Nyugat 1924. március 16.

Előszó

Részlet a könyvből:
NAGYBÁNYAI MŰVÉSZEK
<KÉT HALOTT ÉS KÉT ÉLŐ>
Kik voltak a nagybányaiak ? Ezt a kérdést illetőleg nagyfokú tájékozatlanságot, sok zavart s pontatlanságot tapasztalhatunk még azoknál is, akik a nagybányai kolónia munkásságát nagyjából ismerik s becsülik.
Nem tartom tehát feleslegesnek egyenként felsorolni és röviden ismertetni mindazokat a művészeket, akik Nagybánya művészi kialakításában részt vettek.
Az első csoportkiállítások szereplői jönnek itten tekintetbe legelőször. Ezek között a kolóniának s a «nagybányai» nevezetnek, mint művészeti fogalomnak a megalapítóit kell úgy e néven való szereplésük időtartama, mint jelentékenysége miatt, a névsor élére állitanom.
Az első csoportnak a magva öt emberből állott: Hollósy, Ferenczy, Grünwald, Réti és Thorma. Ok indították meg 1896-ban a mozgalmat s ők laktak hosszú évekig, nagyobbrészük évtizedekig, Nagybányán.
Hozzájuk tartozott a külön kiállítások ideje alatt Csók István, Faragó József és Horthy Béla. És ugyanekkor, a csoport keretében léptek a nyilvánosság elé művészetük első termésével -- úgyszólván egyenest a Hollósy-iskolából - Glatz Oszkár, Kubinyi Sándor és Nyilassy Sándor.
Tehát összesen tizenegyen voltak, ez az elő gárda, amely négy kiállításon vagyis öt éven keresztül együtt szerepelt, egy gyűjtőnév alatt. Hollósy és iskolája 1899-ben már külön állított ki, noha azután még két esztendeig maradt Nagybányán. <L. I. Kv. V. és VI. f.>
Az úgynevezett második nemzedék 1907-ben jelenik meg először a nyilvánosság előtt. Ennek a tagjait is több kategóriába oszthatjuk, aszerint amint több-kevesebb közük van Nagybányához.
Leginkább nagybányaiaknak számíthatjuk azokat, akik ott letelepedtek s művészi produkciójuk, fejlődésük Nagybánya hatását, ismertető jegyeit hordja magán. Ezek legnagyobbrészt a később megalakult Nagybányai Festők Társaságának is a tagjai. Hozzájuk kapcsolódik, mert iskola- és kortársként velük együtt indult a nagybányai neomodernek csoportja. Vissza