Fehér országutak

Fülszöveg

"Százbércű Gömör, tündéri táj. Szelíd erdők, egybeszabott szántóföldek, szépnevű falvak... Az országút tekergőző, ezüstszín óriáskígyó, hátára vesz..." - írja a szerző, aki enged az utak, a távolságok varázsának s elmegy a messzi tornyok után megnézni, mi van a hegyeken túl. A kék Mátra őszi ó-arany napsugárból font csipkéit, Vidróczky röfjét, amely fától fáig ért. S a tájak megvallják titkukat. Zselicség panasza évszázados betegségekre kér gyógyulást, Bugac puszta új erdeivel s motorkerékpáros csikósaival dicsekszik. Az utak hosszán sok meglepetés várja az olvasót és sok érdekes ember: Bóta Mata Márta, aki eltáncolja az életét, mint egy balladát, a dédesi várkastély egykori ura, Ödön gróf, aki nem akar harangozó lenni, mert úgyis eltakarja a falu, s más urak, akikből napjainkban sofőrök, parkettázó munkások vagy megbecsült tudósok lettek.
A szerző elviszi olvasóit az ország legmagasabb falujába, Mátraszentimrére, ahol a cseresznye csak októberben érik be, az almát pedig félig zölden szedik le a fagyok elől. S megmutatja a Bakony legsötétebb falvait, s a világvége fogadására gyertyakészletet halmozó asszonyokat. Kinizsi Pál egykori várában Nagyvázsonyban, a férjgyilkos várúrnő, Magyar Benigma életének ismeretlen adatai kerülnek elő Tótvázsonyban, Savanyú Józsi sírjánál vallanak azok, akik ismerték a híres dunántúli betyárt.
Történelmével együtt teljes minden vidék, csak így érthetjük meg a táj lelkét s a jelent, amely leginkább izgatja a szerzőt. Azt szeretné megmutatni, hogyan épül rá a régi falura az új, hogyan lesznek a somogyi pusztákból falvak, a mezőtúri kubikusokból a termelőszövetkezetek vezetői, s parasztokból kiváló szakmunkások. Zselicétől a Bodrogközi járta a fehér országutakat s feljegyezte az egyre változó, átalakuló tájak s emberek vallomásait. Vissza