| Olvasóimhoz! | 3 |
| Az érdeklődés elmélete | |
| Az intellektudális elméletek | 7 |
| Régibb pedagogusok - Kant - Herbart - Rein | |
| Az érzelmi elmélet | 12 |
| Ostermann - Felméri Lajos - Peres Sándor | |
| Az érdeklődés összefoglaló meghatározása | 15 |
| Az érdeklődés fogalma | 15 |
| Az érdeklődés és az értelem | 16 |
| Az érdeklődés és az akarat | 17 |
| Összefoglaló meghatározás | 18 |
| Az érdeklődés fejlődése | |
| Az érdeklődés fejlődésére vonatkozó vizsgálatok | 18 |
| A vizsgálatok irányai | 18 |
| Preyer | 18 |
| Burk | 19 |
| Croswell | 19 |
| Barnes | 20 |
| Lobsien | 20 |
| Stern | 21 |
| Farkas | 22 |
| Újlaky | 23 |
| Az érdeklődés fejlődésének fokozata | 23 |
| A vizsgálatok módszere | 23 |
| Érzéki érdeklődés | 25 |
| A szubjektív érdeklődés foka | 26 |
| Az objektív érdeklődés foka | 30 |
| Az állandó érdeklődés kora | 34 |
| A logikai érdeklődés foka | 37 |
| Neveléstani vonatkozások | 38 |
| A nevelés természetes feladata | 39 |
| A nevelés különöl feladata az érzéki érdeklődés korában | 39 |
| A szubjektív érdeklődés korában | 40 |
| Az objektív érdeklődés korában | 40 |
| Az állandó objektív érdeklődés korában | 41 |
| A logikai érdeklődés korában | 41 |
| Az érdeklődés motivumai | |
| A motivumokról általában | 43 |
| A vizsgálatok anyaga | 44 |
| A vizsgálatok módszere | 46 |
| A motivumok gyermeklélektani rendje | 46 |
| Általános lélektani felosztás | 47 |
| Közvetlen és közvetett motivumok | 49 |
| Az érdeklődésfolyamatok korlátoltsága | 51 |
| A tevékenység | 51 |
| A csecsemő, a kisded, a gyermek mozgásai | 51 |
| A gyermekkor aktivitása | 52 |
| A cselekvés érdeklődéskeltő hatásának tételei | 54 |
| A tevékenységből származó objektív szemléletek | 55 |
| A tevékenységből származó érdeklődés hatása az akaratra | 56 |
| Az érzékletek | 59 |
| Az érzéki felfogás érdeklődéskeltő hatásának magyarázata | 59 |
| Alaptétel | 60 |
| Látásingerek hatása | 61 |
| Hangérzetek hatása | 62 |
| Tapintásérzetek hatása | 63 |
| Mozgásérzetek hatása | 63 |
| Objektív szemléletek | 64 |
| Tétel | 65 |
| Az érzelmek | 67 |
| Esztétikai érzelem | 68 |
| Csecsemőkorban | 68 |
| Kisdedkorban | 68 |
| Gyermekkorban | 69 |
| Érdeklődés a térbeli szép részletei iránt | 71 |
| Objektív szemléletek származása az esztétikai érdeklődésből. Tényezői | 72 |
| A művészeti alkotások iránti érdeklődés | 74 |
| Az értzékleti elemek szerepe | 75 |
| Érdeklődés a szép szellemi tartalma iránt | 76 |
| Testi érzelmek | 77 |
| Ezen érdeklődések keletkezésének sajátsága | 77 |
| Intenzitások | 78 |
| Szubjektivitásuk és korlsátoltságuk | 79 |
| Objektív szemléletek | 80 |
| A haszon eszméje kifejlődésének fokozatai | 80 |
| A gyermekek érdeklődése a tárgyak haszna iránt | 82 |
| A testi érzelmek hatása az akaratra | 84 |
| A birtokszerzés vágya | 85 |
| Általános jellemzése | 85 |
| E motivum viszonya a többi motivumokhoz | 86 |
| A birtoklás vágyának alaki fejlődése | 89 |
| Tárgyi kifejlődése | 90 |
| Hatása az akaratra | 91 |
| A belőle származó objektív szemléletek | 92 |
| A rokonszenv | 92 |
| A rokonszenvi érzelem kifejlődésének hármas alapja | 92 |
| Érzékleti és szubjektív rokonszenv | 94 |
| A rokonszenv fejlődésének két fő tényezője | 95 |
| Az ösztönszerű félelem | 95 |
| Szubjektív és objektív szégyellőség | 96 |
| A küzdelem, mint a rokonszenv és ellenszenv tényezője | 98 |
| A jóindulatú érzelmének hatása | 99 |
| A szociális tapasztalat, mint a rokonszenv kifejlődésének másik fő tényezője. Általános jellemzés | 100 |
| Részletezés | 103 |
| A rokonszenvi érdeklődés hatása az akarati életre | 105 |
| Hatása az objektív ismeretszerzésre | 106 |
| A szociális érzés | 107 |
| Az önző kor. A szociális passzivitás | 107 |
| A küzdelem, a verseny, a szervezkedés | 108 |
| A társulások külső tényezői | 112 |
| A szociális érzelemből származő érdeklődés jelenségei | 113 |
| A szociális érdeklődés hatása a többi motívumokra | 116 |
| Képzettartalom | 117 |
| Az objektív lelki elemek viszonya a szubjektív elemekhez | 117 |
| Az érzékleti és képzeti elemek egyensúlyi viszonya | 119 |
| Általános tétel | 119 |
| Az új ingerületek | 121 |
| Az akarati célképzetek | 128 |
| Az ismeretlen megismerésének vágya | 128 |
| A gyermek érdeklődése és az oktatás | |
| Az érdeklődés mesterséges irányítása | 131 |
| Az irányítás módokról általában | 131 |
| Az utánzás | 132 |
| A mutatás | 132 |
| Foglalkozás | 133 |
| A megnevezés | 134 |
| Kérdezés | 134 |
| Az oktatás | 137 |
| Az érdeklődés és az oktatás viszonya általában | 137 |
| Az előkészítés szabályai | 137 |
| Az érdeklődésmotívumok szerepe és felhasználása a tulajdonképeni tanításban | 139 |
| A szdubjektív és objektív érdeklődésfolyamatok egyensúlya a tanításban | 141 |
| A tanítás főbb eljárásai | 142 |
| A gyermek egyénisége és az érdeklődés | |
| Az egyéni érdeklődés | 145 |
| Az egyéni érdeklődések keletkezésének okai | 145 |
| A gyermekekkel született hajlamok szerepe az érdeklődés kifejlődésében (nativizmus) | 146 |
| A genetikai magyarázat | 147 |
| Egy példa | 149 |
| Az egyéni érdeklődések differenciálódása a csecsemő és a kisded korban | 153 |
| A gyermekkor érdeklődéstípusai | 154 |
| A fiú- és leánygyermekek érdeklődése közötti eltérések | 156 |
| Az egyénies oktatás alapelvei | 162 |
| Az egyénies oktatás viszonya az oktatás céljához és módszeréhez | 162 |
| Az egyénies oktatás szüksége | 163 |
| Az egyéniség és az általános műveltség viszonya | 163 |
| Az oktatás feladata | 165 |
| Az egyénies oktatás irányelvei | 166 |
