1.034.828

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A polimertechnika alapjai

Egyetemi tankönyv

Szerző
Lektor

Kiadó: Műegyetemi Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 455 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-420-621-2
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 45045. Számos ábrával illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A polimerek műszaki anyagtudományát és technológiáját, amelyet az angol szakirodalom Polymer Engineering-nek nevez, magyarra legegyszerűbben polimertechnika kifejezéssel ültethetjük át. Műanyag-technikának nevezve leszűkítenünk azt a mesterséges polimerekre, és kihagynánk a jövőben újra és egyre jobban megbecsült, évenként megújítható, természetes polimer nyersanyagainkat. A mesterséges polimerek sem érdemlik meg a kissé elítélő műanyag megnevezést, hiszen a mérnöki szerkezeti anyagok másik két nagy csoportja: a fémek és kerámiák (szilikátok) sem találhatók meg műszaki célra alkalmas formában a természetben. Az acél, a nagy szilárdságú üveg, vagy a vasbeton is műszaki tudás és művi, műveleti átalakítás eredménye, s így akár azokat is műanyagnak nevezhetnénk.
A polimer, mint szerkezeti anyag a fémekkel és a kerámiákkal nem szembenálló versenytárs, hanem azokat célszerűen kiegészítő, beágyazó, befoglaló, elszigetelő, rezgéseiket csillapító, korrózióvédő, bevonó, társ, (completing -... Tovább

Fülszöveg

A polimerek műszaki anyagtudományát és technológiáját, amelyet az angol szakirodalom Polymer Engineering-nek nevez, magyarra legegyszerűbben polimertechnika kifejezéssel ültethetjük át. Műanyag-technikának nevezve leszűkítenünk azt a mesterséges polimerekre, és kihagynánk a jövőben újra és egyre jobban megbecsült, évenként megújítható, természetes polimer nyersanyagainkat. A mesterséges polimerek sem érdemlik meg a kissé elítélő műanyag megnevezést, hiszen a mérnöki szerkezeti anyagok másik két nagy csoportja: a fémek és kerámiák (szilikátok) sem találhatók meg műszaki célra alkalmas formában a természetben. Az acél, a nagy szilárdságú üveg, vagy a vasbeton is műszaki tudás és művi, műveleti átalakítás eredménye, s így akár azokat is műanyagnak nevezhetnénk.
A polimer, mint szerkezeti anyag a fémekkel és a kerámiákkal nem szembenálló versenytárs, hanem azokat célszerűen kiegészítő, beágyazó, befoglaló, elszigetelő, rezgéseiket csillapító, korrózióvédő, bevonó, társ, (completing - not competing) - annak ellenére, hogy egyre több helyen jelenik meg önálló szerkezeti anyagként is, - különös-képpen polimer kompozitok formájában.
A polimerek gyártási technológiáinak rövid ismertetése után a könyv fő részében a polimerek feldolgozási technikáit, ezek gépeit és alapvető szerszámtípusait mutatja be.
Ez a tankönyv a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán lényegében kötelező alapozó anyagtudományi és technológiai tananyag az ötéves gépészmérnök-képzésben. A polimerkémiát és a polimerfizika fontos részeit szándékkal kerüli el, hiszen azokról az utóbbi években több összefoglaló tankönyv jelent meg magyar nyelven. Fő célunk a polimerek, szerkezeti anyagok feldolgozási technológiájának megismertetése, megalapozása, a feldolgozó gépek alapvető szerkezeti elemeinek bemutatása, a feldolgozás folyamatirányításának felvázolása, a gépek és szerszámok alapvető típusainak leírása.
E tankönyv megírásánál a legjobb nyugat-európai és tengerentúli egyetemek mérnökhallgatói számára írt tankönyvek szerkezetét, tartalmát és módszertani megközelítését vettük alapul. A feldolgozási technológiák jobb megértését több mint 300 ábra segíti. A legfontosabb polimerek fizikai, mechanikai és hőtani tulajdonságait 18 táblázat tartalmazza, míg a különböző feldolgozási eljárások főbb paramétereit további, mintegy 20 táblázat foglalja össze és teszi áttekinthetővé.
A könyv jelentős segítséget nyújt a további elmélyülésben azzal, hogy több mint 100 olyan angol, ill. német nyelvű tankönyvet, monográfiát idéz, amelyek az 1990-es években egészen újszerű módon kapcsolják össze a polimertechnika elméleti alapját és egyre termelékenyebb technológiáit. A könyvet ajánlhatjuk a gépészkaron túl a villamosmérnöki, építőmérnöki, közlekedésmérnöki és más mérnökkarok hallgatóinak ugyanúgy, ahogyan az egész életen át tanulásra hivatott gyakorló műszakiaknak is.
Vissza

