Előszó
„Nagykőrös a régészeti leletek tanúságai szerint a várossá nyilvánítás előtti hosszú évszázadokon át lakott hely volt; ősi címerében egy terebélyes kőrisfa nemcsak a város, hanem a táj régmúltját is jelképezi. A magyar mezővárosok kialakulásának századából való, 1368-ban kelt királyi oklevélben szerepel először Kőrös városként. Lakói a kialakulást követő évszázadokban csaknem kizárólag állattenyésztéssel foglalkoztak, szántóföldi művelés jelentéktelen volt.
A városra ma is jellemző gyümölcs-, szőlő-, zöldség-, erdőkultúra a XIX. században alakult ki. Sosem volt nagy történelmi események színhelye, de a jelentős történelmi fordulatok tükröződnek a város történelmében. Arany János 9 évig tanított Nagykőrösön. Emlékére múzeumot rendeztek be és szobrot állítottak.
1944. november 2-án szabadult fel a város. A felszabadulás után nagy lendülettel indult meg a település ipari, mezőgazdasági, kulturális fejlődése. Mezőgazdaságában a földosztással indult meg a fejlődés. Több mint 40.000 katasztrális holdas határában kettő termelőszövetkezet és egy állami gazdaság van. Ezek a mezőgazdasági nagyüzemek megszilárdultak, kialakították a táj adottságainak megfelelő termelési struktúrát.
A város lakosságának száma 27.000 fő, a foglalkoztatottak 52%-a ipari munkás, 23%-a mezőgazdaságban dolgozik. A városban ma már fejlett az ipar, elsősorban az élelmiszeripar. A Nagykőrösi Konzervgyár az ország, de egyben Közép Európa legkorszerűbb konzervgyára. A 42 üzem közül igen jelentős az Irodagéptechnika Vállalat, a TRAKIS helyi telepe, a NEFAG, a Tejüzem, valamint a VOLÁN telepei.
A település városias jellegének kialakításában is jelentős a fejlődés. A közművesített területeken két új városrész épült korszerű, a mai igényeket kielégítő lakásokkal. Az újonnan létesített üzemek, kulturális és egészségügyi intézmények bizonyítják a város lakosságának szorgalmát, igyekezetét.
A városépítésben újabb lakótelepek létesítésére, a kommunális, kulturális és egészségügyi igények tökéletesebb kielégítésére irányuló szakadatlan törekvés határozza meg a jövő feladatait."
Vissza