbeszéd résztvevői: a szociális partnerek 320
11.2.1. UNICE - Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége 320
11.2.2. CEEP - Mami Vállalatok Európai Központja 322
11.2.3. ETUC - Európai Szakszervezeti Szövetség 323
11.3. A szociális párbeszéd fejlődése az Európai Közösségben 325
11.4. Konzultáció - a szilárd alap 326
11.4.1. Tanácsadó Bizottságok 326
11.4.1.1. Küldetés, felépítés, fejlődési út 326
11.4.1.2. Jellemző sajátosságok 329
11.4.2. Ágazati Közös Bizottságok 330
11.4.2.1. Küldetés, felépítés, fejlődési út 330
11.4.2.2. Állásfoglalások, vélemények, nyilatkozatok és megállapodások 334
11.4.3. Informális munkacsoportok 339
11.4.3.1. Küldetés, felépítés, fejlődési út 339
11.4.3.2. Közös vélemények, ajánlások 340
11.4.4. A konzultáció szerepe 343
11.5. Közös politika formálás: partnerség új formában 344
11.6. Autonóm párbeszéd - a klasszikus forma 345
11.6.1. A Val Duchesse-i folyamat 346
11.6.2. Közös állásfoglalások 348
11.7. Tárgyalások és megállapodások - Európa közösségi szintű kollektív alku 352
11.7.1. Jogi alapok 352
11.7.2. Megállapodások közösségi és ágazati szinten 355
11.8. A továbbfejlesztés útjai 357
11.8.1. Az információáramlás és tájékoztatás erősítése 358
11.8.2. A konzultációs fórumok munkájának hatékonyabbá tétele 358
11.8.3. A „partnerség" erősítése a foglalkoztatáspolitikában 360
11.8.4. Tárgyalások és megállapodások szorgalmazása Európa közösségi szinten 361
11.9. Tanulságok a magyar szociális partnerek számára 361
Ajánlott irodalom 362
Mellékletek:
I. Az európai szociális párbeszéd fejlődésének főbb állomásai (kronologikus összegzés) 363
II. Az ágazati Közös Bizottságokban résztvevő szociális partner szervezetek 369
III. A Szociálpolitikai Megállapodás 3. cikkelye szerinti konzultációs
folyamatba bevont szociális partner szervezetek 372
A kötetben hivatkozott közösségi jogszabályok gyűjteménye 375
Rendeletek 376
Irányelvek 377
Határozatok 380
Puha jog 382
Esetjog mutató 383
Név- és tárgymutató 385
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Az Európai Unió szociális dimenziója Az Európai Unió szociális dimenziója Az Európai Unió szociális dimenziója Az Európai Unió szociális dimenziója

A borító védőfóliája pár helyen kissé felvált, a lapélek enyhén foltosak.

Állapot:
2.540 Ft
1.770 ,-Ft 30
9 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Az Európai Unió szociális dimenziója
Állapot:
2.540 ,-Ft
13 pont kapható
Kosárba