Tartalom

A polimertechnika mint műszaki anyagtudomány13
Mi a polimer?13
A polimertechnika alapfogalmai14
A polimertechnika korai fejlődése15
A szerkezeti anyagok együttes fejlődése18
Szakirodalom20
A polimerek gyártási technológiájának alapjai21
A polimerlánc kötési energiája a fémekkel összehasonlításban21
A polimerlánc kialakítása polimerizációs láncreakcióban23
A polimerizációs láncreakció főbb jellemzői23
A polimerizációs láncreakció exoterm jellege24
A polimerizáció kinetikája, folyamatszabályozása26
A polimerizáció műveleti megvalósítási módjai29
A polimerizáció technológiájának gépészeti berendezései31
A polikondenczáció technikája33
A polikondenzáció folyamatszabályozása34
A polikondenzáció gépészeti berendezései36
A poliaddíció, mint polimerlánc gyártási technológia37
Szakirodalom39
A műszaki célú polimerek technológiai csoportosítása41
Hőre lágyuló és tárhálós polimerek43
Kristályos és amorf hőre lágyuló polimerek, elasztomer és duromer polimerek dinamikus mechanikai analízise és feldolgozástechnikája közti kapcsolat44
Szakirodalom50
A polimertechnika legfontosabb alapanyagai53
A tömeggyártás polimerjei53
Kristályos hőre lágyuló polimerek53
Amorf hőre lágyuló polimerek70
Ritka térhálós polimeek (elasztomerek)79
Sűrű térhálós polimerek (duromerek)84
Különleges műszak polimerek91
A fluorpolimerek családja92
Polisziloxánok95
A polikarbonátok97
Aromás poliamidok (aramidok)100
A poliimidek103
Poliszulfonok105
Poléterek, poléterketonok107
Folyadékkristályos polimerek (LCP)110
Szakirodalom114
A polimerek feldolgozástechnikájának reológiai alapjai115
Képlékeny alakítás és reaktív feldolgozástechnika115
Az ömledékreológia alapjai116
Az ömledékreológia alapmodelljei117
A viszkozitást befolyásoló tényezők129
Polimer ömledékek áramlása135
Newton-féle ömledék áramlása136
Hatványtörvényt követő közeg áramlása145
Bingham-féle közeg áramlása kapillárisban150
Reális polimer ömledékek viselkedése152
A folyásgörbe viselkedése152
A folyásgörbe felvétele157
A rugalmas tulajdonságok hatása166
Szakirodalom166
A polimer feldolgozástechnika előkészítő lépései és gépei167
A száraz keverékek keverőgépei168
Keverés ömledék állapotban173
Granulálás, szárítás181
Szakirodalom184
Kalanderezés185
A kalanderek szerkezete185
A kalander működése187
A kalanderek működésének reológiai alapjai189
A kalander alkalmazása összetett gyártósorokban191
Szakirodalom192
Extruzió193
Az extrudálás technikájának alapfogalmai195
Az ömledékáramlás főbb összetevői az egycsigás extruderben198
Az extruder csiga karakterisztikája, az extruder munkadiagramja201
Az extruder termikus viszonyai206
Különleges extrudercsigák, különleges extruderek208
Gáztalanító extrudercsiga208
Különleges kiszállító szakaszú csigák210
Ömledék szétválasztó csiga210
Moduláris csiga211
Többcsigás extruderek211
Extruderszerszámok214
A csőgyártás szerszáma215
A lemezgyártás szerszáma216
A kábelgyártás extruderszerszáma218
Fóliatömlő extruzió és szerszáma219
Többüreges profilok extruziója222
Az extruder követőberendezései224
Kalibrálás vákuummal és túlnyomással224
Különleges lehúzók, gégecsőgyártás226
Exturziós gyártósor226
Összetett exturziós technikák228
Exturziós szinterezés228
A koextruzió229
Szakirodalom233
Fröccsöntés235
A fröccsöntés alapelve236
A fröccsöntőgép részei238
A fröccsöntési ciklus a mechanikai mozgáselemek tükrében240
A fröccsöntés folyamata az állapothatározók függvényében242
A fröccsöntőgépek főbb műszaki jellemzői246
Záróerő246
Fröccsöntési kapacitás, fröccsmunka247
Ömlesztőteljesítmény, egyéb kapacitás adatok247
A fröccsöntő szerszámok alaptípusai248
Különleges fröccsöntési technikák254
Kétkomponensű fröccsöntés254
