Nagybátony környéke

Előszó

Nagybátony tágabb értelemben vett környéke sem földrajzi, sem földtani egységnek nem tekinthető. Tulajdonképpen a nagy Ipoly-Zagyva-Sajó harmadkori medenceterületének egy része, amely a Mátra nagy kitörési tömegétől északra terül el, de a Mátra ÉNY-i végződése még ide esik, viszont a Cserhát legkeletibb andezitjei már átnyúlnak ide.
Annak ellenére, hogy Nagybátony környéke nem körülhatárolható földtani egység, a m. kir. Földtani Intézet igazgatósága szükségesnek tartotta a szóbanforgó terület földtani térképének kiadását, a hozzávaló leírással együtt, egyfelől azért, mert Nagybátony környéke tudományos nézőpontból igen érdekes és tanulságos vidék s e mellett legutóbb új részletes földtani felvétel tárgya volt, másfelől azért, mert gyakorlati nézőpontból értékes terület. A térképen feltüntetett vidék a tágabb értelemben vett salgótarjáni szénterület legdélibb részét ábrázolja, tehát a kiadott leírás és térkép a barnaszénbányászat céljait is kívánja szolgálni. Továbbá éppen erre a területre esik a földkéregnek egy kiemelkedett része, amely a hazai kőolajkutatás nézőpontjából fontos. Tudvalevőleg az ilyen kiemelkedettebb földkéregrészletek, antiklinálisok vagy esetleg törések, vetődések által magasabb helyzetbe került rögök azok, amelyek a kőolaj- és földigázkutatások nézőpontjából különösen értékesek; ezeken a területeken biztat a fúrás a legtöbb eredménnyel. Vissza