Gázzal hajtott fröccsöntés258
Fröccsöntés olvadóbetétes szerszámba259
A fröccs-sajtolás264
A fröccsöntés modellezése számítástechnikai úton265
A számítógépes fröccsöntési programok jellemzői267
A fröccsöntési-szimulációs programok felépítése269
Anyagi tulajdonságok szerepe a szimulációban270
Szakirodalom271
Üreges alkatrészgyártási technikák polimerekből273
Extrúziós fúvás274
Terméktervezés275
Az extruziós fúvás berendezései275
Különleges extuziós fúvási technológiák279
Fröccsfúvás281
A fröccsfúvás berendezései282
Terméktervezés283
Előnyújtásos fröccsfúvás284
Fúvásos technológiák polimerjeinek reológiai tulajdonságai285
Viszkozitás285
Duzzadás, viszkoelasztikus tulajdonságok286
Rotációs öntés286
A rotációs öntés alapvonásai286
Rotációs öntőberendezések287
Szakirodalom290
Melegalakítás291
A vákuumformázás kapcsolata a termomechanikai tulajdonságokkal291
A vákuumformázás techológiája294
Egyéb melegalakítási eljárások295
Szakirodalom299
Polimer illesztés,- hegesztés és ragasztástechnikák301
Polimerkötések mechanikai kötőelemekkel301
Menetmetsző csavaros kötések301
Bepattanó kötések305
Polimer alkatrészek hegesztése306
A hegedés folyamata308
A hegeszthetőség feltételei308
Hegesztő eljárások309
A ragasztástechnika alapjai317
A ragasztás elméleti alapjai317
Nedvesítés és adhézió320
Ragasztók csoportosítása321
A ragasztás technológiája323
A szakirodalom324
Térhálós polimertermékek gyártástechnológiái325
Bevezetés325
A gumitechnológiák alapjai328
Keverékgyártás328
Kalenderezés337
Gumitermékek extrudálása339
Oldás, itatás, kenés342
Vulkanizálás346
Gépjárműabroncs gyártás357
A gumiabroncsok osztályozása357
A gumiabroncs szerkezete358
A gumiabroncsok gyártása360
Polimer habok és habosítási technológiák362
A habosítási technológiák alapelvei362
Poliuretán habok előállítása364
RIM habgyártás365
Habosítható polisztirol365
Hőre lágyuló strukturhabok fröccsöntése366
Szakirodalom368
Polimer kompozitok369
A polimer kompozitok alapfogalmai369
A polimer kompozitok erősítő szálai371
Az üvegszál371
A karbonszál373
Az aramidszál374
A polietilén szál375
Egyéb erősítőszálak376
A kompozitmechanika alapjai376
A terhelés irányában, hosszú szállal erősített kompozit szilárdsága378
A polimer kompozit szilárdsága a szálerősítés irányára merőlegesen381
A kompozit szilárdsága az erősítés irányától eltérő szög alatt382
Vágott, rövid szállal erősített polimer kompozitok385
Polimer kompozit termékek gyártástechnológiái386
Laminálás, szórás391
Sajtolás (BMC, SMC, GMT)392
Tekercselés395
Pultrúzió397
Összetett kompozit technológiák397
Szakirodalom404
Polimer alkatrész prototípus gyártási technológiák407
Bevezetés407
Prototípus gyártási technológiák411
Számítógéppel vezérelt forgácsolás411
Lézer sztereolitográfia412
Szelektiv lézer szinterezés417
Térbeli nyomtatás418
Ömledékrétegezés419
Réteges fotopolimerizáció420
Réteges kivágás és felépítés420
Prototípusból kiinduló szerszámgyártás és kissorozatú gyártás422
Vákuum alatti öntés422
Plazma-szórás423
Szerszámcélú öntőgyanták424
Szakirodalom425
Polimer újrahasznosítási technikák 427
Bevezetés427
Műanyag a hulladékban428
A polimerek újrahasznosításának szintjei430
Hőre lágyuló polimerek újrahasznosítása másodnyersanyagként431
A polimerek kémiai újrahasznosítása434
A polimerhulladék energetikai hasznosítása437
A vegyes polimerhulladékok újrahasznosításának termodinamikai korlátai. Kompatibilizáció439
Reaktív kompatibilizáció az újrahasznosításban443
A polimer újrafeldolgozás társadalmi-gazdaságossági összefüggései448
Szakirodalom450
Függelék: A legfontosabb polimerek jelölése452
Utószó455
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv